Radegundis (középkori hazai misenaptárainkban aug. 11.) néven és ugyane napon két szentet is tisztelnek: egy thüringiai származású frank királynét, aki Poitiers városában kolostort alapított, és apácaként fejezte be életét († 587).^* A másik egy jámbor augsburgi szolgálólány, aki a XIII. században élt.^*

A régi Magyarországon a bajor – osztrák szakrális táj kisugárzásaként Radegundis királynét két német ajkú, most Burgenlandhoz tartozó falu választotta védőszentül. Az egyik Nagyhőflány (Gross-Höflein) kápolnája, a másik Alsólászló (Unterloisdorf) temploma.

Mohl Adolf^* a hőflányi kápolna alapítását a karoling időkbe, a helyi néphagyomány pedig Szent István királyunk korába helyezi. Leopold Schmidt, aki a kápolnáról és titulusáról önálló könyvecskét írt,^* cisztercita lehetőségeket emleget: a patrocinium az alsóausztriai borvidék hajdani jelentős Radegundis-kultuszával függ össze. Ezt a szent királyné ünnepének naptári helye, a szőlőérés döntő szakasza magyarázza, igazolja.

A kápolna, melyet a középkorban temető övezett, évszázadokon át a falubeli forrással, illetőleg fürdővel is összefüggött. Nyilván tehát balnea animarum^* is volt egyúttal. Ismeretes, hogy jámbor középkori szokás szerint a haldoklók lelki üdvösségéért hozzátartozóik számos helyen fürdőalapítványokat tettek. Ebből a szegények, koldusok közvetlenül a halál után, esetleg még évfordulókon is megfürödtek, de ugyanakkor ott nyomban meg is vendégelték őket. Erre a helyi gyakorlatra abból az 1613-ból származó mondai jellegű följegyzésből következtethetünk, amely szerint a halott lelkek a régi temetőből fehér öltözékben, égő gyertyával ide a kápolnába mentek, később pedig visszatértek sírjukba.^*

Már a XV. században virágzott a faluban egy Radegundis-céh (Radegundis-Zöch anders Gotts-Leichmans-Zöch). Ebből nyilvánvaló, hogy a kápolna úrnapi kápolnául is szolgált, tehát régebbi szakrális hivatása új elemmel is bővült.

A kápolnát 1630 táján a kegyúr, Esterházy Miklós nádor újjáépíttette. Oltárára nyilván ekkor került Radegundis képének helyére a kismartoni kegyszobornak, az Esterházy-nemzetség palladiumának mása.