Ilona császárné. Fiának, Nagy Konstantinnak buzdítására keresztelkedett meg († 326). Élete utolsó éveiben egyszerű zarándokként végigjárta a Szentföldet, ahol az Olajfák hegyén és Betlehemben templomot emeltetett. Az ő sürgetésére ásták ki a Szent Keresztet, amelynek legendájáról Feltalálásának ünnepénél már szólottunk.

Szent Ilona szórványos tiszteletét nyilvánvalóan éppen a keresztkultusz magyarázza. Az Ilona leánynév kedveltségét melleste a középkori Trója-regény Helénája és az Árgirus-mese Tündér Szép Ilonája is ihlette.

Középkori oltárai: Pest (1444), Vác (1474).^*

Falképei: Csetnek (Štitnik), Etrefalva (Turičky, XV. század), Feketeardó (Cornyj Ardov, XV. század), Gömörrákos (Rákoš, 1400), Nagytótlak (Selo, XV. század).^*

Gótikus táblaképei: Bártfa (1524, múzeum), Berzenke (Bzinov, 1500), Besztercebánya (1509), Illés (Ilja, 1500), Kassa (Mária látogatása-oltár, 1516), Kispalugya (Paludzka, 1510, pozsonyi múzeum), Liptószentkereszt (Križ, 1510, turócszentmártoni múzeum), Lőcse (Szent Erzsébet-oltár, 1493), Ludrófalva (Ludrová, 1510), Szepeshely (Spišské Pohradie, Mária-oltár, 1480, Szépművészeti Múzeum), Szepesszombat (Spišska Sobota, Szent Anna-oltár, 1520), Zsidve (Jidveu, 1508). Ilona híres női szentek: Katalin, Borbála, Margit, Magdolna együttesében jelenik meg.^*

Faszobrai: Körmöcbánya (1500, múzeum), Zólyomszászfalu (Sásová, Ilona és Egyed-oltár).^*

A földvári bencés apátságot II. Béla alapította,^* nyilván felesége, Ilona védőszentjének tiszteletére. Többi későbbi patrociniumai inkább már csak keresztnévi eredetűek: a kegyúr, templomalapító feleségének, leányának nevét örökítik meg.

Esztergom: Nagyszombat, Süttő (kápolna).

Besztercebánya: Szentilona, Litvaberzseny (Brezany, Brezan).

Nyitra: Menyhe (Mechenice).

Rozsnyó: Királyi, másként Királykiliti (1318, elenyészett),^* Kazár.

Szepes: Arnótfalva (Emaus, Arnutovce).

Eger: Büdszentmihály (1912).

Szatmár: Tiszaújlak (1812).

Veszprém: Gyenesdiás (kápolna), Nagyvázsony, Nádasladány.

Szombathely: Tömörd, Perestó.

Erdély: Vágás (Vagaş).

Ilona önálló népi kultuszáról, hagyományvilágáról nem tudunk.