Az Ige mellett – Tatai István igemagyarázata (21–22) „… Jézus is megkeresztelkedettimádkozott, leszállt rá a Szentlélek” (Lk 3,21–38)
Napi Ima2 imádkozás 

„… Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek…” Lk 3,21–38
21 Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, 22 leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm. 23 Jézus ekkor mintegy harmincesztendős volt, és úgy gondolták róla, hogy József fia, ez pedig Élié; 24 ez Mattáté, ez Lévié, ez Melkíé, ez Jannajé, ez Józsefé, 25 ez Mattitjáé, ez Ámószé, ez Náhumé, ez Heszlié, ez Naggajé, 26 ez Mahaté, ez Mattitjáé, ez Simíé, ez Jószeké, ez Jódáé; 27 ez Jóhánáné, ez Résáé, ez Zerubbábelé, ez Sealtíélé, ez Nérié, 28 ez Melkíé, ez Addíé, ez Kószámé, ez Elmadámé, ez Éré; 29 ez Jósuáé, ez Elíézeré, ez Jórímé, ez Mattáté, ez Lévié, 30 ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jónámé, ez Eljákímé; 31 ez Meleáé, ez Mennáé, ez Mattattáé, ez Nátáné, ez Dávidé, 32 ez Isaié, ez Óbédé, ez Bóázé, ez Szalmóné, ez Nahsóné, 33 ez Ammínádábé, ez Adminé, ez Arnié, ez Hecróné, ez Pérecé, ez Júdáé; 34 ez Jákóbé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Náhóré, 35 ez Szerúgé, ez Reúé, ez Pelegé, ez Héberé, ez Selahé, 36 ez Kénáné, ez Arpaksadé, ez Sémé, ez Nóéé, ez Lámeké; 37 ez Metúselahé, ez Énóké, ez Járédé, ez Mahalalélé, ez Kénáné, 38 ez Enósé, ez Sété, ez Ádámé; ez pedig az Istené.
Az Ige mellett – Tatai István igemagyarázata
(21–22) „… Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek…” (Lk 3,21–38)
Jézus saját megkeresztelkedésével példát adott minden követője számára, hogy miként lehetünk Isten előtt kedvesek. Az Úr minden igazságot be kívánt tölteni, tehát a keresztség Isten akaratából van. Igaz, hogy Jézus nem bűnöket tett le a Jordánban, hanem inkább bűnöket vett fel. Talán ezért is mondja János róla: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” (Jn 1,29). Jézus keresztsége abban is bátorítás volt korai követőinek, hogy a szertartásban imádkozva várták Isten Lelkének kitöltetését és az Isten jó tetszését kifejező prófétai igéket. S valóban, így is kereszteltek pünkösd óta. Péter bűnbánatra felhívó beszéde után a hitre jutottak megkeresztelkedtek bűneik bocsánatára, majd fogadták a Szentlélek ajándékát (ApCsel 2,38). Az Atya kinyilvánította szeretetét Fia iránt, és gyönyörködött Jézusban. A Zsidókhoz írt levél szerint bennünk is gyönyörködik, ha meghátrálás nélkül követjük Urunkat (10,19).