(18) „Ha pedig a Lélek vezet titeket…” (Gal 5,16–26)

A törvény betartása teljesítményeket produkál, a Lélek munkája gyümölcsöt terem. Óriási a különbség. A gyümölcsöt nem én munkálom, hanem a Szentlélek Isten termi bennem. A mi világunk a teljesítményt díjazza, egyre nagyobb és látványosabb mutatványokkal ámítjuk el magunkat és egymást. Ez versengéshez, s ami még rosszabb, gőghöz, hatalmaskodáshoz vezet. A test cselekedetei azért gonoszak, mert tönkreteszik a kapcsolatainkat, mivel tetszeni akarunk. A törvény betartása azzal kecsegtet, hogy Isten is megdicsér ezért, sőt fizetség is jár nekem, benyújthatom a számlát: ezt és így teljesítettem, megtartottam, kérem a jutalmamat, az áldását, a sikert minden területen. A Lélek gyümölcsei pedig hálaadásból teremnek Istennek az emberek javára. A lelki érési folyamatban, növekedésben minden gyümölcs egyaránt megterem, mert egy tőről fakadnak. Tehát olyan helyzet nem létezik, hogy szeretet terem bennem, de öröm, békesség, türelem, szívesség jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás már nem (22). Mind együtt érvényesül. Ha valamelyik hiányzik, akkor az nem a Lélek gyümölcse, hanem (csak) az én lelkem, saját akaratom, erőlködésem, humanizmusom átmeneti eredménye.