Avilai Szent Teréz A tökéletesség útja XXXII. fejezet: „Legyen meg a Te akaratod” – 9
Napi Ima4 imádkozás 
Nehogy bármi is lekösse a lélek figyelmét, felfüggeszti külső érzékeinek működését, (ez az elragadtatás) s végül oly belső barátságra lép vele, hogy nemcsak visszaadja az akaratát, hanem még a Magáét is odaadja neki. Az Úrnak ugyanis kedve telik abban, hogy mikor már ily benső jó barátok: felváltva parancsoljanak, s Ő épp úgy teljesíti a lélek kívánságát, mint ahogy ez utóbbi megteszi, amit Ő parancsol neki; sőt jobban megteszi, mert nagyhatalmú, s meg tudja tenni, amit akar, és folyton akarja megtenni. Míg ellenben a szegény lélek, még ha akarná sem képes megtenni, s nem képes semmire, hacsak meg nem adódik neki. Ebben van egyúttal az Ő legnagyobb gazdagsága, hogy tudniillik, annál nagyobb adósságba keveredik, minél jobban szolgál. Szeretné legalább annyira amennyire megfizetni azt, amivel tartozik, s azért sokat szomorkodik azon, hogy annyi akadály, nehézség és szorongatás veszi körül, amíg csak ezen test börtönében sínylődik. Pedig hát nagy oktalanság részéről ez a szomorkodás, mert még ha meg is tesz minden tőle telhetőt, vajon mit tud ő visszafizetni? Hiszen, mint mondtam, mi nem tudunk mást adni, mint amit kaptunk. Az egyetlen, amit tehetünk, az, hogy ezt beismerjük. Azazhogy, az Ő kegyelmével, megtehetjük azt, hogy odaadjuk neki az akaratunkat, és pedig tökéletesen. Olyan lélekre nézve, amelyet az Úr idáig vezetett, minden más akadályul szolgál, és kárára van, ahelyett, hogy hasznára volna.
Értem ezt, jegyezzék meg jól, az olyan lélekre, amelyet az Úr az egyesülés és a tökéletes szemlélődés révén magához emelt. Ennél csakis az alázatosság tehet valamit és pedig nem az az alázatosság, amelyet értelme útján szerez, hanem az, amelyet az igazság fényéből merít. Ennek világánál egy pillanat alatt megérti azt, amire a képzeletnek hosszú ideig tartó munkája sem vezetné rá, tudniillik, hogy mily végtelen kicsinyek vagyunk mi és hogy mily végtelen nagy az Isten. Egy jó tanácsot adok nektek. Ne gondoljátok, hogy erőfeszítéssel és szorgalommal juthattok el idáig. Ez lehetetlenség; sőt, ha erre törekednétek, még az az áhítat is le találna hűlni, amely most megvan bennetek. Ide csak az egyszerűség és az alázatosság vezet el. Ez mindent el tud érni azzal, hogy azt mondja: „Fiat voluntas tua”, „Legyen meg a Te akaratod”.