Azt fogjátok talán erre mondani, hogy hiszen ez már elmélkedés,
erre pedig képtelenek vagytok s hogy nem is szándékotok elmélkedni,
hanem csak ajakimát akartok végezni. Mert hát vannak türelmetlen és
kényelemszeretô emberek, akik nem lévén hozzászokva ahhoz, hogy az
imádság elején összeszedjék az eszüket s mivel ez fáradságukba
kerülne, egyszerűen kijelentik, hogy erre teljesen képtelenek s hogy
ôk csak ajakimát tudnak végezni. Hiszen abban igazatok van, hogy
amirôl én beszélek, az csakugyan elmélkedés, de én meg biztosítlak
arról, hogy ennyi elmélkedésnek kell lennie az ajakimában, ha jól
akarjuk végezni és ha nem felejtjük el, kivel beszélünk. Mert az meg
kötelességünk, hogy igyekezzünk figyelemmel imádkozni; pedig hát
ennyi, amennyit én kívánok, az éppen csakhogy elégséges -- és adja
Isten, hogy elégséges legyen -- a Miatyánknak figyelemmel való
elimádkozásához és ahhoz, hogy elkerüljünk minden oda nem való dolgot.
Sokat próbálgattam magam is s úgy találtam, hogy a legjobb módszer
Ôreá irányítani a figyelmet, akihez a szavakat intézzük. Azért is
legyetek türelemmel s szokjatok hozzá ehhez az annyira szükséges
módszerhez.