„Isten, én Istenem, téged kereslek, utánad szomjazik a lelkem! Érted sóvárog a testem, mint a száraz, tikkadt, kiaszott föld.” (Zsoltár 63: 2)

A Szív Útja második lépése „Az emberi szív nyugtalan és nélkülöző.” Ez megfelel a veleszületett boldogság-vágyunknak és az életünk állandó erre való törekvésének.

Az Aleteia katolikus hírportálon található cikk szerint a Yale egyetem rangos történetében a legnépszerűbb kurzus a „boldogság”.

A Psyc 157 (Pszichológia és jó élet) szakra körülbelül 1200 hallgató jelentkezett egy héten belül a beiratkozási időszak megnyitása után. Ez a Yale hallgatóinak csaknem egynegyede. Megszerezte annak a különbségnek a megítélését, hogy a Yale 316 éves története során a legnépszerűbb szak.

A tantárgy próbálja megtanítani a hallgatókat, hogyan lehet boldogabb és teljesebb életet élni.

„A hallgatók változást akarnak, boldogabbak akarnak lenni és megváltoztatni a kultúrát az egyetemen” - mondta a 42 éves Laurie Santos pszichológus professzor a  New York Times-nak. 

Boldogság, erre vágyik szívünk és erre vágyakozunk, mindig küzdünk a megtalálásának érdekében. Az életben gyakran önző örömökre törekszünk, abban a reményben, hogy „boldoggá tesznek” minket. Sajnos általában a létrehozott dolgokban keressük a boldogságot, azt gondolva, hogy valamilyen kényelmet nyújtanak a csalódásokkal teli világban.

Ferenc pápa sajnálattal nézi sok olyan fiatal helyzetét, akik céltalanul keresik ezeket a teremtett örömeket. Az argentin rádióállomással készített interjúban azt mondta: „Azt kérdezem a fiataloktól, hogy „igazán boldog vagy?”… Tudod-e, mit jelent az, ha szívedben örülsz?… Nagyon nyugtlanít, amikor egy szomorú, idő előtt megöregedett fiatalt látok, aki már „nyugdíjba vonult”, hogy „várjon, amíg az élet elmúlik”.

Ezután megosztotta a közönséggel az igazi boldogság „titkát": „Ha kockázatot vállal, hogy nagy dolgokat érjen el ... másokért dolgozik, keményen dolgozik annak érdekében, hogy boldoggá tegye őket... meg fogja ismerni az örömöt és a boldogságot.”

Ferenc pápa megmutatja nekünk, hogy az igazi boldogságot a másoknak való odaadás és a Jézus Szívének küldetésében való részvétel jelenti.

Szent Ágoston híres megfogalmazása szerint: „Magadnak teremtettél minket, Urunk, és nyugtalan a mi szívünk, amíg benned meg nem nyugszik.”

A fizikai dolgok néhány pillanatnyi boldogságot nyújthatnak, de lényünk lényegét az ott lévő ürességben ismerjük fel. Kiüresedés, amelyet csak egy személy tud betölteni, és ez a személy Jézus Krisztus. Ha rájövünk erre, a szívünk nem lesz többet nyugtalan, hanem egyesül Krisztus szívével.

Csak akkor, és csakis akkor, tapasztaljuk meg az igazi „boldogságot”.