Élete (1007–1072)

+ Péter az olaszországi Ravennában született, és kamalduli bencés szerzetes lett a híres Fonte Avellana kolostorban. 1043-ban apáttá választották, de nem vette fel a címet, inkább a „generális perjel” nevet választotta.

+ Ebben az időszakban írta Péter első irodalmi művét: Szent Romualdnak, a kamalduli szerzetesek alapítójának életét. A könyvben Péter megfogalmazza azokat az ideálokat, amelyek saját életét és szolgálatát irányították: hogy felmagasztalja a szemlélődő életet és megreformálja a papságot.

+ Péter úgy vélte, hogy csak a pápaság reformja képes meggyógyítani azokat a szakadásokat és megosztottságokat, amelyek pusztítást okoztak az Egyházban. 1057-ben Ostia bíboros-érsekének nevezték ki, a hierarchián belüli számos hatalommal való visszaélés ellen küzdve a belső megújulásért munkálkodott.

+ Miután a püspökségről lemondott, visszatért a kolostorába. Későbbi írásai a reform szükségességére összpontosítanak, és hangsúlyozzák a liturgia és a szerzetesi élet fontosságát. Olyan emberként ismerték, aki tudott gyengéd és hihetetlenül kemény is lenni, a Megfeszített Krisztus iránti odaadása és Mária anyai szeretete elősegíti a későbbi évszázadok népi áhítatának kialakítását.

+ Damiáni Szent Péter 1072-ben halt meg. Bár hivatalosan soha nem avatták szentté, 1828-ban egyháztanítóvá nyilvánították.

Imádságra és elmélkedésre

„Isten kiválasztottjainak nagy a vigaszuk; a gyötrelmük csak rövid ideig tart. Aztán Isten lehajol, az elesettet bölcsõbe teszi, vigasztaló szavakat suttog. Az ember a szívében reménykedve felemelkedik, és újból elindul a mennyei boldogság dicsősége felé.” – Damiáni Szent Péter

Imádság

Mindenható Istenünk, add, hogy
Damiáni Szent Péter püspök és egyháztanító
szavát és példáját követve
mindennél többre tartsuk Krisztust,
mindig készen álljunk Egyházad szolgálatára,
és egykor eljussunk
mennyei fényességed boldogító örömébe.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik
a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen