Tihanyi Bencés Apátság prédikációiévközi 2. vasárnap

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Kedves Testvérek!

Keresztelő Szent János a tanítványainak ezt mondja Jézusról: „az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” Ez a kép Jézusról kapcsolatban van a zsidó vallásnak azzal a gyakorlatával, hogy Istennek áldozatokat mutattak be a bűnök kiengesztelésére. Állatokat is föláldoztak, amik között bárányok is voltak. Ez a kép annyiban alkalmazható Jézusra, hogy Ő valóban feláldozta önmagát, az életét azért, hogy az emberiséget kiengesztelje az Atyával. A bűn kiengesztelésének a bűnös emberiség nevében kellett történnie. A véges ember azonban erre képtelen éppen véges, teremtett volta miatt. Jézus azonban emberként képes az emberiség nevében kiesdeni a bocsánatot azért, mert egyben Isten is, aki isteni szinten képes az Atyához fordulni. Ő, aki önmagában egyesíti az embert az Istennel, képes összekötni az embert az Atyával. Ő egész mivoltában az az engesztelés, aki egyedül elfogadható az Atya előtt.

A 20. században fölvetették azt a kérdést, hogy milyen Isten az, akinek emberáldozatra volt szüksége ahhoz, hogy kiengesztelődjék? Arról azonban megfeledkeztek, hogy az Atya és a Fiú nem úgy állnak szemben egymással, mint két ember, akiknek mások az érdekeik, akiknek szenvedést lehet okozni, akiket a jogaikban meg lehet sérteni. Isten Szentháromság, akinek három „személye” az egyetlen isteni természetben él. Istenben nincs három értelem, nincs három akarat, három különböző szeretet, mert Isten egy. A különbség közöttük csakis abban a módban van, ahogyan megélik az egymással való viszonyt. Az Atya nem Fiú és nem Szentlélek. A Fiú nem Atya és nem Szentlélek. A Szentlélek nem Atya és nem Fiú. De ezen kívül ők tökéletesen egy. A kereszténység nem három Istenben hisz, hanem az egyetlen Istenben, akinek ez az egységet és többséget egyesítő léte a legnagyobb titok, misztérium számunkra. Az Atya tehát nem odalökte a zsidók és rómaiak kezébe a Fiút, aki mindezt nem akarta, legfeljebb elviselte. És a Fiú nem úgy viselte ezt el, mint akit az Atya kiszolgáltatott. Ő éppen úgy akarta az emberiség megváltását, ahogy az Atya akarta, és ennek a módját is éppen úgy akarta, ahogyan az Atya. Döbbenetes világossággal fogalmazza ezt meg Jézus Krisztus: „Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem. Senki sem veszi el tőlem, hanem én adom oda magamtól. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, és hatalmam van arra, hogy ismét visszavegyem” (Jn 10,17-18).

És mindebből az is következik, hogy az Atya, aki odaadta értünk a Fiút, ebben az odaadásban magát is odaadta. Jézussal együtt az Atya is föláldozta értünk önmagát. Természetesen ennek a módját nem tudhatjuk. Mi csak a názáreti Jézus földi sorsát tudjuk érzékelni. De végül is ki kell mondanunk, hogy Jézusban az Atyaisten és a Fiúisten váltott meg minket. Ez az irántunk való szeretet hatalmas extázisa a Szentlélekben valósult meg. A Zsidókhoz írt levélben olvassuk: Krisztus „az örökkévaló Lélek által önmagát ajánlotta föl Istennek” (9,14).

A Jelenések könyve többször is a mennyei dicsőségben élő Jézusról, mint Bárányról beszél. De annyira megrendíti Jézus önfeláldozása, hogy a halálának a jeleit, sebhelyeit még a dicsőségesen uralkodó Krisztuson is látja. Így fogalmaz: „És láttam, hogy a trón közepén és a négy élőlény, valamint a huszonnégy vén között mintegy megölve ott áll a Bárány” (Jel 5,6). Ugyancsak a Zsidókhoz írt levél hangoztatja, hogy Jézus „örökre üdvözíteni tudja azokat, akik általa járulnak Istenhez, örökké él ugyanis, hogy közbenjárjon értük” (Zsid 7,25). Jézus közbenjárása nem szavakkal történik, hanem megkínzott, keresztre feszített testének feltámadása által dicsőségesen ragyogó sebhelyeit mutatja fel a mennyei Atyának, aki mindörökké tudatában van Fia szeretetének, és a „mintegy megölve” a trón közepén álló Bárányt látva, Benne, mint egy tükörben a maga önfeláldozását, az emberiség iránti szeretetét láthatja.

De egyoldalúak lennénk, ha Jézusban csak a Bárányt látnánk. A Jelenések könyve egy másik nevet is ad Jézusnak, az oroszlánét. Az egyik vén ezt mondja a látnoknak: „Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja” (Jel 5,5). Jézus egyszerre Bárány és Oroszlán, aki az élete föláldozásáig elmenő szeretetében egyszerre legyőzi a halált és minden gonoszságot. Ezért Jézusnak odaadni az életünket nem egy kudarcra ítélt vállalkozás. Szent Pál a korintusiakhoz írt levélben, a mai szentleckében üdvözli „mindazokat, akik segítségül hívják Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak nevét” (1Kor 1,2). Jézus nevét segítségül hívni: ezt fölfoghatjuk úgy is, mint a kereszténység meghatározását. Keresztény az, aki segítségül hívja Jézus nevét. Ez megvallása egész létünk kérdésességének, és odafordulás Ahhoz, akitől a megoldást biztosan várhatjuk. SOS! Mentsd meg lelkünket! Ámen.

Nyiredy Maurus OSB, Balatonfüred-Kerektemplom

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Promoted products

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."