Tihanyi Bencés Apátság prédikációiUrunknak a Jordánban való alámerítkezése

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
12
Tihanyi Bencés Apátság prédikációi Urunknak a Jordánban való alámerítkezése

Kedves Testvérek!

Keresztelő Szent János a Megváltó érkezésére való felkészülésként a bűnbánatot hangsúlyozta. Ezt egy rítussal is kifejezte: az embereket alámerítette a Jordán vizébe, majd kiemelte őket belőle. Az alámerítés valaminek a végét fejezte ki, a kiemelés az új kezdetet. A keresztények átvették ezt a rítust, de egészen más értelmet adtak neki. Az alámerítés jelképezte Jézus halálát, a kiemelés pedig feltámadását. A keresztények számára ez kifejezte azt, hogy ebben a rítusban Jézus halála és feltámadása eseménnyé válik számukra, vagyis meghalnak a bűnnek és feltámadnak egy új életre, az Istennel való kapcsolat életére. Ez az áteredő és személyes bűneikből való megigazulást jelentette. Mindkét rítust keresztelésnek nevezik, de sejthető, hogy a kettő olyan messze van egymástól, mint – a szólás szerint – Makó Jeruzsálemtől. Ebben a szentbeszédben a keresztény keresztség legfontosabb sajátosságait szeretném röviden bemutatni.

A megigazulás, a bűnbocsánat a keresztség egyik oldala. A másik az, hogy a keresztség által nemcsak bűnbocsánatot kapunk, de új kapcsolatba léphetünk Istennel. Ez egy közeli kapcsolat. Az Újszövetség ezt így fejezi ki: Isten gyermekei lettünk. Nem a szolgaság lelkét kaptuk, hanem a gyermekké fogadás Lelkét, akiben így szólíthatjuk Istent: Édesapánk. Ez a gyermeki viszony azt is jelenti, hogy Jézus Krisztussal együtt örökösei is vagyunk Édesapánknak, az Istennek. Ez az üdvösség, az örök élet.

Ha Isten Édesapánk, akkor Jézus Krisztus, a Fiúisten a testvérünk. Szent Pál ezt a Krisztussal való kapcsolatot a keresztséggel köti össze: „Mindannyian, akik megkeresztelkedtetek, Krisztust öltöttétek magatokra” (Gal 3,27). A ruha mindig valami lényegeset mond el az emberről. Ha Krisztust öltöttük magunkra, ha Krisztusba öltöztünk, akkor ez azt sugározza, hogy Krisztushoz tartozunk, az övéi vagyunk. Ennek pedig az a következménye, hogy azonosulunk Vele, követjük Őt, hozzá válunk hasonlóvá, egész életünk Őt sugározza, tükrözi. Ez azt is jelenti, hogy a Vele való ilyen szoros kapcsolatunk, barátságunk lelkesít, boldoggá tesz, örömmel tölt el minket. Ezt maga Jézus fogalmazza meg: „Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen” (Jn 15,11).

A keresztségünk az eddigiek szerint belső kapcsolatba hoz bennünket a Szentháromsággal. A Jézussal való meghalás és feltámadás a keresztségben a Szentháromság közelségébe, életébe visz be bennünket. Szent Péter apostol szerint „az isteni természet részeseivé válunk” (vö. 2Pét 1,4). Ezt a részesedést kegyelemnek szoktuk nevezni, sőt megszentelő kegyelemnek. Ez azt jelenti, hogy Istennek egészen tetszésére vagyunk, örömét találja bennünk. Ezért Szent Pál a Szentlélek templomainak nevez bennünket. És pontosan ezért a teológia meg meri fogalmazni azt, hogy keresztény voltunk itt a földön már megkezdett örök élet. Hiszen az örök élet nem más, mint hogy „Jézus által a Szentlélekben szabad utunk van az Atyához” (Ef 2,18). Ha Istenben élünk, már most a mennyországban vagyunk, még ha a földi zarándoklás kihívásai, veszélyei között is. Természetesen adódik ebből az a következtetés, hogy ez a puszta emberi létnél sokkal magasabbra emel bennünket. Ennek a megkezdett örök életnek az erejével egészen másként lehet viszonyulni a világhoz, az emberekhez, a szenvedéshez, a halálhoz, a művészethez, a tudományhoz, mindenhez.

Jézus Krisztus úgy alapította meg az Egyházat, hogy ennek az Istennel kapcsolatban levő bensőséges, örömteli életnek a hirdetője, tanúsítója, közvetítője legyen. Az Egyházat Szent Pál a Krisztussal való benső kapcsolat miatt Krisztus Testének mondja. Ha a keresztség ebbe az isteni életbe, a Szentháromsággal való közösségbe vezet be bennünket, akkor az Egyházzal is kapcsolatba hoz minket. Megkeresztelkedni ezért azt is jelenti, hogy a katolikus Egyház tagjaivá válunk.

Szent Pál szerint a mennyei Atya „Krisztus lába alávetett mindent, és Őt tette mindenek fölött való Fővé az Egyházban, amely az Ő teste és teljessége annak, akit Isten teljesen betölt” (Ef 1,22-23). Az Egyház azáltal lesz Krisztus teljessége, hogy általa minél többen hisznek Krisztusban, élik meg életüket, és üdvözülnek. Így mi is hiteles keresztény életünkkel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Krisztus egyre teljesebbé válhasson Megváltóként az Egyház által. Föl tudjuk fogni keresztény életünknek a rangját? Természetesen ezt most még csak a hitben tehetjük, de a hit a tapasztalás elevenségéig mélyülhet el bennünk. Ezért természetes az, hogy számon tartjuk megkeresztelésünk helyét és idejét. A keresztelő kutat az Egyház anyaméhének szokták nevezni, amelyben megszületnek Krisztus tagjai, Isten népe. Örüljünk megkeresztelt voltunknak és éljünk tudatosan benne! Ámen.

Nyiredy Maurus OSB, Balatonfüred-Kerektemplom

Fénykép: a tihanyi apátsági templom keresztelőkútja. Püspöki Apor képe.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Promoted products

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."