Imre atya StuttgartbólBoldog Újévet!

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
01
Imre atya Stuttgartból Boldog Újévet!

Az új esztendő első napja sokak számára csupán egy jó ünnepi ebédet vagy pedig a szilveszteri mulatság  utáni „másnapot” jelenti. Ezeknél az embereknél az Újév valóban nem egyéb mint egy – hogy a szót a német nyelvből kölcsönözzem – „átcsúszás”, „átsíklás” a következő esztendőbe. Nem vagyok az élet ellensége, Szilveszterkor magam is szívesen mulatok, nálam is hozzátartozik a szilveszteri családi vagy baráti együttléthez egy jó vacsora és egy pezsgő.

Viszont ez valahogyan nekem túl kevés. Inkább azokhoz tartozom, akik az életet mélyebben akarják megélni. Akiknél az Újév – az ünnepi ebéd és az André Rieu-koncert mellett – a visszatekintés és jófeltételek napja is. Minden új évben én is visszanézek és mérleget készítek, hogy lássam, mi sikerült – Isten kegyelméből – jól, és mit kellett volna másképp, jobban tennem?

Ugyanakkor – jófeltételként – elhatározom, hogy a jövőben ezt vagy amazt másképp, azaz jobban fogok csinálni. Az igazi Újév napja nálam – mint ahogyan neve is jelzi – tehát a visszatekintést és az új kezdetet jelenti!

A keresztény hagyományban is ez az ünnep igazi tartalma. Valamikor nagyon régen az Újévet nem janár 1-jén, hanem szeptember 1-jén ünnepelték, mint a Teremtés és az Ítélet napját. A hagyomány szerint ugyanis Isten ezen a napon teremtette a világot, és ugyanezen a napon fogja megítélni, amikor a világ végén, mint Király, Bíró és Megváltó visszajön.

Újévkor Isten, így tudja ezt a keresztény hagyomány, az emberiség Királyaként  és Megváltójaként ráül trónusára, kezében egy nagy könyvvel, amelybe minden ember tettei fel vannak jegyezve. Ez a könyv az Élet Könyve. Isten kinyitja a könyvet, és megnézi, mi áll benne rólunk az elmúlt esztendőben? Majd beírja mindannyiunkról azt, ami a következő, jelen esetben a 2020-as esztendőben ránk vár. Végül azt is feljegyzi, hogy milyen célja van velünk ebben az új évben. Ezek a célok, az Ő céljai, a boldogságunkra irányulnak. Ezeket a célokat kellene nekünk felfedeznünk és megvalósítanunk ahhoz, hogy boldogok legyünk az új esztendőben.

Milyen jó lenne, ha az Újév Napján elcsendesednénk és magunkba néznénk, hogy az elmúlt évet feldolgozzuk, a benne lévő jót tovább vigyük és terheit letegyük!

A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy nem kezdhetünk valami egészen újat addig, mielőtt le nem tettük a régi terheket, és nem vettünk búcsút a régi rossztól. Anselm Grün bencés atya írja is „50 angyal az évre” című könyvében: minden változás, amelyet az életben el szeretnénk érni, azt kívánja tőlünk, hogy előtte búcsút vegyünk a régitől. Csakis akkor születik bennünk valami új, jobb és nemesebb, ha előbb a régitől, a rossztól és a nem hozzánk, Isten gyermekeihez illőtől búcsút veszünk.

Sokan vannak közülünk, akik nem tudnak felszabadultan, boldogan, örömben élni, mert régi sebeket,  sértődöttségeket, emlékeket hordoznak magukban a felebarátokkal szemben. Nem tudnak felejteni, nem tudnak megbocsátani, ott toporognak a régi esztendő küszöbén, és nem tudnak „átlépni” az újba!

Vannak olyanok, akik már bezárkóztak minden új előtt. Nem kiváncsiak, hogy mi újat és szépet tartogat számukra Isten az új évben, mert annyiszor csalódtak már benne. Inkább, mondják, maradjon minden a régiben! Hagyja őket békén Isten!

Most, Újévkor Isten őket is szólongatja: „Nyíljatok meg! Legyetek bátrabbak! Ne a rossz látszólagos fölényén keseregjetek! Higgyetek a jó végső erejében! Igaz, vannak az életnek nehéz, nagyon nehéz napjai. Ezeket én sem tudom mindig kivédeni és megakadályozni. Ez a Ti világotok velejárója. De ezeket a napokat, ezeket a tragédiákat, ezeket a kríziseket Veletek hordozom! Ne adjátok fel! Az új, a jobb, a szebb csak akkor tud Bennetek kibontakozni, ha nem ragaszkodtok régi sebeitekhez, sérelmeitekhez. Ahhoz, hogy felkerekedhessetek újabb célok, szebb partok felé, előbb el  kell engednetek azt, ami visszatart. Föl kell húzzátok a horgonyt! Ne markoljátok régi rossz szokásaitok evezőit! Tegyétek szabaddá, üressé kezeiteket, hogy újra megfoghassátok az én kezemet! És hogy újfent megfoghassátok egymás kezét is!”

Ha majd körülöttünk egy kissé minden tűzijáték, pezsgőbontás, zajos mulatság elcsendesül, meghallhatjuk, hogy mire szólít fel bennünket Jézus a 2020-as esztendő küszöbén.

Befejezésül hadd idézzem egyik versemet, amelyet még kispap koromban írtam, s az egyik kispaptársam meg is zenésített:

Újra vége van egy esztendőnek
Elmúlt ez is és már nincs tovább
Maradjon a rossz a feledésnek,
Csak ami szép azt vigyük tovább.

Refr.: Legyünk jobbak, sokkal jobbak végre,
Mindenkinek szerető testvére
Ez újesztendőben!

Törüljük le más arcról a könnyet,
A szív akkor boldog, ha vidám.
Kéz a kézben a nehéz is könnyebb,
Dalolja hát szívünk és a szánk:

Refr.: Legyünk jobbak sokkal jobbak végre,
Mindenkinek szerető testvére
Ez újesztendőben!

Ebben az értelemben kíván minden egyes Hívének áldott, boldog, békés, új célokkal, tervekkel és megvalósulásokkal teli Újesztendőt!

Imre atya

Stuttgart, 2019 és 2020 fordulóján.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Promoted products

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."