Tihanyi Bencés Apátság prédikációiAdvent 1. vasárnapja

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Nov
30

Evangélium Szent Máté könyvéből (Mt 24, 37-44)

Mert mint Noé napjai, olyan lesz az Emberfiának eljövetele is. Mert amint a vízözön előtti napokban csak ettek és ittak, nősültek és férjhez mentek, egészen addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába [Ter 7,7], és nem is gondoltak rá, amíg el nem jött a vízözön és el nem ragadta mindnyájukat: így lesz az Emberfia eljövetele is. Ha akkor ketten a szántóföldön lesznek, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. S ha két asszony őröl malommal, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Legyetek tehát éberek, mert nem tudjátok, mely napon jön el Uratok. Azt pedig értsétek meg, hogy ha tudná a házigazda, melyik őrváltáskor jön a tolvaj, ébren volna és nem engedné betörni a házába. Legyetek tehát készen ti is, mert amelyik órában nem gondoljátok, eljön az Emberfia.

Kedves Testvérek!

Miután az Advent magyarul eljövetel, most ennek a szent időnek a kezdetén induljunk ki a Jelenések Könyvének mondatából. Ezt olvassuk: „Én vagyok az Alfa és az Ómega – mondja az Úr, az Isten, aki van, aki volt és aki eljön, a Mindenható” (Jel 1,8). Biztosan nem követünk el erőszakot a szövegen, ha kissé módosítunk rajta. Bár Istenről szól, mégis alkalmazhatjuk Jézus Krisztusra, aki Isten közöttünk. Istenről a maga örökkévalóságában nem mondhatjuk, hogy van, volt és eljön, mert Isten kívül áll az időn, ezért nem lehet róla múlt, jelen és jövő összefüggésében beszélni. De Jézussal, a közénk testesült, közöttünk levő Istennel kapcsolatban nagyon is találó így beszélni: volt, van és eljön. Ez a három igeidő az egész Adventet átöleli.

Jézus Krisztus volt. Megszületett, eljött a történelemben. A kereszténységben Tőle számítjuk az időt. Időszámításunk eggyel kezdődik, de biztos, hogy Jézus nem egyben született. A keresztény időszámítást készítő szerzetes, Dionysius Exiguus (+550 körül) tévedett néhány évet. Ugyanis Jézus Nagy Heródes halála előtt született. Tudjuk, hogy ő időszámításunk előtt 4-ben halt meg. Az újszülött Királyt kereső bölcsektől megtudakolta a csillag feltűnésének idejét. Eszerint a kétévesnél fiatalabb gyerekeket ölette meg Betlehemben. Ez után rövidesen meghalt. Jézus tehát az ő halálakor már két éves lehetett, tehát vagy i. e. 6-ban vagy legkorábban 7-ben született. Advent kezdetén már erre a történelmi eljövetelre is emlékezünk, és Advent végén, Karácsonykor ünnepeljük. Ezzel ünnepeljük egész életünket, kultúránkat, mert minden, ami számunkra lényeges, az ezzel a születéssel kezdődött.

Jézus Krisztus újra eljön. A feltámadott Úr valamikor újra eljön. Ezzel a dicsőséges eljövetellel lesz vége a teremtésnek, illetve emelkedik Isten országává. Ettől új világ, a létezésnek egy egész új, sokkal hatalmasabb, diadalmasabb, boldogítóbb szakasza kezdődik a megdicsőült emberiség és az egész kozmosz számára is. Advent ideje ennek az eljövetelnek a várása. Advent a jövő várása, igenlése. Számunkra a történelem nem egy körforgás, minden réginek esetleg új formában való alakulása. A mi világképünk hasonlít a íjhoz, illetve a belőle kiröppenő nyílhoz. Egy pontból indul és száguld a cél felé. Mindennek igazában a cél ad értelmet. A cél mindig hoz valami közbeeső újat, de az egésznek a kiteljesedését jelenti. A cél megnyugvás, megérkezés. A mi számunkra ez azonban nem valami passzív megpihenés, hanem új kezdet Isten örökkévalóságában, az Isten királysága, uralma, országa. Szent Pál fogalmazásában: amikor minden alá lesz vetve Krisztusnak, utolsó ellenségeként a halál is, akkor maga a Fiú is aláveti magát az Atyának, aki alávetett neki mindent, hogy Isten legyen minden mindenben (vö. 1Kor 15,23-28). Ez a teremtés célja és értelme.

Advent ennek „az Isten minden mindenben” jövőnek a várása. Mindennapos keresztény életünknek csak úgy van igazi értelme, lendülete, ha ennek a tudatában, ennek az energiájával éljük. Nyilván nem arról van szó, hogy állandóan erre gondoljunk, de arról föltétlenül, hogy legyenek időszakok az életünkben, amikor az ebben való hitet tudatosíthatjuk, feleleveníthetjük, távlatait újra megláthatjuk.

Igazában erről szól az, hogy Jézus Krisztus van. Nemcsak megszületett a történelemben, nemcsak újra eljön az idők végén, de újra meg újra eljön a keresztény ember mindennapjaiba is. A keresztény élet lényegében ennek a folytonos jézusi jövetelnek, érkezésnek a megtapasztalása. Nagyon is fontos, hogy mindennapjaink ebben a keresztény tapasztalatban teljenek. A 20. század neves hittudósa, Karl Rahner szerint, ha a 21. századi keresztény nem lesz misztikus, akkor nem is lesz keresztény. Az ő értelmezésében a misztikus szó nem különleges élményeket jelent, hanem egyszerűen Isten megtapasztalását. Rahner szerint ez különlegesen is fontos a 21. században. Azért fontos, mert rengeteg vallás is létezik, sokféle világnézet, a világ jelenségeinek millió értelmezése. Ha a keresztény ember nem él egy eleven, átgondolt, és meggyőződéses istentapasztalásban, akkor könnyen lehet, hogy a hite kiüresedik, ellaposodik, magukkal ragadják ezek a mindig a könnyebb utat ajánló elképzelések és végül megszűnik kereszténynek lenni. A misztika éppen azt jelenti, hogy megtapasztaljuk Istent. Megtapasztaljuk őt az imádságban. Az Advent ideje lehetne az imádságban való fejlődésünk ideje. Megtapasztaljuk Őt a Szentírásban. Az Advent lehetne a mindennapos szentírásolvasás ideje. Megtapasztaljuk Őt a liturgiában, a szentségekben, különösen is az Eucharisztiában. Így a múltból a jelenben a jövőért élünk. Jöjj el, Uram, Jézus! Ámen.

Nyiredy Maurus OSB, Balatonfüred-Kerektemplom

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

További imák

Promoted products

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."