Imádkozzunk a pápával

Ma reggel Jézus megszállotthoz szóló szavaival imádkozhatok, akit megszabadított a tisztátalan lélektől. „Menj haza a tieidhez, s beszéld el, milyen nagy dolgot tett veled az Úr, hogyan könyörült meg rajtad.” (Mk 5:1-20) Tudok én is tanúságot tenni arról, hogy hogyan mutatta meg irgalmát nekem az Úr? Ő mindannyiunkat meg akar szabadítani, és arra hív, hogy ezt hirdessem. Uram Jézus, tégy engem az ima által barátoddá és a te könyörületes küldetésed számára elérhető apostoloddá. Neked ajánlom fel a napomat, és imádkozom a világ nevelőiért. Gondolok egyre vagy többre, akiket közelebbről ismerek. Mi Atyánk…

„Ahogy a múltban, úgy ma is vallási hagyományaink bölcsességével és emberségével szeretnénk ösztönzői lenni a világban az egyetemes testvériség növekedését eredményező megújult nevelői tevékenységnek.” (Ferenc pápa) Bízzunk minden nevelőt az Úrra, hogy inkább a testvériségre tanítsanak, mint a versengésre.

A nap a végéhez közeledik, és itt vagyok, Uram, hogy visszapillantsak a Te tekinteted alatt az átéltekre. Hagyom, hogy a nap órái elvonuljanak. Milyen érzések vannak a szívemben? Sikerült ma kegyelmeddel tanúskodnom valakinek a te határtalan szeretetedről? Ha igen, megköszönöm, Uram. Ha ellenkezőleg, megakadályoztam, hogy cselekedj egy ember szívében, könyörülj rajtam. Lelked jöjjön el és lakjon bennem holnap, hogy késszé tegyen a te küldetésed számára. Üdvözlégy Mária…

„Isten azonban azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket, s azt választotta ki, ami a világ előtt gyönge, hogy megszégyenítse az erőseket.” (1Kor 1:26-31) Ezen a vasárnapon, amely egyben a Lepra Világnapja is, a világ leggyengébb embereire gondolok. Ferenc pápa arra hív minket ebben a hónapban, hogy imádkozzunk azért, hogy a pedagógusok testvériségre tanítsanak, és különösen is segítsenek a legkiszolgáltatottabb fiataloknak. Uram, Neked ajánlom ezt a napot. Igyekszem figyelmes lenni a rászorulókkal. Mi Atyánk…

Ferenc pápa a 2020. október 10-ei Globális Egyezmény a Nevelésről rendezvényről közzétett videóban arra hívta fel a nevelésben érdekelteket, hogy „minden formális vagy informális nevelési folyamat középpontjába a személyt, annak értékét és méltóságát állítsák, hogy hozzák felszínre szükségleteit, szépségét, egyediségét, ugyanakkor azt a képességét, hogy kapcsolatba tud kerülni másokkal és az őt körülvevő valósággal, és utasítsák el azt az életmódot, amely a leselejtezés kultúrájának terjedéséhez vezet”.

Ma vasárnap volt. Hogyan éltem meg ezt a vasárnapot a családommal, a keresztény közösségemmel és a leggyengébbekkel való kapcsolatomban? Mi hozott közelebb embertestvéreimhez és Hozzád, Uram? Hálát adok Neked mindazért, ami szép volt, és ami a Te Országodat erősítette. Bocsáss meg nekem azért, ami elvont a közösségtől, és önmagam felé fordított. Vannak konkrét példák?... Holnap új nap következik, és Te továbbra is mellettem leszel, Uram, hogy ingyen add nekem a Te szeretetedet. Kérem Szűz Máriát, hogy segítsen azt befogadni és megosztani. Üdvözlégy Mária…

A mai evangéliumban Jézust a csónakban látjuk tanítványaival, a vihar közepén (Mk 4:35-41). Időt szentelek arra, hogy elképzeljem a jelenetet, és hallom a tanítványok reakcióját: „Mester, nem törődöl vele, hogy elveszünk?” Vajon én is a viharban vagyok most? Magamhoz veszem a csónakomban mindazt, ami nehéz lehet, de a nevelőket is, akikért ebben a hónapban imádkozunk, és mindezt az Úr elé terjesztem. Jézusom, bízom benned, de növeld a hitemet! Mi Atyánk…

Ma reggel a lecsendesített viharról szóló szöveggel imádkoztunk (Mk 4:35-41). Hallgassuk meg, mit mond nekünk Ferenc pápa: „Hívjuk be Jézust életünk csónakjaiba. Bízzuk rá félelmeinket, hogy Ő legyőzze azokat. A tanítványokhoz hasonlóan megtapasztaljuk, hogy a fedélzeten Vele nem szenvedhetünk hajótörést. Mert itt van Isten ereje: mindent, ami velünk történik, jóra vezet, még a szomorú dolgokat is. Ő derűt hoz viharainkba, mert Istennel az élet soha nem hal meg."

Leszállt az éj, és én Hozzád jövök, Uram. Segítsen a Te Lelked, hogy meglássam, hogyan voltál jelen az életemben. Melyek voltak az öröm és a béke pillanatai? Felismerem, mi indította őket? Köszönöm, Uram, hogy megengeded, hogy felismerjem jelenlétedet mindennapjaimban. Ha ezzel szemben a szorongás vihara megzavarta mindennapi életemet, és stresszt okozott, kérem segítségedet. Végy engem irgalmasságod palástjába. Jézus, bízom benned. Üdvözlégy Mária…

„Azután ezt mondta: „Isten országa olyan, mint az az ember, aki magot vet a földbe. Utána, akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökik, maga sem tudja hogyan.” (Mk 4,26-34) Felajánlom az Úrnak ezt a napot, és megpróbálok egész nap arra figyelni, hogy miként van jelen az életemben: tevékenységeimben, találkozásaimban, még a nehézségeimben is. Te bízod rám, Uram, a világgal való együttérzés küldetését; tégy apostollá az imádság által, különösen a pedagógusok felé, hogy hiteles tanúi legyenek a fiataloknak. Mi Atyánk…

„Hisszük, hogy a nevelés az egyik leghatékonyabb módja a világ és a történelem humanizálásának. A nevelés mindenekelőtt szeretet és felelősség kérdése, amely idővel, nemzedékről nemzedékre öröklődik.” (Ferenc pápa) Imádságomban eszembe juttatok egy vagy több nevelőt, akit ismerek, és akit az Úrra bízok.

Itt vagyok, Uram, a mai nap estéjén a te tekinteted alatt. Visszagondolok a napomra. A mai evangéliumban azt mondod nekünk, hogy Isten Országa úgy növekszik a mi világunkban, mint a földbe vetett mag. Milyen jeleit láttam vagy írtam a te szereteted Országának? Mindezekért a kis elvetett magvakért, amelyek az én vagy mások életében növekednek, hálát adok, Uram! Bocsáss meg, hogy nem vettem észre őket. Nyisd meg holnap a szemem, hogy felismerjelek Téged, amint munkálkodsz ebben a világban. Mi Atyánk…