Imádkozzunk a pápával

A világbéke előmozdításáért

Imádkozzunk, hogy a keresztények, a más vallások követői

Evangélium, ima és elhatározás

KRISZTUS LÉGIÓJA

Evangélium, ima és párbeszéd

Sosem vagy egyedül, amikor imádkozol
Ferenc pápa imaszándéka

A Biblia gyerekeknek most már magyarul is beszél!

  Berecz SKOLASZTIKA ELMÉLKEDÉSEI

MISSZIÓS KERESZT

Egy tölgyfa kereszt titkai

KATTIMA.hu Kattints és imádkozz! – Evangélium és Ima, minden nap, Ferenc Pápa imaszándékával.

Ez az imaapostolság egy lelkiségi áramlat, nem pedig valami többletmozgalom. Akkor tölti be kinyilatkoztatás szerepét, ha Krisztus szeretete megnyilvánul szavainkban, tetteinkben. Arra hívja meg a keresztényeket, hogy imájukkal apostolkodjanak, a világra nyitott szemmel imádkozzanak, minden egyes napjukat felajánlva Istennek, Krisztussal együtt, a világ üdvösségéért amelyet a havi szándékok konkrétan elénk állítanak.

Összesen 21625 ima található a honlapon.

Legfrissebb imák

Ferenc Pápa imaszándéka

Ferenc Pápa IMASZÁNDÉKAA világbéke előmozdításáért2020 január

Napi Ima20 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
01

Evangelizációs: A világbéke előmozdításáért

Imádkozzunk, hogy a keresztények, a más vallások követői, és minden jóakaratú ember a békét és igazságosságot mozdítsa elő a világban.

Ima

Urunk, Jézus Krisztus!
Az év elején, és szem előtt tartva, hogy a Béke hercegeként jöttél közénk,
köszönetet mondunk jelenléted ajándékának,
és a testvériség iránti felhívásodért, amelyet hoztál nekünk.
Meghívva minket ugyanazon Atyának testvéreinek és fiainak,
ebben a hónapban, a pápával és az ő világméretű imahálózatával egyesítve
azt kérjük, hogy mindannyian érezzük ezt a hívást
a béke és az igazságosság megteremtésére.
A vallási, kulturális és társadalmi különbségek,
nem falak köztünk, hanem a kölcsönös gazdagodás okai,
és egy jobb világ felépítése,
a mennyek királysága közöttünk.

Felajánló imádság

Jóságos Atyám, tudom, hogy velem vagy. 
Itt vagyok ezen az új napon. 
Helyezd el a szívemet újra
a fiad Jézus szíve mellé, 
amit nekem adsz, és amit az Eucharisztiában kapok meg. 
A Szentlélek tegyen
barátoddá és az apostoloddá, hogy elvégezhessem a küldetésem. 
A kezedbe teszem
örömeimet és reményeimet, 
munkámat és szenvedéseimet, 
mindent, ami én vagyok, 
közösségben testvéreimmel e világméretű imahálózatban. 
Máriával az Egyház missziójáért,
a pápa világméretű imahálózatának szándékára felajánlom neked ezt a hónapot. Ámen

Javaslatok a hónapra

  • Vegyen részt azokban a kezdeményezésekben, amelyeket a hónap folyamán ösztönöznek a béke előmozdítására, különös tekintettel az ökumenikus és vallásközi találkozókra, hogy terjesszék őket a saját hálózatukban és kapcsolattartásukban, vagy pedig a velük való részvétel érdekében.
  • Imádság alkalmával olvassa el a Szentatya béke világnapjára vonatkozó üzenetét, emelje ki a legvonzóbb pontokat, és ültesse azokat a gyakorlatba, kezdve a megosztással és párbeszéddel Istennel, a családdal, a csoporttal vagy közösséggel, amelynek tagja, stb...
  • Nézzen körül, és ismerje fel a békét és az igazságosságos kapcsolatokat vagy helyzeteket, és valójában tegyen valami különlegeset értük.

Ima a békéért

Uram Jézus,
imádjuk a keresztedet,
amely megszabadít minket a bűntől, minden megosztottság és a gonosz eredetétől;
hirdetjük a feltámadást,
amely megszabadítja az embert a kudarc és a halál rabszolgaságától;
várjuk a dicsőségben való érkezését,
amely az igazságosság, az öröm és a béke királyságának teljessé válásához vezet.

Uram Jézus,
dicsőséges szenvedélyed által
meghódítja szívünk keménységét, a gyűlölet és az önzés által bebörtönözve;
feltámadásod erejével
mentse meg az igazságtalanság és a bántalmazás áldozatait szenvedéseitől;
az eljöveteled hűségével,
elzavarja a halál kultúráját, és ragyog az élet diadalán.

Uram Jézus,
egyesítsd kereszteddel számtalan ártatlan áldozat szenvedését:
a gyermekeket, az időseket és az üldözött keresztényeket;
borítsuk be húsvéti fényben azokat, akik súlyosan sérültek:
bántalmazott személyeket, akiket megfosztottak a szabadságtól és a méltóságtól;
Hagyja, hogy bizonytalanságban éljen királyságod tartós állandósága: a száműzöttek, a menekültek és azok, akik elveszítették az élet örömét.

Uram Jézus,
űzze el a háború alatt az emberek keresztje árnyékát;
megtanulják a megbékélés, a párbeszéd és a megbocsátás módját;
engedje meg, hogy a bombázás közben elfáradt népek éljék feltámadásod örömét:
emeljék fel Irakot és Szíriát a pusztításokból;
egyesítse újra szétszórt gyermekeit szelíd királyság alatt:
támogassa a keresztényeket a diaszpórában, és adja meg nekik a hit és a szeretet egységét.

Ó, Szűz Mária, a béke királynője,
te, aki a kereszt lábánál álltál,
könyörögj a fiadnak bűnünkért;
te, aki soha nem kételkedtél feltámadásának győzelmében, tartsd
fenn hitünket és reményünket;
te, akit dicsőségben királynőnek hívunk,
tanítsd nekünk a szolgálat királyi útját és a szeretet dicsőségét.
Ámen

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Ferenc pápa imaprofilja

ImádkozzunkFerenc pápa imaprofiljávalAusztráliáért

Reggeli ima15 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
08

Szeretnék megkérni mindenkit, hogy imádkozzon az Úrhoz, hogy Ő segítse ezt a népet ebben a nehéz időszakban. Közel vagyok az ausztrál emberekhez.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Ferenc pápa twitter

Ferenc pápatwitter

Reggeli ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
18

Aki hisz, annak nagy szüksége van Istenre, és alázattal teljes bizalommal átadjuk magunkat neki.

Qui fidem habet Deo indiget, sua in parvitate perquam fidenter Ei se dedit.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
A Pápa hangja

Ferenc pápa üzenete a Betegek világnapjáraAz életet mindig védelmezni kellJöjjetek hozzám mindnyájan akik elfáradtatok..."

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
03

Kedves Testvérek!

Jézus mindenkinek felkínálja irgalmasságát

1. Jézus szavai: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve: én felüdítelek titeket” (Mt 11,28), a kegyelem titokzatos útját jelölik, amely enyhülést kínál fel az elfáradtaknak, kifejezik Jézus szolidaritását az elcsüggedt és szenvedő emberiséggel – kezdi üzenetét a pápa, hangsúlyozva, hogy Jézus Krisztus nem törvényeket kényszerít a szenvedőkre, hanem felkínálja irgalmasságát.

Jézus is megtapasztalta a szenvedést és az Atya vigasztalását

2. Jézus Krisztus maga is megtapasztalta az emberi szenvedést és ő maga is vigaszt kapott az Atyától. Csak az tud vigaszt nyújtani másoknak, aki személyesen megtapasztalta a szenvedést – fejti ki üzenetében a pápa, majd felsorolja a szenvedések különféle súlyos fajtáit, mint a gyógyíthatatlan és krónikus betegségek, pszichikai patológiák, olyanok, amelyek rehabilitációt, palliatív ellátást igényelnek, gyermekkori és időskori betegségek. Hangsúlyozza, hogy a gyógyítás mellett a gondozásra is szükség van az átfogó, mindenre kiterjedő gyógyuláshoz, mivel a beteg, testi integritásán túl, sérültnek érzi kapcsolati, értelmi, érzelmi és spirituális dimenzióját is. Ezért támogatást, buzdítást, figyelmet, vagyis szeretetet igényel.

Az egyház az Irgalmas Szamaritánus „szállása”

3. A betegekhez fordulva a pápa arról biztosítja őket, hogy mivel „elfáradtak és meg vannak terhelve”, különösen magukhoz vonzzák Jézus tekintetét és szívét. Jézusban lelnek erőre a test és a lélek „éjszakájában” felmerülő nyugtalanságok idején, Tőle érkezik számukra a fény a sötétség perceiben, a csüggedéskor a remény. Krisztus nem adott nekünk recepteket, de kínszenvedésével, halálával és feltámadásával megszabadít bennünket a rossz terhétől – írja Ferenc pápa, majd hozzáteszi: az egyház egyre inkább arra törekszik, hogy az Irgalmas Szamaritánus (vö. Lk 10,34), vagyis Krisztus „szállása” legyen. A betegek felépülését segítő munkába illeszkedik az egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolók, adminisztratív alkalmazottak, önkéntesek szolgálata, akik szakértelemmel tevékenykednek és érezhetővé teszik Krisztus jelenlétét, aki vigaszt kínál fel és magára vállalja a beteg ember sorsát, ápolva sebeit.

A nyitottság a transzcendenciára teljessé teszi az egészségügyi dolgozók szaktudását

4. Az üzenet negyedik pontjában a pápa az  egészségügyi dolgozókhoz fordul. Minden diagnosztikai, megelőző, terápiás, kutatási, gyógyító és rehabilitációs beavatkozás a betegre irányul, ahol a „személy” főnév mindig megelőzi a „beteg” melléknevet. Tehát cselekedeteiket szüntelenül összpontosítsák a személy méltóságára és életére, anélkül, hogy valaha is engednének eutanázia jellegű, segített öngyilkosságra vagy az élet kioltására irányuló aktusoknak, még akkor sem, ha a betegség állapota visszafordíthatatlan.

Az élet szent és sérthetetlen, Isten a szerzője

Az orvostudomány korlátozottságának és lehetséges kudarcának tapasztalatai szerint az egyre problematikusabb klinikai esetekkel és az aggasztó diagnózisokkal szemben az egészségügyi dolgozók arra kaptak meghívást, hogy megnyíljanak a transzcendentális dimenziónak, amely feltárja szakterületük teljes értelmét. A pápa utal a Hittani Kongregáció „Donum vitae” 1987-es instrukciójára és Szent II. János Pál 1995-ben kibocsátott „Evangelium vitae” k. enciklikájára, amely leszögezi, hogy az élet szent és Istenhez tartozik, ezért sérthetetlen és elérhetetlen (vö. Donum vitae, 5; Evangelium vitae, 29-53). Az életet fogantatásától haláláig be kell fogadni, meg kell védeni, tisztelni és szolgálni kell: ezt követeli meg egyidejűleg mind az értelem, mind az Istenbe, az élet szerzőjébe vetett hit.

Olykor szükség van a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadásra

Bizonyos esetekben az egészségügyi dolgozók számára a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás a szükséges választás, mert csak így maradhatnak  következetesek az életre és a személyre mondott „igen”-jükkel – figyelmeztet rá a pápa. Felidézi azokat a helyzeteket, amikor  a háború és az erőszakos konfliktusok az egészségügyi személyzetet és a betegek befogadásával foglalkozó struktúrákat veszik célba, illetve amikor a politikai hatalom, saját javát előtérbe helyezve korlátozza az egészségügyi szakma helyes autonómiáját. Valójában senkinek semmi haszna nincs abból, ha megtámadják azokat, akik a társadalom testének szenvedő tagjait szolgálják.

Mindenki részesülhessen egészségügyi ellátásban

5. Ferenc pápa az üzenet utolsó pontjában felhívást intéz, a világ minden kormányához és az egészségügyi intézetekhez, hogy a szolidaritás és a szubszidiaritás elveit összeegyeztetve mindenki számára biztosítsák az egészségügyi ellátást. Köszönetét fejezi ki az önkénteseknek, akik a betegeket szolgálják, sok esetben pótolva a struktúrák hiányosságait és a gyöngédség gesztusaival visszatükrözik Krisztus, az Irgalmas Szamaritánus képmását. Végül Szűz Mária, a Betegek Gyógyítója oltalmába ajánlja mindazokat a személyeket, akik a betegség terhét viselik, hozzátartozóikkal és az egészségügyi dolgozókkal együtt. Mindnyájukat imáiról biztosítva küldi szívből jövő Apostoli áldását.

Vatican, 3 January 2020

http://w2.vatican.va/content/francesco/en/messages/sick/documents/papa-francesco_20200103_giornata-malato.html

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Igenaptár

IGEnaptárÉvközi 2. vasárnap

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Kezdőének:
Az egész föld téged imádjon és magasztaljon, Istenünk, nevedet énekkel dicsérje, fölséges Urunk! (Zsolt 65,4)

Könyörgés:
Mindenható, örök Isten, te kormányozod a mennyet és a földet: hallgasd meg néped esdeklő imáját, és adj békét napjainkban. A mi Urunk, Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
A nemzetek világosságává teszlek, hogy üdvösségem légy.
Az Úr így szólt hozzám: „A szolgám vagy, Izrael, benned fogok megdicsőülni!”
Az Úr mondja ezt, aki már anyám méhétől fogva szolgájává lett, hogy visszavezessem hozzá Jákobot, és Izraelt köréje gyűjtsem. Így lettem becses az Úr szemében, és Istenem lett az erőm.
És mondotta: „Kevés az, hogy a szolgám légy, s fölemeld Jákob törzseit, és visszatérítsd Izrael maradékát. A nemzetek világosságává teszlek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig.”
Ez az Isten igéje.
Iz 49,3.5-6

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Íme, eljövök, Uram, * hogy teljesítsem azt, amit kívánsz. 7b. tónus.
Előénekes: Várva vártam az Urat, * és ő lehajolt hozzám.
Új éneket adott az ajkamra, * Istenünknek zengő éneket.
Hívek: Íme, eljövök, Uram, * hogy teljesítsem azt, amit kívánsz.
E: Sem véres, sem ételáldozat nem kellett neked, * fülemet azonban megnyitottad.
Nem követeltél égő- és engesztelő áldozatot, * így szóltam akkor: „Íme, eljövök.”
H: Íme, eljövök, Uram, * hogy teljesítsem azt, amit kívánsz.
E: A könyvtekercsben rólam írva áll, * hogy akaratodat teljesítsem.
Erre vágyom, Istenem, * törvényed szívemet örömmel tölti el.
H: Íme, eljövök, Uram, * hogy teljesítsem azt, amit kívánsz.
E: Igazságodat hirdetem a nagy közösségben, * ajkam el nem hallgat, Uram, jól tudod.
H: Íme, eljövök, Uram, * hogy teljesítsem azt, amit kívánsz.
Zsolt 39,2 és 4ab.7-8a.8b-9.10

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól!
Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából meghívott apostola és Szosztenész testvér köszönti Isten korintusi egyházát, a Krisztus Jézusban megszentelteket, a meghívott szenteket és mindazokat, akik náluk vagy nálunk segítségül hívják, Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak nevét.
Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól!
Ez az Isten igéje.
1Kor 1,1-3

ALLELUJA
Az Ige emberré lett, és itt élt köztünk. * Befogadóinak megadta, hogy Isten fiai legyenek. Jn 1,14.12b – 4g. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!
Abban az időben:
Amikor János látta, hogy Jézus közeledik feléje, így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő az, akiről én azt mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben.”
János azután így folytatta tanúságtételét: „Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 1,29-34

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Imádkozzunk, testvéreim, a mennyei Atyához, aki Jézus Krisztust a nemzetek világosságává tette!
Lektor: 1. Hogy Egyházad Krisztus világosságát terjessze a földön!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Hogy Krisztus tanítványai a hit fényében éljenek és dolgozzanak!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Hogy a népek vezetői tiszteletben tartsák Isten törvényeit!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Hogy Jézusban mindenki felismerje az Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűneit!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Hogy minden keresztény egymásra találjon szent Fiad oltára körül!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Urunk és Istenünk! Add kegyelmedet, hogy földi életünkben hűségesen kövessük Krisztust, a világ világosságát, és általa eljussunk hozzád, üdvösségünk forrásához. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Kérünk, Urunk, Istenünk, add, hogy méltón vegyünk részt ebben a szent cselekményben, mert valahányszor Fiad áldozatának emlékét ünnepeljük, megváltásunk műve folytatódik. Krisztus, a mi Urunk által.

 

Áldozási ének:
Asztalt terítettél nekem, és pompás itallal töltöd meg serlegem. (Zsolt 22,5)
vagy
Megismertük a szeretetet, amelyet Isten oltott belénk, és hittünk benne. (1Jn 4,16)

Áldozás utáni könyörgés:
Istenünk, áraszd szívünkbe szereteted Szentlelkét, hogy minket, akiket egyazon mennyei kenyérrel tápláltál, egyazon szeretet kapcsoljon össze. Krisztus, a mi Urunk által.

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Bencés igenaptár

BencésigenaptárÉVKÖZI 2. VASÁRNAP

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP

A pogányok világosságává teszlek

 


Iz 49,3.5-6

Így szólt hozzám: ,,Szolgám vagy, Izrael, benned fogok megdicsőülni.’’ Most pedig így szól az Úr, aki az anyaméhtől fogva szolgájának alkotott engem, hogy visszavezessem hozzá Jákobot, és Izrael hozzá gyűljön; mert becses vagyok az Úr szemében, és Istenem lett az én erőm; ezt mondta: ,,Kevés az, hogy szolgám légy, hogy helyreállítsd Jákob törzseit, és Izrael maradékát visszatérítsd; a nemzetek világosságává teszlek, hogy eljusson üdvösségem a föld végéig.’’

Zs 39

A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Várva-vártam az Urat, s ő lehajolt hozzám. Meghallgatta könyörgésemet, kihúzott a nyomorúság verméből, a sár fertőjéből; Lábamat kősziklára helyezte, lépésemet biztossá tette. Új éneket adott számba, Istenünket dicsérő szózatot.Sokan látják és félelem fogja el őket, s az Úrba vetik reményüket. Boldog az az ember, aki az Úrba vetette reményét, s aki nem tart a gőgösöktől, a hazugságra vetemedőktől. Sokat tettél értünk, Uram, én Istenem, csodáiddal és terveiddel: nincs hozzád hasonló senki sem! Hirdetni akarom őket és beszélni róluk, de túl sok ahhoz, hogy számba vehetném. Vágóáldozatot és ételáldozatot nem kívántál, hanem készségessé tetted fülemet. Égő- s bűnért való áldozatot nem követeltél, ezért így szóltam: ,,Íme, eljövök! A könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem akaratodat. Ezt akarom, én Istenem, törvényed a szívemben van.’’ Nagy gyülekezet előtt hirdetem igazságodat; Íme nem tartom vissza ajkamat, Uram, te tudod! Igazságodat nem rejtem el szívemben, hűségedet és segítségedet hirdetem. Nem titkolom irgalmadat és hűségedet a nagy gyülekezetben. Te, Uram, ne vond meg irgalmadat tőlem; Kegyelmed és hűséged tartson fenn mindenkor engem, mert számtalan veszély környékez; utolértek gonoszságaim, fel sem tudok tekinteni, számosabbak, mint a hajszál fejemen, és a szívem is elhagyott engem. Teljék kedved, Uram, megmentésemben, Uram, siess segítségemre. Jöjjenek zavarba mind és szégyenüljenek meg, akik életemre törnek, hogy elvegyék. Hátráljanak meg és piruljanak, akik rosszat akarnak nekem. Dermedjenek meg zavarukban, akik azt mondják: ,,Úgy kell neked!’’ Ujjongjanak s örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek; ,,Magasztaltassék az Úr!’’ -- mondják mindenkor, akik örvendeznek szabadításodon. Bár én koldus vagyok és szegény, az Úr majd gondoskodik rólam. Segítőm és szabadítóm te vagy, Istenem, ne késlekedj!

1Kor 1,1-3

Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából meghívott apostola, és Szosztenész testvér, Isten korintusi egyházának, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, a meghívott szenteknek, mindazokkal együtt, akik segítségül hívják a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, minden helyen, náluk és nálunk. Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

Jn 1,29-34

Másnap látta, hogy Jézus közeledik hozzá. Erre így szólt: ,,Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! Ő az, akiről mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én nem ismertem őt; de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy őt megismertessem Izraellel.’’ János tanúságot tett és azt mondta: ,,Láttam, hogy a Lélek, mint galamb, leszállt az égből és rajta maradt. Nem ismertem őt, de aki azért küldött, hogy vízzel kereszteljek, azt mondta nekem: ,,Akire látod a Lelket leszállni és rajta maradni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.'' Én láttam, és tanúságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.’’

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
A nap Szentje

A napSzentjeÁRPÁDHÁZI SZENT MARGIT

Reggeli ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
18

*Klissza (Dalmácia), 1242. +Nyulak szigete (ma: Margitsziget), 1270. január 18.

Atyja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő volt. Margitot még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével, 1241-ben Wahlstattnál megsemmisítették a németek és lengyelek egyesült seregét, majd a vértől és a győzelmi mámortól megittasodva betörtek Magyarországra. Béla király megkísérelte föltartóztatni őket a Sajónál, de borzalmas vereséget szenvedett, s Dalmáciába kellett menekülnie. A szülők végső szükségükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. És a lehetetlen megtörtént: messze Belső-Ázsiában meghalt a nagykán, s Batu a Duna-Tisza táján meghódított hatalmas területeket hátrahagyva, összegyűjtötte lovasait, és sietve távozott kelet felé, hogy le ne késsen az osztozkodásról.

Béla és Mária nem vonakodott fogadalmát teljesíteni: amikor Margit hároméves lett, átadták a domonkos nővéreknek Veszprémben.

A domonkosok rendi családja, amelyben Margit felnövekedett, még csak néhány évtizede létezett. Még telítve volt az első buzgalom frissességével és töretlenségével. Amíg a prédikáló testvérek bejárták Spanyolországot, Dél-Franciaországot és Észak-Olaszországot, tanítottak, koldultak, eretnekekkel vitatkoztak, addig a Szent Domonkos szabályait követő női kolostorok a belső, misztikus jámborság őrhelyei voltak. Szűz Mária bensőséges szeretete, a szenvedő Megváltó iránti nagy odaadás, valamint a megalkuvás nélküli vezeklő szellem voltak lelkiségük jellegzetes vonásai. A vezeklés mindenekelőtt a szeretet önfeláldozó tetteiben, betegek gondozásában, bélpoklosok ápolásában nyilvánult meg.

Ebben a szellemben nőtt fel Margit. Béla király, leánya részére új kolostort építtetett a Duna egyik szigetén (Nyulak szigete, ma Margitsziget), Buda közelében. Itt tett fogadalmat Margit 1254-ben. Különböző kijelentései értésünkre adják, hogy a tizenkét éves leány tudta, mit tesz, amikor letette fogadalmát Humbert rendfőnök előtt. Isten kétszer is nagyszerű lehetőséget adott neki arra, hogy az egész világ előtt bebizonyítsa: ő teljesen szabadon és szívének teljes odaadásával szentelte magát az Úrnak. Kétszer is lett volna rá lehetősége, hogy Rómától felmentést kérjen a fogadalma alól. Atyja ugyanis kétszer is fölkereste a kolostorban házassági ajánlattal, mindkét alkalommal biztosítva őt arról, hogy a fölmentést Róma minden bizonnyal meg fogja adni, hiszen a kilátásba helyezett házasságok igen nagy politikai előnyökkel járnának. Az első kérő a lengyel király volt, a második Ottokár cseh király. Margit mindkettőt határozottan visszautasította. Ottokárral azonban -- atyja sürgető kérésére -- egy bemutatkozás erejéig találkozott. A cseh király a találkozás után tudatta vele, hogy szépsége a rendi ruha ellenére is elbűvölte. Margit erre meglehetős fölháborodással azt mondta a nővéreknek: inkább levágatja az orrát, hogysem még egyszer ilyen hűtlenségnek kitegye magát. Atyját pedig emlékeztette arra, hogy ő ajánlotta föl egykor Istennek, és a cseh királyság összes kincsével és dicsőségével együtt siralmas látvány ahhoz az országhoz képest, melyet az ég és föld Királya ajánl neki, aki az ő jegyese egyszer s mindenkorra.

Szenttéavatási aktái megmaradtak, s nővér- és kortársainak, élete tanúinak sok értékes és hitelt érdemlő vallomását is tartalmazzák. Értésünkre adják, hogy Margit számára magától értetődő volt a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás, s a legnyomorúságosabb, utálatot gerjesztő betegek szolgálatában való hősies kitartás. Nagyon gyorsan és erélyesen leszoktatta nővértársait arról, hogy benne bármi módon is a királylányt tiszteljék. Egy szolgáló, akit csodával határos módon mentett meg a megfulladástól, a szenttéavatási akták szerint így tanúskodott: ,,Margit jó és szent volt, mindnyájunk példaképe. Alázatosabb volt, mint mi, szolgálóleányok.''

Életének alapszabálya egészen egyszerűen hangzik, de a három egyszerű tétel az evangélium egész tökéletességét magában foglalja:

Istent szeretni,

magamat megvetni,

senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.

Isten rendkívüli imameghallgatásokkal és csodákkal jutalmazta odaadását. Margit bírta a jövendölés adományát is. Bizonyított példa, hogy atyjának II. Osztrák Frigyessel Stájerországért folytatott harcában a győzelmet előre megmondotta. Nyilvánvalóan a fátyol alatt is IV. Béla odaadó leánya maradt. Nem hagyta ugyan politikai érdekből férjhez adatni magát, de az utolsó nagy Árpád-házi uralkodó messzemenő terveivel és erőfeszítéseivel szoros kapcsolatban volt. Talán ebben a kapcsolatban és közös felelősségben látta életének igazi értelmét. És ez az elhivatottság olyan vezeklő életre ösztökélte, ami ma nekünk szinte öngyilkosságnak tűnik. Egykor Istennek ajándékozták, mivel atyja azt hitte, ezáltal kieszközölheti Magyarország megszabadulását a tatároktól. Amikor Margit elég idős volt ahhoz, hogy önmaga felől szabadon döntsön, megerősítette ezt a fölajánlást. Remélte, hogy Isten elfogadja őt, mint elfogadta valamikor Krisztus áldozatát, akinek haláláról ezt mondja az Írás: jobb, ha egy ember hal meg, mint hogy az egész nép elvesszen.

Huszonnyolc éves korában halt meg, szeretettől és vezekléstől elemésztve. Halála óráját derűs arccal előre megmondotta a nővéreknek. Boldoggáavatási perét sohasem fejezték be, de tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték. 1943-ban avatták szentté.


Életét az 1300-as évek elején írták meg, s Ráskay Lea domonkos apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben. Az alábbiakban ebből közlünk néhány részletet:

,,Mert eloszlott vala néminemű malaszt az ő orcájában és néminemű malasztos, megért erkölcs az ő tekintetében, úgy, hogy sem kemény beszédekkel, sem lágy beszédekkel nem láttatnék megváltoztatni... Gerjedez vala ez nemes szent szűz az isteni szerelemnek tüzével, és meggyulladván, imádkozék vala szüntelen, olyha minden közbevetés nélkül, úgy, hogy napnak első idejétől fogva az konventnek ebédének ideiglen szünetlen imádságban marad vala meg.

És mennyével felülmúl vala mindeneket nemességgel, annyéval inkább erőlködik vala magát megalázni ez nemességes szent szűz, magyeri királnak nemes leánya. Hetet tart vala az konyhán, főz vala az szororoknak, fazekat mos vala, tálakat mos vala, az halakat megfaragja (lepikkelyezi) nagy hidegségnek idején, úgyhogy az nagy jeges víznek hidegségétől ez gyenge szűznek az ő kezének bőre meghasadoz vala és a vér kijő vala az ő kezéből, és némikoron bekötik vala az ő kezét az ő nagy fájdalmáért. Az konyhát megsepri, fárd hord vala hátán, vizet merét vala és ő maga az konyhára viszi vala.

Éjjel fölkel és úgy hallgatja vala, ha valamely szoror nyög, és hozzámegyen, megkérdezi. Némelyeknek bort hevít, némelyeknek ruhát melegít, és odateszi, hol az betegnek fájdalma vala. Ha kedég valamely az szororok közül meghal vala, tehát ez szent szűz mindaddig el nem megyen az meghalt szorornak testétől, mígnem eltemettetik vala. Hanem az holttestnél imádkozik, és oly igen nagyon siratja, nagyobban hogynem mintha őneki testi atyjafia volt volna.

Esmég ez szent szűz vala mindenben szegénységnek szeretője és megtartója és igen szeret élni vala szegénységben. Őneki ruhája, kápája vala igen ő és megszakadozott, és foltos vala. És némikoron ez szent szűz az sárból veszen ki posztódarabokat, és azzal foltozza vala meg köntösét, kápáját.

Ez szent szűz eszében forgatja vala gyakorta és néha egyebekkel is beszéli vala az ő nemzetének, eleinek életüket és életöknek szentségét. Azaz: Szent István királnak életit... Szent Imre hercegnek is ő életit... Szent László királnak életit... Szent Erzsébet asszonynak, az ő szerelmes nénjének szentséges életit... Ilyenféle gondolatokban és szólásokban foglalja vala magát ez szent szűz, és nagy magas fohászkodásokat vonszon vala az ő szívének belső részéből, és kéré vala ez szenteknek esedezésüket, hogy az ő érdemüknek miatta és az isteni ajándoknak, malasztnak miatta érdemlene lenni az ő nyomuknak és érdemöknek követője.

Mikoron az ő nagy keserűségét látnák szororok, olyha őrajta könyörülvén, úgymondnak vala őneki:

-- Mi tenéked benne? Mit gondolsz vele? Mire hogy minden történetért te tennen magadat gyötröd?

Tehát ez szentséges szűz Szent Margit asszony az ő szívének mélységéből vonszván nagy fohászkodást, ezenképpen felele:

-- Az anyaszentegyház, minden hív kereszténynek anyja az ő drágalátos tagiban metéltetik és igen keményen gyötretik. És ti azt mondjátok énnekem: Mi tenéked benne? Nemde nem ő szült-e keresztvíznek miatta újonnan engemet, ti veletek öszve?! Nemde az ő leányai közül való vagyok-e én? Bizonnyal az vagyok!

Mikoron jutott vala ez szentséges szűz az ő betegségének tizenharmad napjára, egy szombat napon... meggyullada ez méltóságos szűz az mennyei jegyesnek szerelmében: kit kéván vala, kit szolgál vala, kit mindeneknek felette szeret vala, kinek szerelméért mind atyját, anyját és ez világi országnak birodalmát elhagyta vala. Az ő ártatlan lelkét, szentséges, méltóságos lelkét ajánlván az ő Teremtőjének, az ő édességes, kévánatos jegyesének, elnyugovék az Úrban.''


Istenünk, szüzesség kedvelője és őre, kinek jóvoltából szolgálód, a mi Margitunk a szűzi tisztaság ékességét a jó cselekedetek érdemével egyesítette, kérünk, segíts, hogy lelkünk épségét az üdvös bűnbánattal visszanyerhessük!

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Az élet igéje, Fokoláre

Az élet IGÉJE„Igen emberségesen bántak velünk” (ApCsel 28,2)2020. január

Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
01

„Igen emberségesen bántak velünk” (ApCsel 28,2)

Kétszázhetvenhat hajótörött érkezett egy szigetre a Földközi-tengeren, miután két hétig hánykódott a hajó a viharban. Ezek az elázott, kimerült és rémült emberek megtapasztalták tehetetlenségüket a természeti erőkkel szemben, és szembetalálták magukat még a halállal is. Volt köztük egy fogoly, aki Róma felé tartott, hogy ott a császár ítéletet mondjon felette.

Igaz, manapság is hasonló híreket hallunk, de ez Pál apostol története, aki Rómába tartott, hogy ott a vértanúsággal koronázza meg evangelizációs tevékenységét.

A Gondviselésbe vetett rendíthetetlen hite tartotta fenn őt, és annak ellenére, hogy fogoly volt, bajtársainak is segítségére tudott lenni, míg el nem vetődtek Málta partjaira.

Itt a sziget lakói eléjük mentek, és odahívták őket fölmelegedni egy nagy tűzhöz, és gondoskodtak róluk. Három hónap múlva pedig, a tél vége felé, ellátták őket mindennel, amire szükségük volt ahhoz, hogy biztonsággal tovább induljanak.

„Igen emberségesen bántak velünk”

Pál és hajótörött társai nagyon meleg és konkrét emberséget tapasztaltak a helyiek részéről, akikhez addig még nem jutott el az evangélium fénye. Nem sietősen vagy személytelenül fogadták őket, hanem a vendégek szolgálatára álltak, kulturális, vallási vagy társadalmi előítéletek nélkül. Ez csak akkor lehetséges, ha az egész közösség és az egyes személyek is magukra veszik a problémát.

Minden ember természetéből adódóan képes arra, hogy befogadja a másikat. Mint teremtmény magában hordozza az irgalmas Atya képét, akkor is, ha még nem lobbant benne lángra a keresztény hit, vagy meggyengült volna. Az ember szívébe van írva ez a törvény, melyet Isten igéje Ábrahámtól fogva[1] Jézus egészen meglepő kijelentéséig fénybe helyez és nagyra tart: „Idegen voltam, és befogadtatok.” [2]

Az Úr fölkínálja kegyelmének erejét, hogy a mi törékeny akaratunk eljuthasson a keresztény szeretet teljességére.

Pál ezzel a történettel arra is tanít, hogy bízzunk Isten gondviselésszerű közbelépésében, és ismerjük fel, értékeljük a sok jót, amit mások konkrét szeretetéből kapunk, akikkel az élet összehoz.

„Igen emberségesen bántak velünk”

Az Apostolok Cselekedeteinek ezt a versét javasolták a Málta szigetén élő különböző felekezetű keresztények az egység imahetére mottóul 2020-ban[3].

Ezek a közösségek nagyon sok kezdeményezést indítottak el közösen a szegények és a menekültek javára. Ételt osztanak, ruhát és játékot a gyerekeknek, valamint angol nyelvet oktatnak, hogy segítsék a társadalmi beilleszkedést. Szeretnék növelni a befogadóképességüket, és ezzel egyidőben elmélyíteni a közösséget a különböző egyházakhoz tartozó keresztények között, hogy a közös hitükről tudjanak tanúságot tenni.

Mi vajon hogyan teszünk tanúságot testvéreinknek Isten szeretetéről? Hogyan járulunk hozzá, hogy egységes családok, szolidáris települések és igazán emberséges társas kapcsolatok épüljenek? Chiara Lubich ezt ajánlja:

„Jézus megmutatta nekünk, hogy szeretni azt jelenti: elfogadjuk a másikat, ahogy van, úgy, ahogy Ő elfogadott mindannyiunkat. Elfogadjuk a másikat, ízlésével, gondolataival; hibáival, azzal együtt, hogy más, mint mi vagyunk. […] Ez azt jelenti, hogy magunkban helyet készítünk neki, elűzve szívünkből minden elhamarkodott véleményt, ítéletet és ösztönös elutasítást. […] Akkor szerezzük a legnagyobb dicsőséget Istennek, ha erőfeszítéseket teszünk, hogy elfogadjuk a felebarátunkat, mert így vetjük meg a testvéri közösség alapjait. Semmi nem okoz akkora örömet Istennek, mint az emberek közötti igazi egység. Az egység Jézust hívja közénk, és az Ő jelenléte mindent átformál. Így közeledjünk hát minden felebaráthoz, fogadjuk el őt teljes szívünkből, hogy előbb vagy utóbb megszülessen vele a kölcsönös szeretet.” [4]

 

Letizia Magri


[1]                  vö. Ter 18,1-16

[2]                  Mt 25,35

[3]                  A keresztények egységéért minden évben imahetet tartanak. Az északi féltekén január 18-25-ig, a déli féltekén vagy a mennybemenetel vagy pünkösd ünnepén.

[4]                  C. Lubich, Az élet igéje 1986. december

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Megszentelt tér - Evangélium, Ima és párbeszéd

Megszentelt térEvangélium, ima és párbeszédÉvközi 2. vasárnap

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Isten jelenléte

Uram, segíts, hogy megnyíljak Feléd egészen, mialatt félreteszem evilági gondjaimat.
Tölts el békéddel, szereteteddel.

Szabadság

Uram, add, hogy sose tartsam magától értetődő dolognak, hogy szabad vagyok.

A te kegyelmednek köszönhetem lelkem szabadságát.

Töltsd meg lelkemet békéddel, örömöddel.

Szerető figyelmesség

Megvizsgálom magam, milyen lelkiállapotban vagyok. Fáradtság, szorongás, lehangoltság jellemez? Ha bármelyiket felfedezem magamban, van-e mód arra, hogy megszabaduljak attól, ami ezt okozza, hogy elengedjem a gondot, ami gyötör?

Isten igéje

Jn 1, 29-34

Másnap, amikor látta, hogy Jézus feléje tart, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit. Róla mondtam: A nyomomba lép valaki, aki nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem, de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy megismertessem Izraellel.” Ezután János tanúsította: „Láttam a Lelket, amint galamb alakjában leszállt rá a mennyből, s rajta is maradt. Magam sem ismertem, de aki vízzel keresztelni küldött, azt mondta: Akire látod, hogy leszáll a Lélek s rajta is marad, az majd Szentlélekkel fog keresztelni. Láttam és tanúskodom róla, hogy ő az Isten Fia.”

Gondolatok a mai olvasmányhoz

  • Keresztelő János tanúsága arról szólt, amit imádság közben kinyilatkoztatásban kapott, és amit saját szemével látott. Áldj meg Uram, hogy tisztábban felismerjem, merre irányítod az életemet!
  • Jézus azért jött, hogy elvegye a bűnöket, de néha a bűntudat nem enged szabadulni a múlttól. Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekem!

Párbeszéd

Nem mindig jönnek könnyen a szavak, Uram.
Nézz a szívembe, látni fogod a békesség utáni vágyódást.
Vigyázz rám, Uram.
Tudom, hogy mindig mellettem vagy.

Befejezés

Megköszönöm Istennek, hogy eltölthettem néhány percet egészen egyedül csak Vele. 
Hálát adok minden sugallatért, amit esetleg a szöveg olvasása közben kaptam.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Amen.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Magasság és Mélység - Barsi Balázs-Telek Péter Pál

Magasság és Mélységévközi 2. vasárnap

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Iz 49,3.5-6

Így szólt hozzám: „Szolgám vagy, Izrael, benned fogok megdicsőülni.” Most pedig így szól az Úr, aki az anyaméhtől fogva szolgájának alkotott engem, hogy visszavezessem hozzá Jákobot, és Izrael hozzá gyűljön; mert becses vagyok az Úr szemében, és Istenem lett az én erőm; ezt mondta: „Kevés az, hogy szolgám légy, hogy helyreállítsd Jákob törzseit, és Izrael maradékát visszatérítsd; a nemzetek világosságává teszlek, hogy eljusson üdvösségem a föld végéig.”

 

1Kor 1,1-3

Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából meghívott apostola, és Szosztenész testvér, Isten korintusi egyházának, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, a meghívott szenteknek, mindazokkal együtt, akik segítségül hívják a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, minden helyen, náluk és nálunk. Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

 

Jn 1,29-34

Másnap látta, hogy Jézus közeledik hozzá. Erre így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! Ő az, akiről mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én nem ismertem őt; de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy őt megismertessem Izraellel.” János tanúságot tett és azt mondta: „Láttam, hogy a Lélek, mint galamb, leszállt az égből és rajta maradt. Nem ismertem őt, de aki azért küldött, hogy vízzel kereszteljek, azt mondta nekem: „Akire látod a Lelket leszállni és rajta maradni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.” Én láttam, és tanúságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.”

 

 

A Biblia nagy alakjai, a próféták és apostolok élete, sorsa arról tanúskodik, hogy mindnyájan létezésünk első pillanatától kezdve Isten kiválasztottjai vagyunk: meghívottak és küldöttek egyben. Ez a kiválasztottság nem érdemeinkből, hanem Isten örök rendeléséből fakad, és létezésünk legmélyebb rétegéig átjár bennünket, a legalapvetőbb, életünknek értelmet és célt adó meghatározottságunk. Isten szava hívott elő a nemlétből, s e hívó szó meghívás is egyben, hogy részt vegyünk az örök, isteni terv megvalósításában, a magunk egyedülálló, soha nem volt és megismételhetetlen módján.

 

Csak az a küldetés ér valamit az Egyházban, amely Jézus Krisztus ismeretében gyökerezik, ahogy erről Keresztelő János szavai is tanúskodnak a mai Evangéliumban. Aki nem jut el Jézus Krisztus fönséges ismeretére, aki nem tart ehhez képest akadálynak és szemétnek minden egyebet, az nem lehet Isten országának munkálója. Mert nem elég a meghívás, a felkészülés idején Jézussal lenni, hanem a küldetés teljesítésekor is egyre mélyebb egységre kell törekedni, őáltala, ővele és őbenne cselekedni. Csak így adhatjuk őt hitelesen a világnak, amelynek egyedül őrá van szüksége, senki és semmi másra.

 

Urunk Jézus, akiben és aki által öröktől kiválasztott és hívott bennünket az Atya, segíts kegyelmesen, hogy tudatosan erre a meghívásra építsük az életünket: ezt állítsuk az első helyre, és söpörjük félre azokat az ambíciókat, elvárásokat, gondokat és örömöket, melyek be akarnák temetni szívünkben választottságunk mélységes tapasztalatát. Adj erőt, kérünk, hogy leszámoljunk követelőző bálványainkkal, és napról napra kiszolgáltassuk magunkat szívünkben hangzó, szelíd hívásodnak.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Regnum Christi - Evangélium, Ima és elhatározás

Regnum Christi„Íme, az Isten Báránya!”évközi 2. vasárnap

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Jn 1, 29-34
Abban az időben, mikor János látta, hogy Jézus közeledik hozzá, így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” Ő az, akiről mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én nem ismertem őt, de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy őt megismertessem Izraellel.” János tanúságot tett, és azt mondta: „Láttam, hogy a Lélek, mint galamb, leszállt az égből és rajta maradt. Nem ismertem őt, de aki azért küldött, hogy vízzel kereszteljek, azt mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és rajta maradni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel. Én láttam, és tanúságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.”

Bevezető ima: Jézus, köszönöm ezt az alkalmat, amelyben együtt lehetek veled, Urammal és Istenemmel. Mindig Te keresel engem először. Már maga a vágy is irántam való szeretetednek gyümölcse és kegyelmed hatása a szívemben, hogy veled találkozzam.

Kérés: Uram, segíts ugyanazzal a bátorsággal, alázattal és a Szentlélek iránti nyitottsággal tanúskodnom rólad, ahogy azt Keresztelő János tette!

1. János látta, hogy Jézus közeledik felé. Jézus felénk is állandóan közeledik. Miért? Mert szeret minket. Sohasem erőlteti ránk magát. Nem ront be az ajtónkon, és nem kényszerít arra, hogy elfogadjuk, vagy elismerjük Őt. Azonban a közelünkben marad és reméli, hogy legalább egy kissé meglátjuk szeretetét, és ezáltal felismerjük, hogy Ő az, aki után annyira vágyik a szívünk. Mi fog történni akkor, amikor megnyitjuk életünk és szívünk ajtaját Krisztus előtt? Arra hív minket, hogy kilépjünk önzésünk, kapzsiságunk, élvhajhászásunk és irigységünk szűk kereteiből. Elképzelhetetlen távlatokat tár fel, és szegényes, múló napjainknak új és gazdag tartalmat fog ajándékozni. Egy mindent felülmúló küldetést bíz majd ránk. Nem csak szavainkkal fogunk tanúskodni róla, hanem mindazzal, amink van, és amik vagyunk.

2. János tanúságot tesz az Isten Bárányáról. Amikor Keresztelő János látta, hogy Jézus közeledik felé, felkiáltott: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” Ez a titulus, amit János Jézusnak adott, mély jelentést hordoz. Krisztus előtt 1500-ban, az egyiptomi fogság idején a zsidó házak ajtófélfáira kent vér, a húsvéti bárány vére mentette meg családjaikat a halál angyalától, aki az egyiptomiak elsőszülött fiait megölte. Ezáltal vezethette aztán Mózes a választott népet az ígéret földjére. Krisztus az Isten igazi Báránya, aki saját magát adja oda áldozatul, hogy magára vegye bűneinket, és a megígért mennyországot megnyissa előttünk. János tanúsága alázatot követel. Saját tanítványai elhagyják őt, hogy Jézust kövessék. Én törekszem–e ilyen alázatosságra? Jézusról való tanúságomat saját érdekeim elé helyezem-e?

3. János a Szentlélek által ismeri fel Jézust. János tanúsága olyan meggyőző volt, hogy tanítványai közül sokan követték Jézust. János kezdetben azt mondta, hogy nem ismeri Jézust. Mit jelent ez a rejtélyes mondat? Jézus rokonaként biztos, hogy ismerte Őt, mégis a pontos pillanat, melyben Jézus megkezdte messiási küldetését, ismeretlen volt számára. Csak a Szentlélek által ismerte fel János Jézust, mint Isten választottját, aki kinyilatkoztatott a választott nép számára. A Szentlélek a mi életünkben is ugyanazzal a hatalommal akar hatni. Milyen világi kapcsolataim akadályozzák bennem a Szentlélek hatását? Milyen félelmek tartanak távol attól, hogy hagyjam Őt magamban annyira munkálkodni, amennyire csak szeretne? Bízom-e benne egészen, benne, aki maga a szeretet?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, köszönöm, hogy mindig közeledsz felém. Köszönöm irántam való szeretetedet. Olykor nem tudom, mit látsz bennem, Uram, de épp gyengeségemben és bűnösségemben akarok szeretetedre szeretettel válaszolni. Segíts, hogy a Szentlélek ajándéka által irántad való szeretetem bátor és lángoló legyen.

Elhatározás: Kérni fogom a Szentlelket, hogy segítsen ma nyíltan tanúságot tennem Krisztusról.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Böjte Csaba napi evangélium

Böjte Csabanapi evangéliumpéntek

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
10

Jézus Krisztus, nem csak az ő kortársainak, hanem az újszövetség minden emberének mondta: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.”

Neked is, nekem is, minden embernek szól Krisztus örömhíre! Bűneinktől, félelmeinktől szabadon, a szeretet parancsát megtartva, Isten gyermekének a méltóságával, minden napunk ünnepnappá vál!!

Ez azaz üzenet, melyet nap mind nap hirdetni szeretnék testvéreimnek!!

Szeretettel, Csaba t. 

Kép: Szeretnélek a magasba röpíteni

Evangélium

Abban az időben Jézus a (Szent)lélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla. Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett. 

Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Összetekerte az írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás, amelyet az imént hallottatok.” Mindnyájan igazat adtak neki, de meglepődtek a magasztos igéken, amelyek ajkáról fakadtak. 

Lk 4,14-22a

Kép: Szeretnélek a magasba röpíteni

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi e-vangelium evangelium365

Evangélium, elmélkedésimádságévközi 2. vasárnap

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

 

 

Evangélium

Abban az időben: Amikor János látta, hogy Jézus közeledik feléje, így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő az, akiről én azt mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben.” 
János azután így folytatta tanúságtételét: „Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!”  
Jn 1,29-34

Elmélkedés

Lelkiismeretes ember 
Számos élethelyzetben mérlegelnünk kell, hogy megtegyünk-e valamit. Belső késztetést érzünk, Isten hívását érezzük egy feladatra, de mégis mérlegelünk, töprengünk. Megtegyük vagy ne tegyük meg? Ekkor megszólal valahonnan a háttérből a gyávaság: Biztonságos ez számunkra? Utána rögtön halljuk egy másik irányból a célszerűséget: Hasznunkra lesz ez a dolog? Megéri megtenni? Rögtön ezután elénk áll a hiúság: Népszerű lesz ez a dolog? Hogy fogják megítélni az emberek? Végül a bensőnk mélyéről a lelkiismeret hangját is halljuk: Helyes ez? Látnunk kell, hogy egy-egy döntés előtt ezek a dolgok befolyásolnak minket. Aztán eljön az idő, amikor azt látjuk, hogy egyáltalán nem biztonságos, nem is éri meg, de még csak népszerűek sem leszünk miatta, de mégis meg kell tennünk valamit, mert a lelkiismeretünk azt súgja, hogy ez a helyes. 
Keresztelő Szent János, akiről a mai evangéliumban olvasunk lelkiismeretes ember volt. Mindig a szíve mélyén megszólaló hangot követte, mert meg volt győződve róla, hogy az az Isten hangja. Amikor figyelmeztette Heródes fejedelmet, hogy nem szabad feleségül vennie és együtt élni testvére feleségével, akkor előtte ő is hallhatta a gyávaságtól, hogy egyáltalán nem biztonságos, amit tenni akar. Nem biztonságos, hanem veszélyes, sőt, életveszélyes, ha bírálni merészeli a fejedelmet. De nem hallgatott, hanem megszólalt, mert a lelkiismerete azt mondta, hogy helyes, amit tesz. Az életével fizetett érte. 
Életének egy korábbi eseménye, amikor tanúságot tesz Jézusról. Ezt olvassuk a mai evangéliumban. Keresztelő Jánosnak voltak tanítványai, akik közül ketten, András és János, rögtön követni kezdték Jézust és az ő tanítványai lettek ettől kezdve. Keresztelő János egészen biztosan tisztában volt azzal, hogy tanúságtételének ez lesz a következménye. Lehet, hogy a célszerűség azt súgta neki, hogy ez nem éri meg, mert elmennek a tanítványaid és szépen lassan mind elfogynak mellőled, de ő inkább a lelkiismeretére hallgatott, amely szerint helyes, amit tesz. Egyáltalán nem sajnálja, hogy tanítványai Jézus nyomába szegődnek, hanem ezt mondja: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem” (Jn 3,30). 
Még korábban János ezt mondta azoknak a farizeusoknak, akik a néppel együtt keresztelkedni mentek hozzá: „Viperák fajzata! Ki tanított titeket menekülni a jövendő haragtól? Teremjétek hát a megtérés méltó gyümölcsét” (Mt 3,7-8). Bár a meglehetősen kemény szóhasználat miatt azt is gondolhatnánk, hogy haragból vagy hirtelen indulatból mondta ezt, de nem így van. János tudatosan mondta ezt, megfontoltan szólt így a vallási vezetőkhöz. Talán egy pillanatra megkísértette őt a hiúság, hogy ezzel nem lesz népszerű, ez nem fog tetszeni a farizeusoknak, ettől nem biztos, hogy megtérnek, de ő inkább a lelkiismeretére hallgatott, amely azt mondta, hogy ez a helyes. Isten arra kéri őt, hogy ne hallgasson, hanem figyelmeztessen mindenkit, hirdesse mindenkinek, hogy Isten nem alakoskodást, nem színlelést, hanem őszinte bűnbánatot vár. 
Keresztelő János életpéldája arra ösztönöz minket, hogy minden élethelyzetben és minden döntési helyzetben hallgassunk lelkiismeretünk szavára és bátran tegyük meg azt, amit Isten ilyen módon kér tőlünk. Tegyük meg, mert ez a helyes! 
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te az Atyától jöttél a világba, őt dicsőítetted meg életeddel. Mindenkor az ő akaratát teljesítetted, neki engedelmeskedtél. Vállaltad, hogy emberré legyél, emberként élj és vállaltad a halált is. Segíts minket, hogy észrevegyük közelségedet, jelenlétedet, szeretetedet! Segíts minket, hogy megtaláljunk téged, s vezess minket az Atyához! Maradj örökké köztünk, hogy szereteted állandóan bennünk legyen! Add meg nekünk az újjászületést, hogy egészen Istennek élhessünk! Segíts minket, hogy tanúságot tegyünk rólad az igazságot kereső embereknek! 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Heti IGE, bátorító üzenet

Heti IGEbátorító üzenetMerj álmodni!

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
18

Merj álmodni!

„Egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé.” (Filippi 3:14)

Ahhoz, hogy bátran tudj haladni életutadon, megbízható térképre van szükséged. A Biblia ezt az útmutatót álomnak vagy látásnak nevezi. Mózes azt a látást kapta, hogy kivezeti Isten népét a rabszolgaságból, és elvezeti őket az ígéret földjére. Florence Nightingale álma az volt, hogy gyógyulást és reményt visz a krími háború sebesültjeinek. Thomas Edison álma az volt, hogy az izzólámpa segítségével fényt ad a világnak. Minden említésre méltó teljesítmény egy álommal kezdődött, ami szenvedélyes kutatássá vált az illető számára. Ezen áhítatos füzet kiadójának az álma az, hogy Isten Igéjét a lehető legtöbb emberhez eljuttassuk e földön. Miből tudhatod, hogy álmod Istentől való? Ha áldás számodra és javára van másoknak is.

Nos, ha az álmod az, hogy egy hatalmas villában élj és óriási vagyont gyűjts magadnak, akkor ne számíts Isten áldására. Továbbá az álmod csak annyit ér, amennyi áldozatot kész vagy meghozni érte. A jó ötlet fáradságos munka nélkül csupán álmodozás. Az emberek negyven százalékának vannak nagyszerű ötletei, de semmit nem tesznek a megvalósulásáért, csak beszélnek róla. Másik 40% kész keményen dolgozni és mindenét odaáldozná egy nagyszerű látásért – csak épp nincs nekik ilyen. Csupán a maradék 20% az, akinek álma is van és hite is a megvalósításhoz.

Még ha ebbe az utóbbi csoportba tartozol is, semmi sem garantálja a sikert, de jó esélyed van rá, jobb, mint a másik 80 százaléknak. Tehát csak rajta, merj álmodni!

 

 

"A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: www.maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az alapítvány honlapján, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33." Mai Ige elmélkedések angol nyelven itt.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi útravaló

NapiÚTRAVALÓÉvközi 1. hét péntek

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
17
Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Ignáci Szikrák

Ignáciszikrák

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Elviselhetetlen lenne számomra az élet, ha találnék a lelkemben bármi olyan rejtőzködő dolgot, ami emberi és nem teljesen isteni.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Szent Bernát idézetek minden napra

Szent Bernátidézetek

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Nagy jó keresni az Istent. Ez a javak között az első, az előrejutásban a végső.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Szent Ágoston vallomások

Szent Ágoston vallomásokVictorinus rétor megtérése.

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Az agg Victorinus sok éven át az egész világot telekiabálta védelmükben, de aztán nem szégyenlett kezdő tanítvány lenni Krisztus Urunknál, nem restellt forrásodban újjászületni s vadságát a kereszt gyalázatához lefékezve az alázatos Krisztus igájába belesimulni.

Uram, Uram, ki az eget lehajlítottad s leszálltál, a hegyeket megérintetted, s füstölögtek, mi úton-módon jutottál bele ebbe a lélekbe?

Simplicianus mondja, hogy sokat forgatta a Szentírást s nagy igyekezettel tanulmányozta az egész keresztény irodalmat. Egyszer azután, nem ugyan nyilván, hanem négyszemközt s bizalmasan azt mondta Simplicianusnak:

- Vedd eszedbe, hogy én már keresztény vagyok.

Ő meg: - Sem nem hiszem - felelte -, sem nem számítlak a keresztényekhez, míg nem látlak a templomba járni!

Mosolygott Victorinus.

- Hát - úgymond - falak teszik a keresztényt kereszténnyé?

S gyakran emlegette keresztény mivoltát, Simplicianus mindannyiszor ugyanazt felelte neki, ő meg mindig a falak miatt gúnyolódott. Tartott attól, hogy meg találja sérteni bálványimádó barátait, s nyakába szakad a pogány hatalmuk egész haragja olyan magasból, akárcsak a libanoni cédruserdőkből jönne, amelyeket még össze nem tört az Úr!

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Prohászka Ottokár breviáriuma

Prohászka Ottokárbreviáriuma

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Gondolataink oly számosak, mint az ég csillagai; szívünk érzelmei oly számíthatatlanok, mint a tenger hullámai. «Csalárd a szív», elrejti indító okait, hitegeti, szépítgeti, mert szereti önmagát; — hízeleg magának, ábrándozik arról, hogy mily jó; hisz jóakaratában, bámulja ösztöneit. Csak lassan kezdünk felülemelkedni e káprázatokon; hidegen tekintünk magunkra, s akkor észreveszünk oly tüneteket, melyek mindjobban sürgetnek, hogy vigyázzunk magunkra; megrendítik önbizalmunkat; gyanakodva vizsgálgatjuk szívünk fodrait, redőit, s kezdjük látni, hogy kevélyek, hiúk, gyávák, jellemtelenek, restek, szeszélyesek, kelletlenek, sértők s merevek, zsarnokiak, összeférhetetlenek vagyunk; — hogy megalkudtunk sok apróságon s eladtuk szívünk aspirációit, hogy durvák és műveletlenek vagyunk, hogy vastag önzés a bundánk, hogy beteges, erőtlen föllépés jellemez, — hogy nem tudunk erősen akarni, s mint a kátyúba beleakadt szekér, dülöngünk. Kár, hogy némely ember sohasem ébred, felöltözteti szívének fattyú érzelmeit az erény látszatos mezébe s elképzelt erkölcsi előkelőségének kultúráját fölépíti, mint hajdan az asszírok a városaikat — sárból!

[PO ÖM, VI., Elmélkedések az Evangéliumról I., Advent, 38-39. old.]

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
A szalézi szent mondta... Don Bosco

A szalézi szent mondtaA, mint akarat, mint apostolkodásALÁZATOSSÁG

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Hogy szávaitoknak ereje és súlya legyen és elérje a célt, minden elöljáró semmisítse meg magában az „ént" (MB VI. 289).

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Pio atya breviáriuma

Pio atyabreviáriumaKezdj el ma jót cselekedni!

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Csak a tábornok tudja, mikor és hogyan kell bevetnie katonáit. Várj; elérkezik a te időd is.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Barsi Balázs Szentbeszédek

Barsi BalázsSzentbeszédekEngesztelés

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
13

 

 

P. Dr. Barsi Balázs ofm, Sümeg 2019. 1. 13. 10 óra

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Tihanyi Bencés Apátság prédikációi

Tihanyi Bencés Apátságprédikációiévközi 2. vasárnap

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Kedves Testvérek!

Keresztelő Szent János a tanítványainak ezt mondja Jézusról: „az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” Ez a kép Jézusról kapcsolatban van a zsidó vallásnak azzal a gyakorlatával, hogy Istennek áldozatokat mutattak be a bűnök kiengesztelésére. Állatokat is föláldoztak, amik között bárányok is voltak. Ez a kép annyiban alkalmazható Jézusra, hogy Ő valóban feláldozta önmagát, az életét azért, hogy az emberiséget kiengesztelje az Atyával. A bűn kiengesztelésének a bűnös emberiség nevében kellett történnie. A véges ember azonban erre képtelen éppen véges, teremtett volta miatt. Jézus azonban emberként képes az emberiség nevében kiesdeni a bocsánatot azért, mert egyben Isten is, aki isteni szinten képes az Atyához fordulni. Ő, aki önmagában egyesíti az embert az Istennel, képes összekötni az embert az Atyával. Ő egész mivoltában az az engesztelés, aki egyedül elfogadható az Atya előtt.

A 20. században fölvetették azt a kérdést, hogy milyen Isten az, akinek emberáldozatra volt szüksége ahhoz, hogy kiengesztelődjék? Arról azonban megfeledkeztek, hogy az Atya és a Fiú nem úgy állnak szemben egymással, mint két ember, akiknek mások az érdekeik, akiknek szenvedést lehet okozni, akiket a jogaikban meg lehet sérteni. Isten Szentháromság, akinek három „személye” az egyetlen isteni természetben él. Istenben nincs három értelem, nincs három akarat, három különböző szeretet, mert Isten egy. A különbség közöttük csakis abban a módban van, ahogyan megélik az egymással való viszonyt. Az Atya nem Fiú és nem Szentlélek. A Fiú nem Atya és nem Szentlélek. A Szentlélek nem Atya és nem Fiú. De ezen kívül ők tökéletesen egy. A kereszténység nem három Istenben hisz, hanem az egyetlen Istenben, akinek ez az egységet és többséget egyesítő léte a legnagyobb titok, misztérium számunkra. Az Atya tehát nem odalökte a zsidók és rómaiak kezébe a Fiút, aki mindezt nem akarta, legfeljebb elviselte. És a Fiú nem úgy viselte ezt el, mint akit az Atya kiszolgáltatott. Ő éppen úgy akarta az emberiség megváltását, ahogy az Atya akarta, és ennek a módját is éppen úgy akarta, ahogyan az Atya. Döbbenetes világossággal fogalmazza ezt meg Jézus Krisztus: „Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem. Senki sem veszi el tőlem, hanem én adom oda magamtól. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, és hatalmam van arra, hogy ismét visszavegyem” (Jn 10,17-18).

És mindebből az is következik, hogy az Atya, aki odaadta értünk a Fiút, ebben az odaadásban magát is odaadta. Jézussal együtt az Atya is föláldozta értünk önmagát. Természetesen ennek a módját nem tudhatjuk. Mi csak a názáreti Jézus földi sorsát tudjuk érzékelni. De végül is ki kell mondanunk, hogy Jézusban az Atyaisten és a Fiúisten váltott meg minket. Ez az irántunk való szeretet hatalmas extázisa a Szentlélekben valósult meg. A Zsidókhoz írt levélben olvassuk: Krisztus „az örökkévaló Lélek által önmagát ajánlotta föl Istennek” (9,14).

A Jelenések könyve többször is a mennyei dicsőségben élő Jézusról, mint Bárányról beszél. De annyira megrendíti Jézus önfeláldozása, hogy a halálának a jeleit, sebhelyeit még a dicsőségesen uralkodó Krisztuson is látja. Így fogalmaz: „És láttam, hogy a trón közepén és a négy élőlény, valamint a huszonnégy vén között mintegy megölve ott áll a Bárány” (Jel 5,6). Ugyancsak a Zsidókhoz írt levél hangoztatja, hogy Jézus „örökre üdvözíteni tudja azokat, akik általa járulnak Istenhez, örökké él ugyanis, hogy közbenjárjon értük” (Zsid 7,25). Jézus közbenjárása nem szavakkal történik, hanem megkínzott, keresztre feszített testének feltámadása által dicsőségesen ragyogó sebhelyeit mutatja fel a mennyei Atyának, aki mindörökké tudatában van Fia szeretetének, és a „mintegy megölve” a trón közepén álló Bárányt látva, Benne, mint egy tükörben a maga önfeláldozását, az emberiség iránti szeretetét láthatja.

De egyoldalúak lennénk, ha Jézusban csak a Bárányt látnánk. A Jelenések könyve egy másik nevet is ad Jézusnak, az oroszlánét. Az egyik vén ezt mondja a látnoknak: „Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja” (Jel 5,5). Jézus egyszerre Bárány és Oroszlán, aki az élete föláldozásáig elmenő szeretetében egyszerre legyőzi a halált és minden gonoszságot. Ezért Jézusnak odaadni az életünket nem egy kudarcra ítélt vállalkozás. Szent Pál a korintusiakhoz írt levélben, a mai szentleckében üdvözli „mindazokat, akik segítségül hívják Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak nevét” (1Kor 1,2). Jézus nevét segítségül hívni: ezt fölfoghatjuk úgy is, mint a kereszténység meghatározását. Keresztény az, aki segítségül hívja Jézus nevét. Ez megvallása egész létünk kérdésességének, és odafordulás Ahhoz, akitől a megoldást biztosan várhatjuk. SOS! Mentsd meg lelkünket! Ámen.

Nyiredy Maurus OSB, Balatonfüred-Kerektemplom

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Pál Feri vasárnapi beszédek

Pál Feri vasárnapi beszédek„Az Ige testté lett.”Jn 1,1-5.9-14 - Karácsony 2. vasárnapja

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
05

„Az Ige testté lett.” Szó szerint: az Ige hússá lett, közöttünk élt, a szó szerinti fordítás alapján mondhatjuk, itt, köztünk ütötte föl a sátrát. Azután, ahogy az evangélium eleje ezt hangsúlyozza, és ebbe a világba jött, erre a Földre érkezett, abba a világba, ahol mi itt emberek vagyunk. Arról szeretnék most beszélni, hogyha Isten ember lett, és hússá lett, és a sátrát fölállította közöttünk, hogy velünk legyen, akkor úgy tűnik, hogy a testnek igencsak kiemelkedő, és nagy jelentősége van Isten szemében is, mert azt mondta: „Meg szeretnék testesülni, hússá-vérré szeretnék lenni.” Ezért tehát – most mondjuk talán így, egyszerűen – az istenkapcsolatunk, és a testünk néhány nagyon egyszerű összefüggéséről szeretnék beszélni.

Az első gondolat rögtön így szól: A testünkhöz fűződő viszonyunk jó lehetőséget ad arra, hogy egyre pontosabban meg tudjuk különböztetni azt, hogy mi az önzés, és mi önmagunk szeretete. Hogy mi a különbség aközött, hogy valaki maga körül forog, énimádó módon akár, vagy önmagát és a testét elkényezteti, vagy pedig egyszerűen csak jól bánik a testével, és megadja neki azt, amire szüksége van, már csak azért is, mert a testünkben zajlik az istenkapcsolatunk. Ahogy szokták ezt mondani: „Lelki életet élünk.” Hát, a lelki életünk is a testünkben zajlik. Ahogy egy nagyon neves XX. századi lelki ember ezt írta és mondta, azt mondja, a lelki életnek három alapja van: egyik az alvás, második az evés, harmadik a csönd. A bencés hagyomány, ami hohó, ott is újból és újból beszélnek arról, hogy a rendes szerzetes rendesen alszik, figyel az emésztésére, a pihenésére, a kikapcsolódására, a munkavégzésére, a testére.

Nem akarom ezt most már jobban igazolni, szeretném csak röviden egy-egy gondolat. Még pedig azért, mert nagyon gyakran a jéghegy csúcsa az, hogy ingerült vagyok, vagy feszült vagyok, nem volt kedvem, kiabáltam vele, nem szerettem őt rendesen, nem törődtem vele, nem bántam vele jól. És mindezek a folyamatok lehet, hogy már sokkal-sokkal hamarabb elkezdődtek a testünkben. Ezért, ha a testünkkel megfelelő módon bánunk, nagyon sok mindent meg tudunk előzni. Ezért tehát mondom egymás után a gondolatokat.

Tulajdonképpen, ha egyetlen szóban össze kellene foglalni, akkor a testünkkel jól bánni az azt jelenti, hogy máris elkezdtük gyakorolni a mértékletesség erényét. Mert az ember a testét is képes kizsákmányolni, ahogyan a Földet, vagy emberi kapcsolatokat, vagy egy munkáltató a munkavállalót. Az ember a testével is bánhat úgy, mint ahogy egy kultúra akár a Földdel. Tehát képesek vagyunk kizsákmányolni a testünket, vagy képesek vagyunk elhanyagolni a testünket. És a harmadik nem túl kívánatos út, képesek vagyunk elkényeztetni a testünket, magunk körül, a testünk körül túl sokat időzve és forogva. Ahogyan ezt egy pszichiátertől hallottam, a ma embere, amikor azt nézik, hogy milyen jellegzetességeket mutat, és milyen mértékben a nárcizmussal, az önimádattal összefüggésben, szorosan akár a testéhez fűződő folyamatos, állandó viszonyban, hogy az a mérték, ami ma a társadalom nagy részét jellemzi, a ’80-as években nárcisztikus személyiségzavarnak minősült volna.

Tehát a három zsákutcánk, (az első) a test elkényeztetése, a második az elhanyagolása, a harmadik a kizsigerelése, a kizsákmányolása.

Ezért, ha a testünkkel elkezdünk jól bánni, megadjuk neki azt, amire szüksége van, az egy jó istenkapcsolatnak az alapja. Akkor mit jelent ez még most még konkrétabban? Először is az alvás. Tudjuk azt, hogy legalább hat órára szükségünk van, de van, akinek hét és nyolc. A ma embere kevesebbet alszik, mint száz, meg kétszáz évvel ezelőtt. Mondhatnánk azt, hogy „Hát persze, mert hatékonyak vagyunk.” A probléma viszont inkább a krónikus kialvatlanság. Amikor az ember kialvatlan, nagyon egyszerűen, hogy rögtön összekössem a lelki életnek bizonyos elemeivel, a kialvatlan ember, főleg a krónikusan kialvatlan embernek a pszichés funkciói nem működnek már túl jól. Ezért, ha semmi mást nem tennénk, csak tisztességesen aludnánk, nagyon sok bűnnek elejét tudnánk venni. Mikor egy kedves édesanya két-három gyerekkel azt mondja, hogy: „Kiabáltam, és veszekedtem, és rácsaptam a fenekére…”, akkor majdnem biztos vagyok benne, hogy neki aludnia kéne. Nem szidnia magát, hanem aludnia. Nem akarom hosszabban, az idő miatt, ugyebár, mert a testünk azt elég jól szokta érzékelni. Tehát az első: megfelelő mennyiségű alvás.

Annyira bennem van, Gabriel García Márquez, mikor már haldoklott, kérdezték tőle, mit csinálna másképpen, és Márquez, akire nagyon fölnézek, nagyszerű írónak tekintem, ő azt mondta: „Hát, most így visszanézve, kevesebbet aludnék.” Bárcsak ez így működne! Az alváson nem érdemes spórolni, a megfelelő alváson, mégpedig azért, mert különben nem tudunk erőnk teljében létezni, a kapcsolatainkban nem tudunk úgy lenni, ahogyan érdemes volna. És a háttérben egyetlen picinyke szempont: krónikus kialvatlanság.

A második gondolat: Az evés, a megfelelő étkezés. Tulajdonképpen az étkezés egy cifra dolog, mégpedig azért, mert a ma emberét, megint csak a húsz-harminc évvel ezelőttivel összefüggésben, sokkal magasabb szorongásszint jellemzi. Ezért aztán érdekes módon, az evésnek igencsak kitüntetett szerepe lesz, mégpedig azért, mert az evéssel nagyon egyszerű módon tudjuk az egyébként elég magas szorongásszintünket oldani. De a hozzáértők azt mondják, hogy inkább kellene a szorongással valamit mit kezdeni, nem pedig rögtön enni, mert az evéssel pontosan elütjük, és befedjük azt a sok témát, amivel viszont érdemes volna foglalkozni. Úgy mondta ezt egy pszichiáter, hogy a ma embere, hogyha éppen csalódott, akkor eszik, ha fél, akkor iszik, hogyha dühös, akkor eszik, hogyha frusztrált, akkor eszik és iszik, ha örül, akkor is eszik és iszik. Ennek meg a másik oldala az, hogy az evés, és az evéssel összefüggésben lévő sajátos szabályaink, amelyeket mi alkotunk meg, pszeudovallásként tudnak működni. Mégpedig azért, mert az evés állandó témánk, hiszen naponta többször csináljuk, hogy mit eszünk, és hogy eszünk, és tulajdonképpen szorongásoldásról van szó, mert strukturáljuk a napunkat és az életünket. Megint csak sokkal előre mutatóbb lenne az, ha az evés maradna evés, és minden, ami miatt eszünk, amikor meg nem kéne, azzal valamit igazából kezdenénk, hatékonyan.

A következő gondolat így szól: ez pedig a pihenés. Pihenésre igencsak szükségünk van. És ide hadd vegyem rögtön a pihenéshez, hogyha szeretnénk kreatívak lenni, márpedig a kreatív, alkotó munkához, vagy hogy az emberi viszonyainkban tudjunk kreatívak lenni. Márpedig az emberi viszonyainkban előbb-utóbb sok konfliktusunk lesz. Ezek a konfliktusok el szoktak mérgesedni, főleg most a családi konfliktusok. A férj-feleség konfliktusra gondolok. Azok szinte mindig elmérgesednek bizonyos pontokon, és az azokból való kilábalás kreativitást igényel. Ahhoz, hogy az agyunk elég pihent és friss legyen, hogy egyáltalán új és eredeti ötleteink tudjanak lenni, hogy egyáltalán motiváltak legyünk, és kedvünk legyen ehhez, szükséges megfelelő mennyiséget aludni, és közben pedig a pihenéssel, ahogy ezt megint csak a hozzáértők mondják: „A kreativitásnak része a bambulás is.” Amikor valaki csak úgy van, és úgy élvezi, hogy süt a nap, és nézzük a természetet, az látszólag kidobott idő. Valójában megteremtjük az agyunk számára azt, hogy amikor szükséges lesz valami eredeti megoldásra találni, mert a rutin az a pusztulatba visz, akkor az agyunk készen áll rá.

A következő gondolat a pihenéssel összefüggésben még. Ugye ti tudjátok, hogy amikor elkezdünk krónikusan, már hosszú távon fáradtak lenni, kizsigereltek lenni, lepusztultak lenni, akkor egyszer csak majdnem mindig ez természetesen megtörténik, megpróbáljuk magunkat fölfrissíteni a függőségeinkkel. Amikor valaki nem alszik eleget, és nem pihen eleget, akkor a kizsigereltség, a fáradtság az oda vezet, hogy elveszítjük az egyensúlyunkat. És hogy az egyensúlyunkat megtaláljuk, elkezdünk a függőségeinkből táplálkozni, azért, mert a függőségek nagyon gyorsan adnak egy pici tápanyagot, nem csak a testnek, hanem valamiképpen a léleknek. Ez pedig azt jelenti, hogy a krónikus kialvatlanság és fáradtság, és kizsigereltség miatt föl fognak erősödni a függőségeink. És a függőségeink, kinek mi, mindenkinek több is szokott lenni, a függőségeinkkel az a probléma, ahogyan azok elhatalmasodnak, tulajdonképpen már nem sok minden számít. És e mögött az van, hogy hosszú távú egyensúlyvesztésbe kerültünk.

A következő gondolat: a kikapcsolódás. A kikapcsolódás például, nem tudom, ti tudjátok-e, hogy ahhoz, hogy egy stressz állapotból az emberi test meg tudjon nyugodni – most hadd beszéljek a férfiakról, mert a férfiak stressztűrő képessége gyöngébb, mint a nőké. Tudjátok-e férfi társaim, hogy egy komoly stressz állapot után a férfi testnek mennyi idő kell ahhoz, hogy visszataláljon egy megfelelő, szokásos hormonális nyugalmi állapotba? A helyes válasz így szól, hogy minimum kettő óra, de a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatása szerint alkati kérdés is, vannak férfiak, akiknek három-négy órába is telik.

Van egy jó hírem. Ahhoz, hogy az emberi lélek visszataláljon egy egyensúlyba egy érzelmileg nagyon nehéz helyzetből, minimum fél óra, de fél óra már elég lehet. Ez a következőt jelenti: Ha valaki szeretne igényes lelkiéletet élni, akkor az azt jelenti, hogy az imaéletnek a minimális ideje fél óra. Mert fél óra kell ahhoz, hogy egyáltalán olyan állapotba kerüljek, ahol az imádságom nem csak arról szól, hogy: „Aj, Uram!”, hanem valami többről is. Esetleg, hogy én még meg is tudjak hallani valakit, vagy valamit. Az fél óra. Azért fél óra, mert a lelkemnek kell fél óra, míg magára talál, nem hogy Istenre. Mert Isten ott van az imádságomban, én nem vagyok ott. Tehát az fél óra.

Most megint eszembe jutott egy másik nagy lelki író, XX. századi ő is. Ő például, mikor rájött, hogy a testében zajlik a lelki élete, onnantól kezdve minden nap fél óra intenzív sétát iktatott be az életébe. Ezért tehát a következő gondolat: a mozgás. Mozgás nélkül nem nagyon létezik egészséges lelki élet, kivéve egy-egy zseninek. A mozgás az összes finomabb funkciónkat karbantartja. Ezért, ha szeretnénk az érzelmi életünkkel, az érzelmi állapotainkkal egész jól elbánni, akkor, ha valamit érdemes csinálni, az a rendszeres mozgás. Különben rendszeres mozgás nélkül állandósulnak a kifáradtságnak és a kimerültségnek a következtében, állandósulnak a negatív érzelmi állapotok. A papnak hiába jön újból és újból a mondat: „Olyan, mindig olyan feszült vagyok, olyan ingerült vagyok, olyan könnyen fölcsattanok, türelmetlen vagyok.” Hát persze, hogy az vagyok, de az már valaminek a tünete, az egy folyamatnak a vége, és abból jön aztán valami, amit meg szoktunk gyónni. Ezért, ha valamit érdemes tenni ahhoz, hogy az érzelmi életünket elég jól kordában tartsuk, az napi fél óra mozgás minimum, de lehet több is. Nem muszáj sportolni, de egy olyan jóleső, intenzívebb sétára szüksége volna a testünknek ahhoz, hogy a lelkünk jól legyen benne.

Hadd hozzak ide még egyet. Például elalvás előtt fél órával már nem érdemes képernyőt nézni, mert az agyunk azzal sem tud mit kezdeni. Lehet, hogy leoltottuk a lámpát, és az agyunk még megpróbál magára találni. Ezért például lefekvés előtt fél órával már nem kéne képernyőt nézni. Azért, mert amikor az ember képernyőt néz, akkor belül az önstabilizáló folyamatok nem igazán működnek. Nem, hogy a napnak az eseményeit nem dolgozzuk aközben föl, miközben képeket nézünk, hanem a képek által keltett érzéseket sem dolgozzuk föl, miközben egy újabb képet nézünk. (Egészségedre!) A testben vagyunk. Jó, ezt sem szeretném hosszabban.

Akkor, talán egy utolsó gondolat, vagy talán kettő. Ez pedig, ha már a férfiakról beszéltem, akkor a nőkről is. A mi kultúránkban kétszer annyi depressziós nő van, mint férfi. Ennek az egyik oka a testhez fűződő másféle viszonya a nőknek, mint a férfiaknak. Ahogyan mi a stresszt bírjuk kevésbé, és nehezebben állunk talpra, úgy a hölgyek nagy nehézsége az, hogyha egy olyan testképet igyekszik megvalósítani, vagy mindenképpen olyan ideálokkal próbálja magát szembesíteni, és azoknak nekifeszülni, amelyek esetleg anatómiailag is elérhetetlenek. A depresszió egyik kulcsa, hogy kétszer annyi nő depressziós, mint férfi, hogy a nők zöme, 90% fölötti eredményeink vannak, azt tükrözi, hogy nem vagyunk jóban a testünkkel. Nagyon nehéz úgy jóban lenni a lelkünkkel, hogyha utáljuk a testünket. Szeretni magamat, miközben a testemet megvetem, vagy a testemet lenézem, vagy a testemet akadálynak tekintem az Istenhez fűződő kapcsolat szempontjából.

Akkor a záró történet. Nem is tudom, hogy történet-e, persze, megint egy kutatásból mondom ezt. Még ha elég nagy stresszben is vagyunk, márpedig általában abban vagyunk, ha ki tudunk menni a természetbe, a természet regenerálja az emberi lelket. És a mozgás, és a természettel való szoros viszony az egyik legzseniálisabb megelőzése annak, hogy depresszióssá váljunk, hogy kizsigerelten ne tudjunk már örülni senkinek és semminek.

Bizonyára ezt hosszabban is mondhatnám, de nem akarom, mert ez nem egy életvezetési tanácsadó félóra. Ámde, ha az Ige testté lett, egész biztos vagyok benne, hogy Jézusnak jó viszonya volt a testével. És azért vagyok benne biztos, mert ismerjük annyira a szentírást, hogy amikor a kicsi lányt föltámasztja a halálból, akkor azt mondja a körülállóknak, akik így vannak, hogy: „Adjatok enni neki! Hát most jött vissza a halálból, valószínű éhes.” És amikor az apostolok jönnek lelkesedve, hogy ördögöket űztek ki, akkor meg azt mondja nekik: „Gyertek, húzódjunk el, hogy pihenjetek!”

Szóval, a lelki élet a testünkben zajlik, és nem érdemes ötven évig azt mondani, hogy: „Tudom, türelmesebbnek kellett volna lennem. Tudom, nem kéne fölkapnom a vizet. Tudom, én is olyan ingerült és feszült szoktam lenni.” Az a megrendítő számomra, még ha nem is könnyű ezt kivitelezni, de nagyon sok végtelenül egyszerű dolgot mondhatunk, hogy a lelki életünk jó alapokra kerüljön.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Martos Balázs atya elmélkedése

Martos Balázs elmélkedéseBecses vagyok az Úr szemében…Évközi 2. vasárnap

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
16

Évközi 2. vasárnap Keresztelő János tanúságtételéről hallunk, ahogy azt a negyedik evangélium rögzítette.

Az első három leírja Jézus keresztségét, ahogy megnyílik az ég, szózat hallatszik, és a Lélek megjelenik. A negyedik evangéliumban mindez nem közvetlen esemény, hanem látomás, tanúságtétel, amit a Keresztelő mond el. Keresztelő János feladata, hogy rámutasson Jézusra: „Íme, az Isten báránya.” Kétszer elmondja: „én sem ismertem őt”. Vagyis neki is kegyelemre, isteni ajándékra volt szüksége ahhoz, hogy felismerje Isten Fiának érkezését. Talán szándékos a különbségtétel: Jézus mindig azt hangsúlyozza, hogy ő ismeri az Atyát, és az Atya is ismeri őt. Kapcsolatuk a lehető legbensőségesebb, semmire vissza nem vezethető, semmitől sem függő, eleve adott. A Keresztelő ezzel szemben ki kell hogy jelentse: „Én sem ismertem őt…” A negyedik evangélium bevezetése többször is hangsúlyozza, hogy nem Keresztelő János a végső küldött. Az ő feladata csak annyi, hogy Jézusnak, az igazi világosságnak, az Igének jövetelét jelezze.

„Én sem ismertem őt…” Ez a kijelentés nem csak a Keresztelő alázatáról szól. Arra is utalhat, hogy a megismerés útja, Jézusé, és rajta keresztül az Atyáé, mások számára is nyitva áll, kegyelemből. A negyedik evangélium erre készít: hogy higgyünk Jézus Krisztusban, az Isten Fiában, és a hit által életünk legyen benne (vö. Jn 20,30-31), vagyis megismerjük a Fiút és benne az Atyát.

Keresztelő János hivatása, hogy Jézusra mutasson, róla tanúskodjon. János evangélista szerint szinte csak az a szerepe, hogy tagadja saját jelentőségét, s ezzel is utat készítsen az érkezőnek. Ennek az állításnak és tagadásnak furcsa kettősségét érzékeljük az első olvasmányban is. Izajás könyvének ezt a szakaszát, amely a szenvedő szolgáról szól, leggyakrabban Jézussal kapcsolatban halljuk a liturgiában. Ezen a vasárnapon és Keresztelő János születésének ünnepén azonban inkább Jánosról, az előfutárról és útkészítőről szól. Ő az, akit anyja méhétől fogva kiválasztott az Úr, hogy ujjongással köszöntse az érkező, szintén magzatkorú Jézust. Ő az, aki Izrael elé lépett, aki egész Júdát és Jeruzsálemet megtérésre szólította, aki Illés szavával és tekintélyével lépett fel, hogy a Messiás útját előkészítse – küldetése mégis minden emberhez szól, aki várja, hogy a Messiás belépjen hozzá, aki várja, hogy mélyebben megismerhesse a világba lépő Üdvözítőt.

Mintha most még az is Keresztelő Jánosra illene, ahogy Izajás tolmácsolásában a szolga kijelenti: „Így lettem becses az Úr szemében, és Istenem lett az erőm.” János csak a feladatában, a küldetésében lett „becses az Úr szemében”? Egészen elrejtőzik abban, amit tesz, nem marad saját méltósága, saját értéke, saját személyisége? Egyáltalán, mi marad neki, ha csak a feladatát, a kiáltását, halálának kegyetlen és oktalan helyzetét ismerjük meg az evangéliumok történetéből? – A szolga azt is kimondja: „Istenem lett az erőm…” Tehát mindenekelőtt: Jánosnak van Istene! Él az Úr, az ő üdvösségének Istene. Él az, aki megszólította, akinek népét igazságban szerette, akinek igazságát bátran képviselte, és immár örökké él az, akit börtönéből is küldöttekkel ostromolt. János szavának ereje van. Isten költözött a szavaiba, hogy megtérésre hívjon, hogy hitre neveljen, végül Jézusról tanúságot tegyen.

Az Úr szenvedő szolgájában a zsidó hagyomány elsősorban Izrael közösségét látta. Keresztelő János az a próféta, aki Izrael nevében tanúskodik a Messiás megérkezéséről. Ebben a hűségében igazán „becses az Úr szemében”. „Becsesnek lenni” itt ugyanaz a szó, mint ami a dicsőséget és súlyt kifejezi. János szavának súlya van. A tagadás helyett végül megtalálta azt az igazságot, amelyről szólnia kell.

 

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Kiss Ulrich naplója

Kiss UlrichnaplójaÉvközi 2. vasárnap

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
16

Abban az időben: Másnap, amikor János látta, hogy Jézus közeledik feléje, így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő az, akiről én azt mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben. János azután így folytatta tanúságtételét: Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszállt rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, azt mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!” Jn 1,29-34

 

KI VOLT ELŐBB?

Mottó: mert előbb volt, mint én– A nyugati logika szerint, az, ami előbb volt, az jó eséllyel ok, és ami ezután lesz, az okozat. E mondat ezek szerint azt jelentené, hogy Jézus, aki előbb volt, mint János, mintegy okozója ez utóbbi küldetésének. Hogyan? Hát nem János ujjongott anyja méhében, és már hatodik hónapban volt, mikor Jézus megfogant? Nos, János tisztában volt azzal is, hogy unokatestvére az anyagi világ rendje szerint utóbb született, mint ő, de a kozmikus rendben megelőzte őt. A megelőzés azonban nem pusztán korábbi időpontot jelöl, hanem rangot is. Jézus a protokoll rendje szerint mindenképp megelőzte őt. János a hírnök, és ezért amint a heroldok, a király előtt járván, hirdették az Úr közeledtét, úgy hirdette János azt, aki „utána jött”. Ő küldetését még előkelőbb helyről kapta: az Atyáról, akire úgy utal, mint az, „aki küldött”. Ezért válhat Jézus Istenfiúságának tanújává. Ebben csak az angyalok előzik meg.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Dr. Benyik György - Igézők

Dr. Benyik György IGÉZŐKIz 49,3.5–6 „Szolgám vagy, Izrael”Évközi 2. vasárnap

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
16

Iz 49,3.5–6 „Szolgám vagy, Izrael”

S így szólt hozzám: „A szolgám vagy, Izrael, benned fogok megdicsőülni!” De én azt gondoltam: „Hiába fáradtam, haszontalanul tékozoltam erőmet.” Ám igaz ügyem az Úr előtt van, és jutalmam Istenemnél. Becses vagyok az Úr szemében, és Istenem az erőm. És most ezt mondja az Úr, aki már anyám méhétől fogva szolgájává tett, hogy visszavezessem hozzá Jákobot, és Izraelt köréje gyűjtsem: „Kevés az, hogy szolgám légy, s fölemeld Jákob törzseit, és visszatérítsd Izrael maradékát. Nézd, a nemzetek világosságává tettelek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig.”

Deutero-Izajás könyvében egy prófétai meghívást, elbeszélést olvashatunk. A „szolga” kifejezés a prófétai szövegekben mindig a leghűségesebb Jahve követő csoport valamely tagjára vonatkozik. Itt a különlegesség, hogy a „szolga” szó az „Izrael” szóhoz kapcsolódik, amely a valláshoz hű csoportot, talán Izajás tanítványi körét jelzi. A prófétai meghívásokhoz tartozik a tiltakozás a meghívott részéről. Itt a tiltakozásnak funkciója van: a „belefáradtság” hangsúlyozása, amely a vallási misszió sikertelenségére utal. Erre az elbizonytalanodásra való válasz a „Becses vagyok az Úr szemében” (49,5b) kijelentés. A próféta vagy annak követői most nem a társadalom, hanem az Isten szemével tekintenek saját tevékenységükre, és azonnal felismerik annak szükségességét és értékét is.

A szakasz párbeszédekre épül. A szolga és Jahve párbeszéde nem mindig különíthető el pontosan, de a 6.vers Jahve biztatásának tekinthető, aki Izrael misszióját a világ misszió keretébe állítja be, amellyel Izrael vallási bezárkózása ellen foglal állást.

A fenti Izajás szöveg nagy hatást gyakorolt az újszövetségi szerzőkre. Úgy tűnik Pál ez alapján biztatja a Filippiben élő híveket: „Az életet tápláló tanításhoz ragaszkodjatok” (Fil 2,16). Lukács pedig Simeon szájába (Lk 2,32) adja ezt a próféciát „világosságul a pogányoknak… és dicsőségül népednek Izraelnek”, ezzel Deutero-Izajás szövegét Jézusra alkalmazza. Az ApCsel 1,8 versében arról olvasunk, hogy pünkösd után az ősegyház tagjai magukra értelmezték a fenti szöveget, és feladatuknak tekintették, hogy a pogányok között tanúságot tegyenek Jézusról:

„Tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig.” Pál piszidiai Antióchiában mondott beszédének is lényeges gondolata (ApCsel 13,47) a „pogányok világosságává teszlek”. Pál személyes meghívásának kulcsmondata lesz ez és a pogány keresztény missziót alátámasztó bibliai érv. A Jel 7,4-ben pedig a választott nép törzseiből sorolja fel szám szerint a megjelölt igazakat.

Alexendriai Kürillosz (412–444) meg volt győződve arról, hogy ebben a próféta az egyházról és annak missziójáról beszélt. Órigenész (184?–254) a prófétai meghívás belső kényszeréről elmélkedik hosszan. Az ókeresztény szövegmagyarázók kedvenc témája az „anyaméhtől való kiválasztás” gondolata. Ennek kapcsán arról elmélkednek, hogy az egész teremtés Isten alkotása, akit mindenki más hűségesen szolgál, tehát az embernek is szolgálnia kell Teremtőjét. Órigenész a „népek világossága” kifejezést magyarázva felhívja a figyelmet, hogy a Jánosevangélium már a kezdetén az Isten által küldött igazi világossággal foglalkozik, amely Jézus Krisztus, aki világosság az egyes embernek és a népeknek is. Ambrus (339–397), bár Jézust a zsidók közül született Megváltónak tartja, megváltásáról azt vallja, hogy föld végső határáig terjed, vagyis minden népre vonatkozik.

Az eredményes vallási misszió soha nem lehet puszta propaganda, hanem elkötelezett emberek tanúságtételére kell, hogy épüljön. Amint Deutero-Izajásnak szembe kellett néznie azzal az ellentmondással, hogy a választott nép nem minden tagját érdekli az üdvösség és Isten parancsa, úgy a keresztény igehirdetőnek is szembe kell néznie azzal az ellentmondással, hogy nem minden megkeresztelt keresztény tekinti feladatának sem a tanúságtételt, sem pedig az elkötelezett evangéliumi életet. Európában a vallási ismeretek, benne a keresztény tanok ismeretének háttérbe szorulásával sokkal erőteljesebben csökken azok száma, akik hajlandóak tanúságot tenni a hitükről. A felületes hitismeret, a még nem megélt hit, a nem elfogadott hit puszta ismeretanyag, vallástudományi információ. A megélt kereszténység hasonló a prófétai meghíváshoz, nem szűkkeblű, hanem természetesen motivált a tanúságtételre. Ahogy a tanúságtevők Izraelben kisebbségben voltak, úgy a keresztény tanúságtevők, a meggyőződéses keresztények a keresztény egyházban is kisebbségben vannak.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Dr. Frajka Félix atya homiliái

FélixatyaÉvközi 2. vasárnap

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
18

Bevezetés

A mai évközi 2. vasárnap evangéliumában Keresztelő ajkáról halljuk majd e szavakat: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit.

A bűn mocsarában élő Testvéreim, hiszünk mi még az Úr Jézus bűnbocsátó hatalmában? Van e még egyáltalán valami, amit bűnnek tartunk e világban? És a saját életünkben? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket!

Kirie litánia

Urunk Jézus, Te vagy a gyengék erősítője. Uram irgalmazz!

Urunk, Jézus Krisztus, Te vagy az elveszettek megmentője. Krisztus kegyelmezz!

Urunk, Jézus Krisztus, Te vagy a bűnösök üdvözítője. Uram, irgalmazz!

Evangélium után

A mai ember fülében idegenül hangzik a bibliai kifejezés: Isten báránya! Aki elveszi a világ bűneit." Különösnek találjuk, hogy az Isten Fiát báránynak nevezzük. Ennek megértéséhez, helyes értékeléséhez tudnunk kell, hogy az ószövetségi Izraelben a leölt bárányok jelentették azt az áldozati ajándékot, amit engesztelésül ajánlottak fel Istennek.

Amikor tehát Keresztelő Szent János Isten Bárányának nevezi Jézust, ezzel igen lényeges hitigazságot mond ki. Azt, tudni illik, hogy Jézusnak, és csak neki van bűnöket törlő, poklot záró és mennyországot nyitó hatalma.

Őszintén bevallom, hogy ez a megszólítás egymással ütköző gondolatokat ébreszt bennem. Mert miről is van szó?

Ha magamba nézek, ha képzeletemmel végigfutok életemen, mindig a vádlottak padjára ültet lelkiismeretemBennem is küzdött és küzd ma is egymással a jó és rossz, az erény és a bűn, és nem mondhatom, hogy bennem mindig a jó győzedelmeskedett és győzedelmeskedik a rossz fölött. De gondolom, hogy ezzel nemcsak én vagyok így, hanem a beszédemet hallgató testvérek is, és hasonlókat fogalmaznak meg önmagukkal kapcsolatban. Igaz ehhez bizonyos alázat és helyes önismeret szükséges.

A rosszat, a bűnt, és annak szomorú következményeit nemcsak magunkban tapasztaljuk, hanem sokkalta inkább másokban, sokkalta inkább környezetünkben.

Mennyi testi-lelki nyomorúság forrása az emberi gonoszság, a bűn növekvő, szennyes árja, a bűnös szenvedélyek pusztító örvénye! Gondoljunk csak a kegyetlen zsarnokokra, akik kezéhez milliók, százmilliók vére tapad. Gondoljunk csak azokra a népek sorsát irányító, a világ és régiók békéjéért felelős vezetőkre, akik hadüzenet nélküli háborút folytatnak.

Gondoljunk a szörnyű merényletek kiagyalóira és végre-hajtóira! Gondoljunk a hidegvérű gyilkosokra, akik gátlás nélkül oltják ki az emberi életeket. Gondoljunk a fehérgalléros bűnözőkre, a tulajdon elleni bűnökre, a mindennapos lopásokra, rablásokra.

Ma is a bűn mocsarában fetreng a világ, és semmi jel sem mutat arra, hogy életünk a kereszt irányába fordulna.

Mindezt azért említem, mert itt kezdődik sokak nehézsége, amely Keresztelő János szavai nyomán ellentmondást ébreszt.

Ha Jézus azért jött a földre, hogy elvegye bűneinket, miért élünk itt és most a bűn egyre növekvő vízözönében? Miért nem jött el "Noé bárkája, mely egy új világot zár magába?" Lehet, hogy oktalanságot mondok, de megkérdezem: miért ontotta vérét akkor Jézus? Ha ez nem volt elegendő ahhoz, hogy egy bűnmentes világot teremtsen. Vajon a modern erkölcsi Bábelben nem kell-e kudarcnak minősítenünk Jézus megváltó halálát? Mennyivel szebb, megváltottabb lenne életünk, ha nem kellene félnünk egyház és nemzetellenes erők térnyerésétől, újabb egyházüldözéstől. Ha nem kellene félnünk robbantásos merényletektől fegyveres rablásoktól, lakásunkat feltörő betörőktől és megannyi más erőszakos bűncselekménytől.

Ha most megkérdeznénk Jézust, vajon mit válaszolna felvetett nehézségeinkre, kételyeinkre?

Valami ehhez hasonlót: Egyet-értek veletek abban, hogy sokkal szebb lenne az emberiség, s nemzetetek élete, ha a bűn sötétsége helyett a jóság, a szeretet ragyogna kéklő égboltján. Sokkal békésebb lenne életünk, ha nem ropognának fegyverek, nem robbannának bombák sehol e világban, ha próféták több ezeréves álma, jövendölése valóra válna, és a gyilkos fegyverekből ekevasat kovácsolnának.

De a mennyei Atya szabadnak, szabadakarattal rendelkező lénynek teremtette az embert. Nem akarta, hogy az ember is ösztönös lény legyen. Nem akarta és nem akarja, hogy az emberek nélkülözzék a jó és rossz, az erény és bűn közötti választás szabadságát. Azt akarta, hogy a jóért való küzdelem, a rossz feletti győzelem révén valósítsuk meg az ő akaratát, a testvériség világát itt a földön.

Az Úr Jézus megváltó halálával csak a lehetőségét akarta megteremteni ahhoz, hogy fogyatkozzék a bűn és gyarapodjék a szeretet.

Sokan nem élnek a Jézus által adott nagyszerű lehetőséggel. Önmegtagadás, akarati erőfeszítés, kegyelmi segítés nélkül nincs igazi erkölcsi felemelkedés. Amíg az emberek elvetik a szeretet parancsát, s nem hajlandók eddigi életükön változtatni, nem hajlandók bűnbánatot tartani, addig marad ez a mai állapot.

Jézus csak azok számára lesz "Isten Báránya" aki elveszi bűneiket, akik Hozzá fordulnak őszinte szívvel. S őszinte alázattal, őszinte bűnbánattal maguk kérik, hogy vegye el bűneiket. És ha egyre többen lesznek ilyenek e hazában, akkor egyre tisztább, szebb és boldogabb lesz saját, s nemzetünk élete is.

Ámen

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Szilveszter Barát vasárnapi elmélkedései

Szilveszter Barát elmélkedéseIstenre mutató emberré kell válnom, válnunkÉvközi 2. vasárnap

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
18

A mai ember gondolkodás módja általában én központú, önző beállítottságú. A rajta kívül álló világban, az eseményekben nem annyira a tárgyi valóság és igazság érdekli, mint inkább az, hogy neki mi köze van hozzájuk vagy azoknak ő hozzá, mit jelentenek számára, milyen személyes kapcsolata van a dolgokkal, s mi azoknak a mondanivalója életére vonatkozólag, sőt nagyon sokat nyom a latba az is, hogy milyen haszon, elsősorban anyagi haszon származik számára belőlük, illetve hogy a komfort, kényelem zónáját mennyire befolyásolják, vagy le kell e mondania valamiről, áldozatba kerül-e számára vagy sem. Mert ha igen, akkor nem kér belőlük, még akkor sem, ha a hitéletről, vallásos életről van is szó.

 

Egy hitoktató mesélte: egy fiatalemberrel beszélgetett vallási dolgokról, s főleg arról, hogy van-e Isten. Filozófiai és teológiai érvekkel bizonyította Isten létezését, és legnagyobb csodálkozására a fiatalember el is fogadta. Ennek ellenére mégis azt mondta: jó, elhiszem, hogy van Isten. De végül is, mit számít, hogy van vagy nincs? Nem mindegy, hogy hiszünk, vagy nem hiszünk benne?

 

Azt hiszem, hogy ezzel a válasszal mi is találkoztunk valamilyen formában és nem tudtunk mit kezdeni vele, akkor, amikor egy, a hitét-vallását nem gyakorló családtagunkat, barátunkat, ismerősünket vagy éppenséggel saját magunkat, arra biztattuk, hogy naponta imádkozzon, járjon szentmisére, éljen a szentségek nyújtotta isteni kegyelmekkel…

Az ilyen megnyilatkozásra, magatartásra sokszor az egyedüli, hatásos és meggyőző ellenérv a személyes tanúságtétel lehet. Vagyis az a megcáfolhatatlan tény, hogy a mindennapokban, a családban, a munkahelyen, az iskolában, vagy éppen a szórakozóhelyen életvitelünkkel, magatartásunkkal, döntéseinkkel és cselekedeteinkkel nap, mint nap hűségesen igazoljuk szavaink igazságát.

Hiszen a Krisztus melletti tanúságtételünknek egyik jelentősége éppen abban áll, hogy személyes üzenetet tartalmaz. S ez az üzenet közli azzal a kereső, érdeklődő személlyel, hogy számomra, az ember számára Krisztus jelenti az élet célját és értelmét. - Hogy a Benne való hit kiegyensúlyozottabbá teszi magatartásunkat, emberségesebbé, becsületesebbé, szebbé, s boldogabbá életünket. - Hogy az Ő tanítása képes eligazítást adni az élet útvesztőiben, segítséget nyújtani a problémák, nehézségek megoldásában. Sőt, Ő az egyetlen, aki képes békét, igazi békét adni a nyugtalan, békétlen emberi szívnek, léleknek.

 

Érdekes, hogy az Úr Jézus földi pályafutása kezdetén nem a zsidó főtanács előtt mutatkozott be, hanem, a bűnösök körében jelent meg, akik tudatában voltak helytelen életvitelüknek és szabadulni akartak bűnösségüktől.

 

„Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem.”- írta Szent Pál apostol a Rómaiakhoz címzett levelében. Az emberek érezték bűnösségüket, s mert szabadulni szerettek volna tőle, ezért a bűnbánat keresztségét kérték Keresztelő Jánostól. Igaz a jánosi keresztség, csak szimbolikus cselekedet volt, csak jelezte a bűnösélettől való szabadulás vágyát, de nem volt bűntörlő ereje.

Ezért volt boldog perce Keresztelő Jánosnak, mondhatnánk azt, hogy életének csúcspontja az, amikor bemutathatta az embereknek az Üdvözítőt: „az Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűneit!”(1,29)

Ez a tanúságtétel egyben prófétai kinyilatkoztatás is volt, a Lélek által született bizonyságra utalt, amelynek kevéssel korábban volt tanúja Keresztelő János. „Láttam... hogy rászáll a Lélek… Én láttam, és tanúskodom arról, hogy Ő az Isten Fia!”- mondta.

Rámutatott Krisztusra, akit a népek és nemzetek vártak, akit már megérkezése előtt vállaltak az ő tanítványai nyugtalan kereséssel és megújított életmóddal. Az útkereső ifjú embereknek szükségük volt erre a tanúságtételre.

 

De a prófétai szavak a mai ember érdeklődését is föl kellene, hogy keltsék, mert kérdéseire a választ, problémáira a megoldást, bűneire a megbocsátást, gyengeségeire a gyógyirt ő is csak Jézusnál, az Isten Bárányánál találhatja meg. Az egyedüli Szabadító és Üdvözítő a ma embere számára is, csak Jézus Krisztus, az Isten Fia lehet. Krisztus, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit, sőt magára veszi, hogy a golgotán, a keresztfán megsemmisítse azokat.

 

Megható evangéliumi jelenet volt az, amikor Jézus a háztetőn át leengedett béna embert meggyógyította. Az írástudók és farizeusok kételyére jelenti ki: „Tudjátok meg, hogy az Ember Fiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!” Ezzel odafordult a bénához és ezt mondta: „Mondom neked, kelj fel, fog ágyad és menj haza”(Mk 2,10). Itt meggyógyította a beteg embert, de elvállalta, hogy a kereszten viseli majd a testi, lelki bénaságát is, amikor odaszögezik a Fához.

 

Megható evangéliumi jelenet volt az is, amikor Lévit, a bűnösnek tartott vámost meghívta tanítványai közé, annak ellenére, hogy az emberek nem szerették, megvetették. Minden bizonnyal nem csak azért nem szerették, mert akkor sem szerettek adót fizetni, és nem szívesen vették ki részüket a közteherből, hanem, mert a Biblia szavaival élve: „hűtlen vagyonkezelő” lehetett. Lévi anyagiasságát, csak Jézus tudta megsemmisíteni, a szegény Jézus, aki azt mondotta egy alkalommal magáról, hogy: „az Ember Fiának nincs hova fejét lehajtania”(Mt 8,20).

 

Megható evangéliumi jelenet volt az is, amikor a rossz hírű nőhöz így szólt az Úr Jézus: „Bűneid bocsánatot nyernek”(Lk 7,48). Megvetett, sőt kitaszított volt ez az asszony. Életét úgy könyvelték el az emberek, hogy nincs mentség a számára. Megkezdett útja a pusztulásba, a végleges boldogtalanságba vezet… Jézus magára vette bűneit, hiszen a keresztre feszítésekor azzal is növelték szenvedését, megaláztatását, hogy megfosztották ruháitól. Ő azonban ekkor is a TISZTASÁG maradt.

 

Az egyik legszebb példabeszédét az Úr Jézus, a Tékozló fiúról szólót, azért mondta el, hogy ha valaki a legmesszebbre kerülve, a legmélyebbre süllyedve szakad el Isten atyai házától, akkor is tudatában legyen annak, hogy bármikor visszafordulhat, haza térhet, mert nem elutasításban, hanem megbocsátásban lesz része. Isten kincses háza sohasem ürül ki, lakomáján mindig lesz egy hely a hazatérő, az őszinte bűnbánó, a megtért életre vágyó ember számára.

A gyarlóságból, gyengeségből, önzésből vagy rosszakaratból elkövetett bűn az emberi létezés legérzékenyebb, legfájóbb pontja, még akkor is ha nem akar róla tudomást venni. Krisztus Urunk azért jött, hogy a bűntől és az azt követő lelkiismeret furdalástól megszabadítson. Erre nincs más lehetőségünk, ez csak általa lehetséges.

 

Ahhoz, hogy szépen, békében és egyetértésben élhessünk itt a földön, és hogy megszabadulhassunk bűneink nyomasztó terhétől, el kell fogadnunk, az Ő könyörülő, irgalmas szeretetét, élnünk kell az általa alapított szentségekkel és meg kell tartanunk az isteni parancsokat, azaz teljesítenünk kell a Mennyei Atya akaratát.

 

A mai evangéliumban Keresztelő János rámutat Krisztusra, az Isten Bárányára. János egész élete e találkozás felé vezet, és most beteljesedik, hogy személyesen rámutathat az Atya egyetlen, szeretett Fiára, a Bárányra, akit majd nagypénteken áldoznak fel. Ő az a Bárány, akire a szentmisék milliárdjaiban, és a mai misén is a felszentelt pap rámutat. „Lásd, hívő ember, ő az Isten egyetlene, aki érted adja, áldozza fel magát. Ő az életed értelme, kincse, magyarázata, lelkierőforrása. Ő az Isten Báránya!”

Hivatásunk hasonló Keresztelő Jánoséhoz. Istenre mutató emberré kell válnom, válnunk, akinek, akiknek léte és egész élete, akár némán, akár hangot adva, de őreá mutat.

 

„A szolgám vagy, benned fogok megdicsőülni! … A nemzetek világosságává teszlek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig”- olvastuk Izajás (49, 3. 5-6) prófétától a mai első olvasmányban.

 

Az imént elhangzott elmélkedés segítségével vizsgáljuk végig életünket, hogy hol van, illetve hogy egyáltalán jelen van-e az isteni küldetés, az Istenre mutatás az életünkben, hogy valóban világosság vagyunk embertársaink számára, vagy sokkal inkább a sötétséget terjesztjük magunk körül szavainkkal, életvitelünkkel, botránkoztató magatartásunkkal annak ellenére, hogy talán rendszeresen templomba járunk?

 

Gondoljuk át, hogy mi az az üzenet, amit ma magunkkal kell vinnünk, amit ránk bíztak? Kinek és hogyan kell átadnunk, hogyan lehetnénk jobb megjelenítői a krisztusi evangéliumnak és hogyan válhatunk egyre inkább Istenre mutató, tanúságot tevő emberré, emberekké?

 

A mai vasárnap szentírási részeinek üzenete meghív minket arra, hogy döbbenjünk rá küldetésünkre, tudatosítsuk önmagunkban, hogy Isten a mi Mennyei Atyánk világossággá tett bennünket embertársaink számára és azt akarja, hogy bennünk és általunk megdicsőüljön a földön és embertársaink életében is.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Sebestyén Péter - Kincs mélyre ásva

Sebestyén Péter - Kincs mélyre ásvaIsten bárányaÉvközi 2. vasárnap

Reggeli ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
16

1. Kevés az, hogy szolgám légy… a nemzetek világosságává tettelek. (Iz 49,3–6)

Az adventi Messiás-jövendölések csengnek vissza Izajás próféciájában. Az Úr szenvedő szolgájáról szóló szentírási részek sok fejtörést okoztak a Biblia kutatóinak, mind a mai napig nem sikerült egységes álláspontot kialakítaniuk e tekintetben. Alapjában véve nem tudjuk, kicsoda az Ebed Jahvé. Izajás ugyan messiási vonásokkal ruházza fel, és akik elfogadják Krisztust megváltójuknak, azok számára ő az, aki betegségeinket hordozta, akit gonoszságainkért összetörtek. A hívő ember Jézusban felismeri a megvetett, bűneinkért átszúrt, hallállal sújtott fájdalmak férfiját, akinek sebei által nyertünk megváltó gyógyulást.
Ő egész nyilvános működésével javunkat, megváltásunkat szolgálta. Nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon. Ilyen tekintetben mindenképp az izajási szenvedő szolga ő, aki alázattal elfogadta „az Ószövetség legnemesebb prófétai magatartásformáit, de mint szenvedő Messiás mégiscsak szétfeszítette a szűkre szabott kereteket” (Sulyok Elemér OSB). Önátadó istenfiúi élete az egyedüli mércénk.

 

2. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől, és Jézus Krisztustól, a mi Urunktól. (1Kor 1,1–3)

A hívek köszöntésének legősibb formájával Szent Pál egy nagyon tömör és sokatmondó teológiai igazságot tudat a korintusiakkal. Ahogyan az Úr Jézus feltámadása után Békesség nektek! köszöntéssel jelent meg apostolainak, Szent Pál is a kegyelmet és a békességet kéri Istentől a hívekre. Amikor valakinek jót kívánunk, nem mi akarjuk azt megvalósítani, hanem Istent kérjük, hogy árassza rá áldását, töltse be életét, hiszen ő minden jó forrása. Mint közösség Krisztus nevében vagyunk együtt, és jó, ha tudatosodik bennünk, hogy összetartozunk. Ami összetart minket, az nem más, mint a szentháromságos egy Isten szeretete, amely Krisztusban kiáradt mindenkire, és amely egy testté, egyházzá tesz mindannyiunkat.

3. Nézzétek, az Isten báránya! (Jn 1,29–34)

Keresztelő János tanúságát egyházunk kezdettől fogva beemelte liturgiájába. Annyira sokatmondó és szemléletes, annyira újszövetségi a bárány jelképe és Jézus Krisztus keresztáldozata, hogy minden szentmisében ezt fontoljuk meg szentáldozás előtt. A Messiás mint Isten báránya az ószövetségi könyvekben sehol sem szerepel. Egy kivétel talán mégis akad: Izajás könyve, akinél a szenvedő Megváltó hasonlít a leölésre szánt bárányhoz. De ez a kivétel is csak még jobban kiemeli Keresztelő János tanúskodását. Keresztelő János tanúságot tesz hitbeli felismeréséről, mint ahogyan minden kereszténynek Krisztus tanújává kell válnia. A pap felmutatja Krisztus testét mint az áldozattá váló isteni bárányt. Ebben bűnösségünk is benne van. A mi bűneinkért halt meg a kereszten. Igaz, tulajdonképpen egy közös bűnről van szó, az ősbűnről, amely miatt mindannyian elestünk és istengyermekség nélkül születünk erre a világra. Ezért szükséges a megváltás, ezt hozta el nekünk Krisztus, a húsvéti bárány, „aki elvette a világ bűneit, halálunkat halálával megtörte, és feltámadásával új életet szerzett”.

Minden szentmisében – az évközi idő folyamán is – ezt a megváltó áldozatot ünnepeljük, ezért adunk hálát. Mennyire más emberként mennénk ki a templomból, ha kinyitnánk szívünket és értelmünket, fogékonnyá tennénk lelkünket Isten bárányának felismerésére, aki elveszi ma is bűneinket. Aki újjá tud teremteni nemcsak mentálhigiénés alapon, hanem egész valónkban. Ahhoz viszont oda kell adni neki a bűnt. El kell engednünk a bűnhöz való ragaszkodást, hogy újjáteremthessen. Meg kell nyitnunk rendszeresen a gyóntatószék ajtaját, és másnak is megmutatni, nemcsak a nagyobb ünnepek kötelező szokásaként letudni. Mint Keresztelő Jánosnak, nekünk is a Megváltó tanúivá kellene válnunk, hisz az ő vére nem folyhatott hiába.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Kis Szent Teréz utikalauza a hétköznapi életre

Kis Szent Terézutikalauzaa hétköznapi életre

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

„A jó Isten jól tudja, mit kell tennem. Mindent neki adtam, hogy örömöt okozzak neki.” 19

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Berecz SKOLASZTIKA elmélkedései

Berecz SKOLASZTIKAelmélkedései

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Jézus a tengeren jár. Uram adj nekem sziklaszilárd bizalmat, add, soha ne legyek kicsinyhitű! [III. 170]

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Dr. Tempfli Imre atya Stuttgarti katolikusok

Imre atyaStuttgartbólBoldog Újévet!

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
01

Az új esztendő első napja sokak számára csupán egy jó ünnepi ebédet vagy pedig a szilveszteri mulatság  utáni „másnapot” jelenti. Ezeknél az embereknél az Újév valóban nem egyéb mint egy – hogy a szót a német nyelvből kölcsönözzem – „átcsúszás”, „átsíklás” a következő esztendőbe. Nem vagyok az élet ellensége, Szilveszterkor magam is szívesen mulatok, nálam is hozzátartozik a szilveszteri családi vagy baráti együttléthez egy jó vacsora és egy pezsgő.

Viszont ez valahogyan nekem túl kevés. Inkább azokhoz tartozom, akik az életet mélyebben akarják megélni. Akiknél az Újév – az ünnepi ebéd és az André Rieu-koncert mellett – a visszatekintés és jófeltételek napja is. Minden új évben én is visszanézek és mérleget készítek, hogy lássam, mi sikerült – Isten kegyelméből – jól, és mit kellett volna másképp, jobban tennem?

Ugyanakkor – jófeltételként – elhatározom, hogy a jövőben ezt vagy amazt másképp, azaz jobban fogok csinálni. Az igazi Újév napja nálam – mint ahogyan neve is jelzi – tehát a visszatekintést és az új kezdetet jelenti!

A keresztény hagyományban is ez az ünnep igazi tartalma. Valamikor nagyon régen az Újévet nem janár 1-jén, hanem szeptember 1-jén ünnepelték, mint a Teremtés és az Ítélet napját. A hagyomány szerint ugyanis Isten ezen a napon teremtette a világot, és ugyanezen a napon fogja megítélni, amikor a világ végén, mint Király, Bíró és Megváltó visszajön.

Újévkor Isten, így tudja ezt a keresztény hagyomány, az emberiség Királyaként  és Megváltójaként ráül trónusára, kezében egy nagy könyvvel, amelybe minden ember tettei fel vannak jegyezve. Ez a könyv az Élet Könyve. Isten kinyitja a könyvet, és megnézi, mi áll benne rólunk az elmúlt esztendőben? Majd beírja mindannyiunkról azt, ami a következő, jelen esetben a 2020-as esztendőben ránk vár. Végül azt is feljegyzi, hogy milyen célja van velünk ebben az új évben. Ezek a célok, az Ő céljai, a boldogságunkra irányulnak. Ezeket a célokat kellene nekünk felfedeznünk és megvalósítanunk ahhoz, hogy boldogok legyünk az új esztendőben.

Milyen jó lenne, ha az Újév Napján elcsendesednénk és magunkba néznénk, hogy az elmúlt évet feldolgozzuk, a benne lévő jót tovább vigyük és terheit letegyük!

A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy nem kezdhetünk valami egészen újat addig, mielőtt le nem tettük a régi terheket, és nem vettünk búcsút a régi rossztól. Anselm Grün bencés atya írja is „50 angyal az évre” című könyvében: minden változás, amelyet az életben el szeretnénk érni, azt kívánja tőlünk, hogy előtte búcsút vegyünk a régitől. Csakis akkor születik bennünk valami új, jobb és nemesebb, ha előbb a régitől, a rossztól és a nem hozzánk, Isten gyermekeihez illőtől búcsút veszünk.

Sokan vannak közülünk, akik nem tudnak felszabadultan, boldogan, örömben élni, mert régi sebeket,  sértődöttségeket, emlékeket hordoznak magukban a felebarátokkal szemben. Nem tudnak felejteni, nem tudnak megbocsátani, ott toporognak a régi esztendő küszöbén, és nem tudnak „átlépni” az újba!

Vannak olyanok, akik már bezárkóztak minden új előtt. Nem kiváncsiak, hogy mi újat és szépet tartogat számukra Isten az új évben, mert annyiszor csalódtak már benne. Inkább, mondják, maradjon minden a régiben! Hagyja őket békén Isten!

Most, Újévkor Isten őket is szólongatja: „Nyíljatok meg! Legyetek bátrabbak! Ne a rossz látszólagos fölényén keseregjetek! Higgyetek a jó végső erejében! Igaz, vannak az életnek nehéz, nagyon nehéz napjai. Ezeket én sem tudom mindig kivédeni és megakadályozni. Ez a Ti világotok velejárója. De ezeket a napokat, ezeket a tragédiákat, ezeket a kríziseket Veletek hordozom! Ne adjátok fel! Az új, a jobb, a szebb csak akkor tud Bennetek kibontakozni, ha nem ragaszkodtok régi sebeitekhez, sérelmeitekhez. Ahhoz, hogy felkerekedhessetek újabb célok, szebb partok felé, előbb el  kell engednetek azt, ami visszatart. Föl kell húzzátok a horgonyt! Ne markoljátok régi rossz szokásaitok evezőit! Tegyétek szabaddá, üressé kezeiteket, hogy újra megfoghassátok az én kezemet! És hogy újfent megfoghassátok egymás kezét is!”

Ha majd körülöttünk egy kissé minden tűzijáték, pezsgőbontás, zajos mulatság elcsendesül, meghallhatjuk, hogy mire szólít fel bennünket Jézus a 2020-as esztendő küszöbén.

Befejezésül hadd idézzem egyik versemet, amelyet még kispap koromban írtam, s az egyik kispaptársam meg is zenésített:

Újra vége van egy esztendőnek
Elmúlt ez is és már nincs tovább
Maradjon a rossz a feledésnek,
Csak ami szép azt vigyük tovább.

Refr.: Legyünk jobbak, sokkal jobbak végre,
Mindenkinek szerető testvére
Ez újesztendőben!

Törüljük le más arcról a könnyet,
A szív akkor boldog, ha vidám.
Kéz a kézben a nehéz is könnyebb,
Dalolja hát szívünk és a szánk:

Refr.: Legyünk jobbak sokkal jobbak végre,
Mindenkinek szerető testvére
Ez újesztendőben!

Ebben az értelemben kíván minden egyes Hívének áldott, boldog, békés, új célokkal, tervekkel és megvalósulásokkal teli Újesztendőt!

Imre atya

Stuttgart, 2019 és 2020 fordulóján.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Vatikáni Hírek

VATICAN NEWSmagyar műsoravasárnap

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

 

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Az Ige mellett - Steinbach József írásai

Az Ige MellettMINT REPDESŐ MADÁRSEREG,ÚGY OLTALMAZZA A SEREGEK URA JERUZSÁLEMET

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

(5) „MINT REPDESŐ MADÁRSEREG, ÚGY OLTALMAZZA A SEREGEK URA JERUZSÁLEMET…” (ÉZSAIÁS 31)

– Az Úr oltalmaz, megvéd, megtart (5).

– Úgy oltalmaz az Úr, mint a repdeső madár szárnyai oltalmazzák a fészkét. Ismerjük az ide kapcsolódó gyönyörű Igéket: – „…ahogy a sas, röptetve a fészekalját, fiókái fölött repdes, úgy vette őt kiterjesztett szárnyaira, evezőtollán hordozva őt.” (5Mózes 32,11) – Mily drága a Te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.” (Zsoltárok 36,8) – „Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége.” (Zsoltárok 91,4)

– Hogyan értsük ezt a képet? Valóban szép, de igaz is? Én már sok széttaposott fészket, elpusztított fiókát láttam már. A szárnyak nem nyújtottak védelmet a vandáloktól. Még egy egész madársereg sem tudott volna védelmet nyújtani a durvasággal és irgalmatlansággal szemben a fészek kicsinyeinek.

– Csakhogy nem is ezt ígéri az Ige. Oltalmaz az Úr, megvéd az Úr. De ha nem oltalmaz, akkor megment a bajból az Úr szabadító hatalma. Ha pedig örök rendelése, üdvözítő akarata úgy döntött, hogy nem szabadít meg a konkrét bajból, akkor is megtart.

– Jézus Krisztus ugyan használja a csibéit szárnyai alá összegyűjtő kotlós képét Jeruzsálemre, népére, szeretteire. De Ő nem madár, nem is ember, nem is e-világi ideigvaló „egyiptomi” (1–3), vagy asszír hatalom (8–9). Hanem Ő hatalmas Úr, aki feltámadott a halálból, akinek egyedül van hatalma megtartani az életünket (5–6).

Jelenések 19,1–10

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi Ige és gondolat - Katona Béla tollából

Napi Igeés GondolatHulda 2.

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Hilkijjá főpap, Ahíkám, Akbór, Sáfán és Aszájá tehát elment Hulda prófétanőhöz – aki Sallúmnak, Tikvá fiának, Harhasz unokájának, a ruhák őrzőjének volt a felesége, és Jeruzsálem új városrészében lakott –, és beszéltek vele. (2Kir 22,14)

Gondoljunk bele, hogy mekkora tekintélye volt ennek az asszonynak, hogy a király a főpapot és más főembereket hozzá küld azért, hogy Isten akaratát tőle megtudakolhassák. Azt kell feltételeznünk, hogy ő egy Szentlélekkel teljes asszony volt.

Az, hogy asszony létére ilyen tekintélyre tett szert a népe között, még inkább növeli személyének értékét, gazdagságát. Talán erre mi azt mondjuk: ó igen, de ez egy kivétel volt, ez velem nem történhet meg. Az igaz, hogy Isten az Ószövetség idején csak kivételes esetekben és kivételes embereknek adta az Ő Szentlelkét, de mi már az Újszövetség idejében élünk, amikor pünkösd után beteljesedett Joel próféta szava:  „Kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok.”  (Jóel 2,28) Isten Lelke nem tesz kivételt, férfiakra és asszonyokra egyaránt kitöltetik és ők prédikálhatnak. És Isten ma minden gyermekét nemtől és kortól függetlenül prófétává akarja tenni.

De akkor feltevődik a kérdés: miért vannak manapság olyan kevesen mind a férfiak, mind az asszonyok között, akik prófétálnak, igét hirdetnek, bizonyságot tesznek? Azért, mert olyan kevesen nyitják meg szívüket Isten Szentlelke előtt, hogy ő beléjük áradjon, hogy ő alkalmassá tegye őket erre a szent szolgálatra. Olyan nagy veszély az mindnyájunk életében, hogy csak a földi dolgok, csak e világ csalárdsága tölti be szíveinket, életünket.  Addig nem tölthet be Isten Szentlelke, amíg szívünk a földieken csügg.

Készek kell legyünk nagytakarítást végezni az életünkben, ki kell raknunk minden olyan kacatot, bűnt, ami útjában áll az Isten Lelke kiáradásának. Amikor Jézus látta, hogy a templomban mi minden nem oda való dolog volt, akkor ostort font és azzal űzte ki mindazt és mindazokat, amik, és akik nem oda tartoztak. Ki kellett mennie mindannak, ami az imádság házával nem volt összeegyeztethető. (Prókai Árpád)

*****************************************************

Imádság:

Uram! Köszönöm Lelkedet, aki által bennem élsz és munkálkodsz. Ámen

***************************************************************

A nap gondolata:

Isten Lelke meggyőz, hitre vezet. Tehát nem mi győzzük meg az embereket, hanem az Ő Lelke győzi le az ember hitetlenségét, és Igéje, Lelke által, az igaz hit egységében magának egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi ige, evangélikus Útmutató szerint

Napi igeVízkereszt után 2. vasárnap, ökumenikus imahétSára és Márió, valamint Gréta, Margit, Megyer

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Ha pedig a bűnös megtér, és nem követi el többé a bűneit, hanem törvény és igazság szerint él, akkor megmenti az életét. (Ez 18,27)

Pál írja: Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. (1Tim 1,15)

Vízkereszt ünnepe utáni második vasárnap, ökumenikus imahét

Olvasmányok: Jn 2,1–11 és 1Kor 2,1–10

Lekció: Róm 12,6–16
2Móz 33,17–23

Igehirdetési ige: Jn 4,31–38

 

Lelki útravaló a mai napra

Minden útra kelés előtt, reggelente bepakoljuk a táskánkat. Átgondoljuk, mire lesz szükségünk aznap, mit vigyünk magunkkal. Sokszor túlzásokba esünk, hiszen olyan dolgokat is beteszünk, amelyekről már előre tudjuk, hogy nem biztos, hogy kelleni fog. De azért elvisszük, egész nap cipeljük magunkkal a felesleges holmit is. Ha túl nehéznek bizonyul már napközben, akkor átnézzük, hogy mit dobhatunk ki, mit vehetünk ki belőle, mi az, ami felesleges.

Valahogy így vagyunk a hibáinkkal, bűneinkkel is. Cipeljük őket talán évek, évtizedek óta. Nehezen ismerjük el, és nehezen is változtatunk. Meg vagyunk győződve, hogy így jó. Nehezen térünk át más útra.

Jézus azért jött a földre, és azért vállalta a kereszthalált, hogy megszabadítson bennünket a bűneinktől. Napról napra lehetőségként kínálja fel számunkra, hogy keresztjéhez bármikor leborulhatunk, terheinket mindenkor letehetjük, és bűnbocsánatot kaphatunk.

Bátran pakoljuk ki életünk hátizsákjának felesleges terheit Jézusnál, hiszen ő azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse.

*

Köszönjük, Istenünk, hogy keresztedhez bármikor letérdelhetünk, és ott megpihenhetünk.
Köszönjük, hogy gondod van ránk, és terelgetsz bennünket életutunkon.
Köszönöm, hogy én is fontos vagyok neked, külön rám is gondod van. Ámen.



Szerző: Németh Katalin

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Bíró László tábori püspök - Hívom a családokat!

Bíró László tábori püspökHívom a családokat!2020. január

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
01

HÍVOM A CSALÁDOKAT, HÁZASPÁROKAT, JEGYESEKET ÉS SZERELMESEKET, A CSALÁDOKAT SZERETŐ SZERZETES- ÉS PAPTESTVÉREKET, ÉS MINDENKIT, AKI A CSALÁD ÉS AZ ÉLET MELLETT ÁLL!

Olyan szívfájdító nézni ezeket a fiatalokat– szólította meg bátyját, az örömapát az eljegyzési ünnepségen az öccse –, amint itt örömtől sugárzó arccal fogadják a gratulációkat. Tele vannak reménnyel, tervekkel, gyönyörű elképzelésekkel, biztosra veszik, hogy sikerül úrrá lenniük azon a sok nehézségen, amelyek itt tornyosulnak előttünk, az egyes ember előtt éppúgy, mint az egész emberi társadalom előtt. Vajon van-e alapja reményüknek, nem csupán légvárakat építenek? És van e valaki, akiben bízhatnak, akire számíthatnak minden helyzetben? Nézd – válaszolt az örömapa –, visszagondolva a saját eljegyzésünkre úgy látom, hogy ezek a fiatalok ma sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint amilyenben mi voltunk akkor. Mi csak titokban járhattunk hittanra, szüleink otthon próbálták többé-kevésbé megalapozni hitünket, a mai fiataloknak sokkal jobb lehetőségük van Isten segítségére építeni, szabadon gyakorolhatják vallásukat, éveken át rendszeres hitoktatásban, sőt jegyesoktatásban is részesülhetnek, Mi azért bíztunk Istenben, mert ezt láttuk szüleinktől, akik tudatosan, megfontoltan építettek Istenre, mert így nevelkedtek, nagyszüleink ebben a szellemben indították őket az éltbe. Én azonban azt mondom – vette át ismét a szót az örömapa öccse –, hogy ebben a szüleinktől kapott hitben csalódtam. Arra tanítottak, hogy minden ügyemben bizalommal forduljak Istenhez, hogy imádkozzak, kérjek, higgyek Isten meg nem szűnő gondoskodó szeretetében, de Ő nem segített. Hiába kértem, hogy jó állásom legyen, nem sikerült ilyet kapnom. Kértem, hogy segítsen akkor, amikor egyéni vállalkozó lettem, a vállalkozásom csődbe ment, megbuktam. Házasságomban is kértem a támogatását, mint tudod, feleségem otthagyott, pont akkor, amikor csődbe mentem és adósságaim miatt reménytelen helyzetbe kerültem. Csapdában vagyok.   [...]

„Hol vagy?” Ez az ősrégi kérdés már a Szentírás első lapjain megjelenik, amikor Isten megkérdezi Ádámot: Hol vagy? A bűnbe esett és ezért elrejtőzni akaró Ádám zavarodottan magyarázkodik, és Évára hárítaná Isten parancsának megszegéséért a felelősséget, megjegyezve, hogy te, az Isten adtad mellém az asszonyt, akitől a tiltott gyümölcsöt kaptam. Isten pedig kimondja az igazságot: engedetlenségetek következményeként mindkettőtöknek nehézségekkel megküzdve kell élnie. (vö. Ter 3, 9-13)

Nem mindig egyszerű válaszolni, ha azt kérdezik tőlünk: Hol vagy most? Térbeli helyzetünkről nem mindig adunk szívesen felvilágosítást, és nem is mindenkinek. Autóbuszon, villamoson sokszor hallani, amint valaki telefonálva erre a kérdésre kitérő választ ad, talán mert valamiért „tilosban” jár, vagy mert éppen azért töltött el sok időt egy áruházban, mert kereste, hogy milyen ajándékkal lepje meg a kérdezőt. A választól függ, hogy a kérdező megnyugszik-e, vagy éppen fokozódik gyanakvása, esetleg féltő aggodalma. Még bonyolultabb a helyzet, ha arra kell választ adnunk, hogy hol tartunk életutunkon. Tanárok szokták megkérdezni volt diákjaikat: mondd, mi van veled, hol dolgozol, mivel foglalkozol? Viszonylag könnyű helyzetben van, aki rendben folytatja vagy befejezte tanulmányait, dolgozik valahol, családi körülményei is rendezettek, más szóval egyenesen halad útján. Az viszont, akinek életútja kitérőkkel, újrakezdésekkel, netán buktatókkal tarkított, már nehezen tud nyílt, egyértelmű választ adni, mert sokszor maga sem tudja, hogy hol tart most, előre vagy hátrafelé halad, netán egy helyben toporog.

Hogyan tudod segíteni gyermekeidet, hogy a nekik megfelelő jó úton induljanak és járjanak?

Fontos lenne, hogy időnként magunktól is megkérdezzük, hogy hol vagyunk, merre járunk? Nem mindig könnyű erre válaszolni, de ha sikerül egyértelmű és világos választ adnunk, akkor jó érzés fog el bennünket, valamiféle felszabadultság vesz erőt rajtunk. Ha más kérdez, akkor sem mondhatunk olyat, amivel félretájékoztatjuk a kérdezőt, legfeljebb meggondolhatjuk, hogy most van-e a teljes igazság feltárásának ideje. Kapcsolatainkban mindig a teljes őszinteségre és egyértelműségre kell törekednünk. A féligazságokba, a hátsó szándékú közlésekbe, a színlelt kedvességekbe előbb-útóbb belegabalyodunk, olyan láncokat rakunk magunkra, amelyektől nagyon nehéz megszabadulnunk. „Akár mondtok, akár tesztek valamit, tegyetek mindent Urunk Jézus nevében, és adjatok hálát az Atyaistennek általa!” (Kol 3, 17) tanítja Szent Pál.

Hogyan tudjátok családotokban, magatokban és gyerekeitekben az őszinteség, nyíltság és bizalom légkörét kialakítani? A családi asztalnál lefolytatott beszélgetések, a közös imák alkalmával meg tudtok e nyílni fenntartás nélkül egymás és Isten előtt? Másrészt hogyan tudtok védekezni a digitális „okos eszközökön”érkező álságos kapcsolatkeresések és hamis információ-kérések okozta károk ellen?

Az elmúlt évszázadokban sok nagy szent jutott el tévelygések és botladozások után az életszentségre vezető útra. Közéjük tartozik a néhány hete szentté avatott J. H. Newman bíboros, aki hosszú utat járt be, amíg anglikán papból római katolikus bíboros lett. Útjáról így vall a Tűzoszlop c. versében (utalva az Izraelt a pusztában vezető tűzoszlopra, l. Kiv 13,21-22):

Tűzoszlop

Vezess, drága fény, a sötétben, mely körülvesz,
vezess hát engem!
Sötét az éj, hazám távol,
vezess hát engem!
Óvd léptemet: nem kívánom látni,
mi messze van, elég, ha egy lépést tudok tenni.

Nem mindig voltam ilyen; nem is kértem,
hogy te vezess,
utamat én szabtam meg,
de most te vezess!
A harsány nap volt ínyemre, s bár féltem,
gőg uralta szívemet: bocsásd meg, mi volt.

Oly sokáig áldott erőd, hát biztos
újra kész vezetni már,
ingoványon s sziklákon át, míg
fel nem száll az éj,
s a fénnyel angyalok mosolya nem fogad,
mit oly rég szerettem, de elhagytam utamon.

(Görföl Tibor fordítása)

Az eljegyzési ünnepség záróakkordjaként a menyasszony nagyapja szólt a fiatalokhoz. Tudjátok – kezdte mondókáját –, jó régen volt, amikor én eljegyeztem a nagyit, egészen más világ volt akkor. Mégis úgy gondolom, hogy örömötök, boldog tervezgetéseitek mögött ugyanúgy ott lappanghat valami szorongás, egy kis bizonytalanság, mint ahogy az a mi eljegyzésünkkor is ott volt. Eleinte nehéz volt elfogadnunk, hogy most már igazán nincs Te és Én, hanem csak Mi; hogy nincs olyan, hogy ezt én így akarom, hanem azt kell kitalálnom, hogy te mit és hogy szeretnél. Arra is rá kellett jönnünk, hogy ha valami problémánk, gondunk van, akkor nem mehetünk egyenként senkihez tanácsért, mert az bármit mond, agyunkon átcikázik a félelem: mit szól majd ehhez a másik? Teltek-múltak a napok-hetek, és kezdtünk rájönni, hogy most már csak az a jó, ami közös, mert kezd közöttünk a határ lebomlani. Mire elérkezett a kettőnk első közös Karácsonya, minden imánk, minden kérésünk és minden hálaadásunk közös volt. Azt kívánom nektek is, hogy tudjatok együtt kérni, mindenért és egymásért együtt hálát adni és őszintén mondani: szerető és irgalmas Atyánk, legyen meg a Te akaratod!

Bíró László tábori püspök
az MKPK Családbizottságának elnöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Csíksomlyói Mária köszöntő

Csíksomlyói MÁRIAköszöntőévközi 2. vasárnap

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
18

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Urbán Erik ofm elmélkedések

Urbán Erik ofmelmélkedésekVízkereszt

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
06

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Medjugorje Szűz Mária üzenetei

MedjugorjeSzűz MáriaMirjana Soldo által kapott üzenete

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
02

Drága gyermekeim, tudom, hogy jelen vagyok az életetekben és a szívetekben. Érzem a szeretetedet, hallom az imáidat és a Fiamhoz továbbítom őket. Gyermekeim, anyai szeretettel, jelen szeretnék maradni minden gyermekem életében. Szeretném minden gyermekemet körülvenni, anyai palástom alatt. Ezért hívlak téged és kérlek benneteket, szeretetem apostolait, hogy segítsetek nekem.

Gyermekeim, Fiam kimondta az Atyánk szavait, aki mindenütt jelen van és szívünkben él, mert azt akarja, hogy szavakkal és érzelmekkel imádkozzunk. Azt akarja, hogy mindig jobban éljünk, az irgalmas szeretetben, amely az imádság és a másokért hozott határtalan áldozat.

Gyerekeim, adjátok a Fiamnak a felebarátaink iránti szeretetetek, add vigasztaló, együttérző és igazságos cselekedeteid minden embernek. Szeretetem apostolai, mindazt, amit másoknak,  adtok, a Fiamnak adjátok ajándékba. Én is veletek vagyok, mert a Fiam arra vágyakozik, hogy szeretetem fénysugaraként, életre keltse a lelkedet; hogy segítsen megtalálni a békét és az örök boldogságot. Ezért gyermekeim, szeressétek egymást, egyesüljetek a Fiamban, legyetek Isten gyermekei, akik teljes, nyitott és tiszta szívvel együtt mondják: „Atyánk”. És ne féljetek! Köszönöm.

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
IMAFAL - Imádkozzunk egymásért!

Ökumenikus IMAHÉTA Krisztus-hívők egységéért"nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk…”

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Jan
19

Kedves Testvérek a Jézus Krisztusban!

Azért gyűltünk össze, hogy imádkozzunk az egységért a keresztények között és a megbékélésért a világban. A keresztények közötti megosztottság hosszú évszázadok óta tart. Ez nagyon fájdalmas, és ellenkezik Isten akaratával. Hiszünk az imádság erejében. Az egész világon élő keresztényekkel együtt ajánljuk fel imádságunkat, amikor arra törekszünk, hogy legyőzzük a megosztottságot. Az idei imahét forrásanyagát különböző máltai felekezetek állították össze. E kis sziget kereszténységének története az apostoli időkig nyúlik vissza. A hagyomány szerint Szent Pál, a pogányok apostola Kr. u. 60-ban ért Málta partjaira. E mozgalmas és a gondviselés oltalma alatt zajló történet elbeszélését az Apostolok Cselekedetei utolsó két fejezetében olvashatjuk. Ez az ige jelzi a kereszténység kezdetét Máltán. Ez a kis ország Málta és Gozo két lakott szigetét, illetve több kisebb szigetet foglal magában a Földközitenger közepén, félúton Szicília déli csücske és Észak-Afrika között. E bibliai föld civilizációk, kultúrák és vallások útkereszteződésénél helyezkedik el. Imánk és elmélkedésünk a mai napon és az idei keresztény egységért tartott ökumenikus imahét folyamán arra a vendégszeretetre összpontosít, amelyet a szigetlakók a hajótörést szenvedők iránt tanúsítottak: „Nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk” (ApCsel 28,2). Az év során mindvégig legyen meg bennünk az a szeretet és tisztelet, amelyet ma a keresztény egységért imádkozva egymás iránt tanúsítunk.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."