KATTIMA.hu Kattints és imádkozz! – Evangélium és Ima, minden nap, Ferenc Pápa imaszándékával.

Ez az imaapostolság egy lelkiségi áramlat, nem pedig valami többletmozgalom. Akkor tölti be kinyilatkoztatás szerepét, ha Krisztus szeretete megnyilvánul szavainkban, tetteinkben. Arra hívja meg a keresztényeket, hogy imájukkal apostolkodjanak, a világra nyitott szemmel imádkozzanak, minden egyes napjukat felajánlva Istennek, Krisztussal együtt, a világ üdvösségéért amelyet a havi szándékok konkrétan elénk állítanak.

21451 ima található a honlapon, összesen 27471 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Legfrissebb imák

Ferenc Pápa imaszándéka

Ferenc Pápa IMASZÁNDÉKA A diakónusokért2020 május

Napi Ima18 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
01

Evangelizációs: A diakónusokért

Imádkozzunk azért, hogy a diakónusok az Ige és a szegények hűséges szolgálata által éltető jelek legyenek az egész Egyház számára.

Ima

Uram Jézus Krisztus,
Te elküldted a tanítványaidat,
hogy hirdessék a mennyek országát,
nemcsak szavakkal,
hanem irgalmas cselekedetekkel.
Arra kérünk mindenkit, aki
az egyházban a diakonátus missziójában él.
Erősítsd meg őket lelkeddel,
ösztönözd őket, családjukkal együtt,
hogy lelkesedéssel hirdessék a te Igédet,
és mutassák meg a gyengédségedet és irgalmasságodat
a kicsik, a legszegényebbek és a kirekesztettek felé.
Gazdagítsd az egyházat
több diakónus hivatással.
Mi Atyánk…

Felajánló imádság

Jóságos Atyám, tudom, hogy velem vagy. 
Itt vagyok ezen az új napon. 
Helyezd el a szívemet újra
a fiad Jézus szíve mellé, 
amit nekem adsz, és amit az Eucharisztiában kapok meg. 
A Szentlélek tegyen
barátoddá és az apostoloddá, hogy elvégezhessem a küldetésem. 
A kezedbe teszem
örömeimet és reményeimet, 
munkámat és szenvedéseimet, 
mindent, ami én vagyok, 
közösségben testvéreimmel e világméretű imahálózatban. 
Máriával az Egyház missziójáért,
a pápa világméretű imahálózatának szándékára felajánlom neked ezt a hónapot. Ámen

Javaslatok a hónapra

  • A közösségekben, ahol állandó diakónusok vannak, mondja el valamilyen módon az ön nagyrabecsülését nagylelkűségük és karizmáik iránt, amely nemcsak a liturgiában, hanem a közösség jótékonysági küldetésében is megjelenik.
  • Népszerűsítse a közösségben, ifjúsági csoportokat, katekéziseket, párok csoportjait, a diakonátus kialakulásának egy idejét vagy tanúját, annak történetét, helyét az egyházban, mind a misszióban, mind a liturgiában.
  • Szervezze meg az imádság pillanatát a diakonátus iránti hivatásokra, akár a papságra felkészülõk, akár az állandó diakonok és családjaik számára.

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Ferenc pápa twitter

Ferenc pápa twitter

Reggeli ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
24

Az Úr ismeretét elsősorban az adja, hogy nemzedékről nemzedékre mondja el, hogyan folytatja jelenlétét. Az élet Istene az élet történetén keresztül ismerteti magát velünk. #WorldCommunicationsDay2020
http://w2.vatican.va/content/francesco/en/messages/communications/documents/papa-francesco_20200124_messaggio-comunicazioni-sociali.html

Intellectus Dei praesertim enarrando traditur in progenies quomodo Ipse perseverat nobis adesse. #GMCS2020

 

Az integrált ökológia időt igényel a teremtéssel való békés harmónia visszanyerésére, az életmódunkon és az ideáinkon gondolkodva, valamint a köztünk élő és körülvevő Teremtőre tekintve. #LaudatoSi5

Integra oecologia requirit ut aliquid temporis tribuatur ad serenam harmoniam cum creato recuperandam, ad considerandum nostrum vitae genus ac nostra optata sublimia, ad Creatorem contemplandum, qui inter nos vivit et in iis quae circa nos sunt. #LaudatoSi5

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
A Pápa hangja

Ferenc pápa a tömegtájékoztatás 54. világnapjára Elbeszélheted majd gyermekeidnek és unokáidnak(Kiv 10,2) Az élet történetté válik

Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
15

Hazánkban idén május 17-én tartjuk a tömegtájékoztatás világnapját. A pápa e napra hagyományosan üzenetet intéz a hívekhez. A tömegtájékoztatás 54. világnapja mottója: „»Elbeszélheted majd gyermekeidnek és unokáidnak« (Kiv 10,2) Az élet történetté válik”.

A tömegtájékoztatás világnapjának idei üzenetét az „elbeszélés” témájának szeretném szentelni, mert azt hiszem, hogy ha nem akarunk eltévedni, akkor olyannyira szükségünk van a jó történetek igazságára, akár a levegőre: olyan történetekre, amelyek építenek és nem rombolnak, történetekre, amelyek segítenek megtalálni a gyökereinket és meglelni az erőt ahhoz, hogy együtt előre tudjunk haladni. A minket körülvevő hangok és üzenetek zűrzavarában szükségünk van egy emberi történetre, amely nekünk és rólunk szól és a bennünk lakozó szépségről beszél. Egy történetre, amely a világot és az eseményeket szelíden szemlélve képes értelmezi, ami elbeszéli, hogy mindnyájan egy élő szövet részei vagyunk, és ami megmutatja, hogy a szálak, amelyek összekötnek minket, milyen szorosan fonódnak össze.

1. Történeteket szőni
Az ember mesélő lény. Kiskorunk óta éhezünk a történetekre, éppúgy, ahogy a táplálékra. Legyen szó mesékről, regényekről, filmekről, dalokról vagy hírekről: a történetek befolyásolják az életünket, még akkor is, ha ennek nem is vagyunk tudatában. Gyakran a bennük szereplő karakterek és történetek alapján döntünk arról, hogy mi a helyes és mi a rossz. A történetek formálnak minket, alakítják meggyőződésünket és viselkedésünket, segíthetnek megérteni és megfogalmazni, hogy kik is vagyunk.

Az ember nemcsak az egyetlen olyan élőlény, akinek ruházatra van szüksége, hogy sebezhetőségét eltakarja (vö. Ter 3,21), hanem az egyetlen is, akinek elbeszélnie kell, hogy történetekbe kell „öltöznie”, hogy megőrizze életét. Nemcsak ruhákat szövünk, hanem történeteket is: emberi képesség az, hogy szöveteket és szövegeket szőjjön. A történetek mindig közös „szövőszéken” születnek, és mindig olyan hősöket állítanak elénk, akik legyenek egészen hétköznapiak, egy álom után eredve nehéz helyzetekkel birkóznak meg és megküzdenek a gonosszal, mindvégig egy bátorságot adó erőtől hajtva: ez pedig a szeretet ereje. Elmerülve e történetekben hősies motivációkra találhatunk, amelyek minket is segítenek szembenézni az élet kihívásaival.

Az ember mesélő lény, mivel fejlődő lény, olyan, aki felfedezi magát a mindennapi élet szövetében és gazdagodást talál benne. Elbeszélésünk azonban már a kezdetektől veszélyben forog, mivel a gonosz mindenütt meglapul a történelemben.

2. Nem minden történet jó
„Ha ebből eszel, akkor olyan leszel, mint az Isten” (vö. Ter 3,5). A kígyó kísértése csomót köt a történelem szövetének szálaira, amit nehéz kibontani. „Ha ezt vagy azt megszerzed, akkor ez leszel, akkor el fogod érni...” – suttogja a fülünkbe még ma is, és ez az úgynevezett kizsákmányolási célú storytelling. Hány és hány történet kábít minket, hiteti el velünk, hogy a boldogság érdekében egyre többet és többet kell fogyasztanunk és birtokolnunk. Már észre sem vesszük, hogy mennyire vágyunk a pletykákra és locsogásra, hogy mennyi erőszakot és hamisságot fogyasztunk. A kommunikáció szövőszékei gyakran nem konstruktív történeteket hoznak létre, amelyek összetartják a társadalmi kapcsolatokat és a kultúra szövetét, hanem pusztító és provokatív történeteket, amelyek az együttélés sérülékeny szálait elkoptatják és szétszakítják. Ellenőrizetlen információk gyűjtésével, a banális és manipuláló mondatok ismételgetésével, a gyűlöletbeszéd terjesztésével a többi embernek nem továbbszőjük a történetét, hanem megfosztjuk méltóságától.

Bár azok a történetek, amelyek ilyen céllal születtek vagy a hatalomgyakorlást szolgálják, rövid életűek, a jó történetek képesek leküzdeni a tér és az idő korlátait. Képesek évszázadok óta időszerűek lenni, mert táplálják az életet. Egy olyan korban, amikor a hamisítás művészete egyre kifinomultabb lesz és hihetetlen szintre jutott (deepfake), bölcsességre van szükségünk, hogy a gyönyörű, igaz és jó történeteket befogadjuk és elbeszéljük, és bátorságra, hogy a hamis és rosszindulatú történeteket elutasítsuk. Végül pedig türelemre és a megkülönböztetés képességére, hogy újra felfedezzük azokat a történeteket, amelyek segítenek, hogy ne veszítsük el a fonalat korunk zűrzavarában; a történeteket, amelyek újra napvilágra hozzák létezésünk igazságát – a mindennapi élet gyakran figyelmen kívül hagyott hősiességében is.

3. A történetek Története
A Szentírás a történetek Története. Hány és hány eseménnyel, néppel és emberrel találkozunk benne! A kezdetektől elénk tárja az egy Istent, aki teremtő és egyúttal elbeszélő is: kimondja Szavát és a dolgok létrejönnek (vö. Ter 1). Szavával hívja létbe Isten a dolgokat, majd a teremtés csúcspontjaként megteremti a férfit és az asszonyt, mint szabad beszélgetőpartnereit, akik vele együtt alkotják tovább a történetet. Az egyik zsoltárban a Teremtőhöz így szól a teremtmény: „Te alkottad belsőmet, anyám méhében te szőtted a testem. Áldalak, amiért csodálatosan megalkottál, és amiért csodálatos minden műved (…) létem soha nem volt rejtve előtted. Amikor a homályban keletkeztem, és a föld mélyén elindult életem” (Zsolt 139,13–15). Nem születünk késznek – mindig „szőttnek” és „kötöttnek” kell lennünk. Az életet arra kaptuk, hogy továbbszőjük azt a meglepő csodát, amik vagyunk.

Ebben az értelemben a Biblia Isten és az emberiség nagy szerelmi története, amelynek Jézus áll a középpontjában. Az ő történetében teljesedik be Isten szeretete az ember iránt és jut el ugyanakkor az ember szerelmi története az Istennel való beteljesedéshez. Tehát nemzedékről nemzedékre arra hivatott az ember, hogy elmesélje és emlékezetében rögzítse e történetek Történetének legfontosabb eseményeit, amelyek alkalmasak arra, hogy feltárják a történések értelmét.

Ennek az üzenetnek a címe a Kivonulás könyvéből származik, ez az az alapvető bibliai elbeszélés, amely leírja, hogy Isten miként avatkozott be népének történetébe. Amikor Izrael rabszolgává tett fiai Istenhez kiáltottak, meghallgatta őket és megemlékezett róluk: „Isten meghallotta panaszukat, és Isten megemlékezett az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal kötött szövetségről. Jóakaratúan tekintett le Izrael fiaira és felismerte” (Kiv 2,24–25). Istennek a szövetségről való megemlékezése a jelek és csodák által a rabságból való megszabaduláshoz vezet. És ezen a ponton Isten kinyilatkoztatja Mózesnek e jelek jelentését: „Elbeszélheted majd gyermekeidnek és gyermekeid gyermekeinek (…) milyen csodákat vittem végbe közöttük, így megtudhatjátok, hogy én vagyok az Úr” (Kiv 10,2). A Kivonulás tapasztalata azt tanítja nekünk, hogy Isten felismerése mindenekelőtt úgy közvetíthető, ha az ember nemzedékről nemzedékre továbbmondja, Isten miként mutatta és mutatja meg jelenlétét. Az élet Istene az élet elbeszélése által közli magát.

Maga Jézus nem elvont beszédekben tanít Istenről, hanem példázatokban, rövid, a mindennapi életből vett elbeszélésekkel. Ezekben az élet történetté válik – majd a hallgató számára a történet életté válik: a történet behatol mindazok életébe, akik hallgatják és átalakítja őket.

Nem véletlen tehát, hogy az evangéliumok is történetek. Nemcsak tájékoztatnak Jézusról, hanem „át is alakítanak”
1, Jézushoz hasonlóvá tesznek minket: az evangélium arra hívja az olvasót, hogy részesüljön Jézus hitében és ossza meg az Ő életét. János evangéliuma elmondja, ahogy a per excellence Elbeszélő – a Logosz, az Örökkévaló Ige – elbeszéléssé lett: „az Egyszülött Isten nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van” (Jn 1,18). Az „elbeszélés” kifejezést használtam, mert az eredeti exeghésato kifejezés lefordítható mind a „kinyilatkoztatni”, mind pedig az „elmondani” kifejezéssel. Isten személyesen „beleszőtte magát” emberségünkbe és ezzel új módszert tanított arra, hogy továbbszőjük történetünket.

4. Egy történet, amely megújul
Krisztus története nem a múlt öröksége, hanem a mi történetünk és még mindig aktuális. Ez megmutatja nekünk, hogy Isten annyira a szívén viseli az embert, a testünket, a történetünket, hogy maga is emberré, testté és történetté vált. És azt is elmondja, hogy nincsenek jelentéktelen, „kicsi” emberi történetek. Mivel Isten történetté lett, bizonyos értelemben minden emberi történet isteni történet. Az Atya minden egyes ember történetében felismeri Fiának a földre ereszkedését. Minden emberi történet megfoszthatatlan méltósággal rendelkezik. És ezért az emberiség megérdemli azokat a történeteket, amelyek megfelelnek szintjének, annak a szédítő és lenyűgöző magasságnak, amelyre Jézus minden embert meghívott.

„Meglátszik rajtatok, hogy Krisztus levele vagytok – jegyezte meg Szent Pál –, amelyet mi írtunk, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével, nem is kőtáblára, hanem az élő szív lapjaira” (2Kor 3,3). A Szentlélek, Isten szeretete ír bennünk. És azáltal, hogy bennünk ír, megszilárdítja bennünk a jót és emlékeztet rá. A latin kifejezés: recordatio, vagyis emlékezés, azt jelenti: a szívben (latinul cor) hordozni, a szívbe írni. A Szentlélek ereje által minden történet, még a legelfelejtettebb is, még a leggörbébb vonalakon írtnak tűnő is inspirációt találhat mint az evangélium mellékleteként újjászületett remekmű. Mint Szent Ágoston Vallomásai. Mint Szent Ignác „A zarándok”-ja. Mint a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréztől az Egy lélek története. Mint Manzonitól A jegyesek vagy Dosztojevszkijtől a Karamazov testvérek. És mint számtalan más történet, amely csodálatos módon állította elénk Isten szabadságának az emberrel való találkozását. Mindannyian ismerünk különféle történeteket, amelyek az evangélium illatát árasztják, és amelyek tanúságot tesznek az életet átalakító szeretetről. Ezek a történetek azt kívánják, hogy bármikor, bármilyen nyelven, bármilyen módon adjuk is tovább, beszéljük el és keltsük életre őket.

5. Egy történet, amely megújít minket
Minden nagy történetben benne van a saját történetünk is. Ha a Bibliát, a szentek történeteit, valamint azokat a szövegeket olvassuk, amelyek képesek voltak az emberek lelkét megvilágosítani és szépségét feltárni, akkor a Szentlélek szabadon írhat szívünkbe, megújítva bennünk annak emlékezetét, hogy kik vagyunk Isten szemében. Ha emlékszünk a szeretetre, amely megteremtett és megváltott minket, ha hagyjuk, hogy a szeretet behatoljon mindennapi történeteinkbe, ha irgalmat szövünk mindennapi életünk szövetébe, akkor valóban új fejezetet nyitunk az elbeszélésben. Akkor már nem a szomorúság és a bánat csapdájában vergődünk, nem vagyunk egy beteg, a szívet megbéklyózó emlékhez kötve. Ha megnyílunk mások előtt, megnyílunk magának az Elbeszélőnek is. Istennek elmondani a történetünket soha nem hiábavaló: még ha az események változatlanok maradnak is, a jelentésük és a nézőpontunk megváltozik. Az Úrnak magunkról beszélni azt jelenti, hogy elfogadjuk irgalmas és szerető perspektíváját saját magunk és mások számára is. Elmondhatjuk neki élményeinket, embereket és élethelyzeteket bízhatunk rá. Istennel együtt újraszőhetjük az élet hálóját, kijavíthatjuk annak lyukait és szakadásait – mennyire szükségünk van erre mindnyájunknak!

Az Elbeszélő szemével – az Egyetlenével, aki teljes rálátással bír – ezután közeledhetünk a főszereplőkhöz: testvéreinkhez, akik mint mi is, szerepet játszanak napjaink történetében. Igen, a világ színpadán ugyanis senki sem statiszta, és mindenkinek a története nyitott a változás lehetőségére. Még ha a gonoszról kell is beszélnünk, megtanulhatjuk, hogy teret hagyjunk a megváltásnak, a gonoszság közepette is felismerhetjük a Jó dinamikáját és teret adhatunk neki.

Nem a storytelling logikájának követéséről van tehát szó, és nem is arról, hogy magunkat reklámoznánk – ez nem más, mint emlékezés arra és őrzése annak, amik Isten szemében vagyunk; tanúságtétel arról, amit a Szentlélek a szívünkbe ír; kinyilvánítása mindenki számára annak, hogy történetük nagyszerű csodákat tartalmaz. Azért, hogy ezt meg tudjuk tenni, forduljunk egy asszonyhoz, aki méhében szőtte Krisztus emberi természetét, és aki – amint az evangélium tanúsítja – egybefont mindent, ami vele történt. Szűz Mária megőrzött mindent és szívében el-elgondolkodott rajta (vö. Lk 2,19). Kérjük az ő segítségét, aki megértette, hogyan lehet a szeretet gyengéd erejével kibogozni az élet csomóit.

Ó, Mária, Asszonyunk és Anyánk, aki méhedben szőtted az isteni Szót és életeddel elbeszélted Isten csodálatos tetteit! Hallgasd meg történetünket, őrizd meg a szívedben, és tedd magadévá azokat az elbeszéléseket, amelyeket senki sem akar hallani. Taníts meg minket, hogy felismerjük a történelmet irányító helyes szálakat. Tekints a csomók sokaságára, amelyekbe életünk belegabalyodik, és amelyek emlékezetünket megbénítják. Gyengéd kezed nyomán minden csomó kioldódik. Lélek Anyja, Bizalom Anyja, ösztönözz minket is. Segíts minket, hogy a béke történetét, a jövő történetét alkossuk meg. És mutasd meg nekünk az utat, amelyet együtt járnunk kell.

Rómában, a Lateráni Szent Jánosnál, 2020. január 24-én, Szalézi Szent Ferenc emléknapján

Ferenc
 

1. Vö. XVI. Benedek pápa, Spe salvi enciklika 2, „a keresztény üzenet nem csak »informatív«, ‘tájékoztató’, hanem »performatív«, ‘átalakító’ volt – azaz az evangélium nemcsak valami tudható dolog közlése; hanem olyan közlés, amely tényeket hoz létre és megváltoztatja az életet”.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Igenaptár

IGE naptárhúsvét 7. hét hétfő

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
A keresztények, amikor megkeresztelkednek és megbérmálkoznak, megkapják a Szentlelket.
Amíg Apolló Korintusban tartózkodott, Pál a felső tartományokon át Efezusba érkezett.
Itt Pál apostol néhány tanítványt talált, és megkérdezte őket: „Megkaptátok-e a Szentlelket, amikor hívők lettetek?” Erre ők azt válaszolták: „Még csak azt sem hallottuk hogy van Szentlélek.”
Pál tovább kérdezte őket: „Hát milyen keresztségben részesültetek?” „János keresztségében” – felelték.
Ekkor Pál megmagyarázta nekik: „János a bűnbánat keresztségével keresztelt. A népet pedig arra biztatta, hogy higgyenek abban, aki őutána jön, vagyis Jézusban.”
Ennek hallatára megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevében. Pál azután rájuk tette a kezét, és leszállt rájuk a Szentlélek. Ismeretlen nyelveken kezdték dicsérni Istent, és jövendöltek. Összesen vagy tizenketten lehettek. Pál pedig bejárt a zsinagógába, és bátran tanított. Három hónapon át vitatkozott velük, és igyekezett meggyőzni őket Isten országáról.
Ez az Isten igéje.
ApCsel 19,1-8

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: A föld minden országa * énekszóval áldja az Istent. (33a. vers. - 2. tónus)
Vagy: Alleluja. 2. szám.
Előénekes: Fölkel az Isten és szétszóródnak ellenségei, † színe elől gyűlölői szertefutnak, * szétszórod őket, amint a füst eloszlik.
Amint elolvad a tűztől a viasz, * úgy pusztulnak el a gonoszok az Isten színe előtt.
Hívek: A föld minden országa * énekszóval áldja az Istent.
Vagy: Alleluja.
E: Örvendjenek az igazak és ujjongjanak Isten színe előtt, * és örömükben ujjongjanak.
Énekeljetek az Istennek, † nevének zsoltárt zengjetek, * valóban Úr az ő neve.
H: A föld minden országa * énekszóval áldja az Istent.
Vagy: Alleluja.
E: Árváknak atyja és özvegyek gyámola * Isten az ő Szentséges templomában.
Isten a hontalannak otthont készít, * a rabnak visszaadja szabadságát.
H: A föld minden országa * énekszóval áldja az Istent.
Vagy: Alleluja.
Zsolt 67,2-3.4-5ac.6-7ab

ALLELUJA
Ha Krisztussal együtt feltámadtatok, * keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján! Kol 3,1 – 5. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
A búcsúzó Jézus bizalmat kér övéitől.
Amikor az utolsó vacsorán Jézus elmondotta búcsúbeszédét, tanítványai megjegyezték:
„Most nyíltan beszélsz, nem hasonlatokban. Most elismerjük, hogy mindent tudsz, és nincs szükség rá, hogy valaki is kérdezzen. Ezért hisszük, hogy Istentől jöttél.”
Jézus így felelt: „Most hisztek? Eljön az óra – már el is jött –, amikor szétszéledtek, ki-ki a maga útján, és engem magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
Mindezt azért mondtam nektek, hogy békességet találjatok bennem. A világban üldözést szenvedtek; de bízzatok! Én legyőztem a világot.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 16,29-33

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
A húsvéti idő köznapjaira I.
Pap: Testvéreim! Kérjük mennyei Atyánkat, hogy a húsvéti szent időben mi is találkozhassunk feltámadt Urunkkal!
Lektor: 1. Hogy Egyházad mindig és mindenütt hívő lélekkel ünnepelje az Úr feltámadásának győzelmét!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Hogy az Egyház pásztorai az apostolok lelkesedésével tanúskodjanak az Úr feltámadásáról!
Hívek: Kérünk téged...
3. Hogy a keresztények életükkel tegyenek tanúságot a feltámadt Krisztusba vetett hitükről!
Hívek: Kérünk téged...
4. Hogy mindnyájan az odaföntvalókat keressük, ahol a feltámadt Krisztus él a te dicsőségedben!
Hívek: Kérünk téged...
5. Hogy elhunyt testvéreink részesüljenek a boldog feltámadásban az utolsó napon!
Hívek: Kérünk téged...
Pap: Jóságos mennyei Atyánk, újjászülettünk egyszülött Fiad halálában és feltámadásában. Tekints ránk kegyelmesen és engedd, hogy második eljövetelének dicsőségében is részesülhessünk, Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Bencés igenaptár

Bencés igenaptárhétfő

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

(Tiszteletreméltó Szent Béda, Szent VII.Gergely, Bara Szent Magdolna Zsófia)

Kaptatok-e Szentlelket, amikor hívőkké lettetek?


ApCsel 19,1-8

Amíg Apolló Korintusban volt, Pál bejárta a felső tartományokat, aztán Efezusba jött, s néhány tanítványra talált. Ezeknek azt mondta: ,,Vajon megkaptátok-e a Szentlelket, amikor hívők lettetek?’’ Azok azonban azt felelték neki: ,,Még csak azt sem hallottuk, hogy van Szentlélek.’’ Ő erre megkérdezte: ,,Hogyan vagytok hát megkeresztelve?’’ Azok így feleltek: ,,János keresztségével.’’ Erre Pál azt mondta: ,,János a bűnbánat keresztségével keresztelte a népet, s azt mondta, hogy abban higgyenek, aki utána jön, azaz Jézusban.’’ Amikor ezt meghallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevében. Pál rájuk tette kezeit, és a Szentlélek leszállt rájuk, ők pedig nyelveken kezdtek beszélni és prófétáltak. Ezek a férfiak összesen mintegy tizenketten voltak. Azután bejárt a zsinagógába, bátran tanított három hónapon át, és meggyőzően vitatkozott Isten országáról.

Zs 67,2-7

Fölkel Isten, és elszélednek ellenségei, elfutnak előle, akik gyűlölik őt. Ahogyan a füst eloszlik, úgy enyésznek el, ahogyan a viasz elolvad a tűzön, Isten előtt a bűnösök úgy vesznek el! Az igazak azonban örülnek és ujjonganak Isten színe előtt, s vigadoznak örömükben. Mondjatok éneket Istennek, zengjetek zsoltárt nevének, Készítsetek utat annak, aki a felhőkön érkezik: Úr az ő neve. Ujjongjatok őelőtte, aki az árvák atyja, özvegyek bírája, Isten az ő szentséges hajlékában. Isten, aki lakást ad a házban az elhagyottnak, a foglyokat kivezeti a bőségre, a lázadókat azonban a sivatagban hagyja.

Jn 16,29-33

Tanítványai erre azt mondták: ,,Íme, most nyíltan beszélsz, és nem példabeszédet mondasz. Most tudjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki kérdezzen téged. Ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél.’’ Jézus azt felelte nekik: ,,Most hiszitek? Íme, eljön az óra, sőt már itt is van, amikor elszéledtek, mindenki az otthonába, engem pedig magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. Ezeket azért mondtam el nektek, hogy békességtek legyen bennem. A világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot.’’

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
A nap Szentje

A nap SzentjeSZENT BÉDA VENERABILIS

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

*672. +Jarrow kolostora, 735. május 26.

Béda 672-ben a Wear torkolatának közelében született az észak- angliai Northumbria királyságban. Amikor hét éves volt, szülei oblátusként Biscop Benedekhez adták, aki négy évvel előbb kolostort alapított Wearmouth-ban. Béda egész életét kolostori környezetben élte le.

Béda életében nem történt sok külső esemény. Kolostorából sohasem távozott messzebb Yorknál vagy Lindisfarnénál és korának közéletében semmiféle módon nem vett részt: élete egy kolostori tudós élete volt. És mégis, neve és híre halála után már néhány évvel ismertté vált az egész latin egyházban. Mert Béda korának legnagyobb tanítója volt. Anglia megtérése, amelyet Canterburyi Ágoston 597-ben indított el, az ő életében ért véget, amikor Wilfried az utolsó dél-szászországi pogányt is megkeresztelte 686-ban. Béda korát egy új keresztény rend kezdetei határozták meg. És ebben Béda döntő szerepet játszott. Ő rakta le az úgynevezett Karoling-reneszánsz alapjait.

681-ben, egy évvel Béda kolostorba lépése után Ecgfrith northumbriai király a Tyne melletti Jarrow-ban újabb földterületet ajándékozott Benedek apátnak, hogy ott új kolostort alapítsanak. Ceolfrith apát vezetésével tizenhét szerzetest küldtek ki az új alapítás elfoglalására. Rövidesen Bédát is Jarrow-ba küldték, és ott töltötte egész további életét.

692-ben Bédát szokatlanul fiatalon, 17 éves korában diákonussá szentelték. Tanulmányairól keveset tudunk. De Jarrow-nak nagyszerű könyvtára volt és neves tanítókkal is rendelkezett. Bédának korán meg kellett kezdenie tanári és írói tevékenységét. A kolostori iskolában tanított. Legkorábbi írásai tanítványai számára készültek: egy nyelvtan, valamint egy helyesírási és verselési tankönyv. Természettudományi tanulmányokat folytatott és írt földrajzi és csillagászati munkákat is. Mindenekelőtt azonban azzal foglalkozott, hogy megírja hazája megtérésének történetét, az első angol szentek, továbbá versben Szent Cuthbert és a kolostor első apátjainak életrajzát.

Bédát 703-ban szentelték pappá. Nemsokára megbízták, hogy tanítványait készítse föl a papi hivatásra. E célból kezdte írni Szentírás-kommentárját. Hírneve az egész középkor folyamán ehhez a munkához kapcsolódott. Béda kiválóan alkalmas volt e feladatra. Birtokolta a szükséges nyelvismeretet, nagy volt az olvasottsága, legfőképpen pedig rendelkezésére állt egy gazdag és jól összeválogatott könyvtár, melyet Biscop Benedek apát sokévi türelmes munkával hozott létre. Béda közel harminc éven át a Szentírás tanulmányozásának és tanításának élt. Kritikusai nem egyszer azt allították, hogy teológiai műveiből hiányzik az eredetiség. Így azonban csak az beszélhet, aki teljesen félreérti szándékát. Béda elsősorban azért írt, hogy növendékeit tanítsa és hogy nemzedékének tagjaival megismertesse a keresztény ókor tudásanyagát. E didaktikai szempontot szem előtt tartva gondosan ügyelt arra, hogy az olvasóval közölje ismereteinek forrásait. Kortársainak és a későbbi nemzedékeknek széles utat nyitott az egyházatyák tanításához. Bonifác a távoli missziós területről, Germániából levélben kért barátjától, Bédától egy-egy példányt a saját, illetve tanítványa, Egbert homíliáiból, hogy prédikációira készülvén használhassa azokat.

Béda szentírási kommentárja figyelemre méltó alkotás, de még érdekesebb munkája Anglia egyháztörténete, amelyet 731-ben zárt le, s a kora középkori tudományosság hatalmas emléke. Nagyrészt tőle származik mindaz, amit az angolok korai történetéről tudunk. Fölvázolja benne Anglia történetét Julius Caesar partraszállásától (Kr. e. 55.) saját koráig. Érezhető büszkeséggel számol be arról, hogyan vonult be a kereszténység az országba. Béda történelemábrázolását mai szemmel is tudományosnak minősíthetjük. A korábbi korokból származó források megbízhatóságát gondosan megvizsgálta. Amikor szóbeli hagyományra vagy mondákra támaszkodik, mindig fölhívja rá a figyelmet. Nyelve világos és egyszerű. Az előadást átszövi azoknak a férfiaknak a vázlatos arcképe, akik Anglia megtérésében a főszerepet játszották. Ilyenek: Gergely pápa, Aidan és a szentéletű Oswald király, James diákonus és Cuthbert. Találhatók benne anekdoták Nagy Szent Gergelyről és a római angolszász rabokról; Caedmonról, a költő-pásztorról; Coifiról, a pogány papról és az Edwin király palotájában tartott gyűlésről. Ezek az angol történelem legismertebb anekdotái közé tartoznak. Joggal viseli Béda ,,az angol történetírás atyja'' megtisztelő címet.

De ez a kolostori tudós élénk érdeklődést tanúsított Northumbria akkori egyháza iránt is. Látta, hogy sürgősen reformra volna szükség. Halála előtt egy évvel egykori tanítványának, Egbertnek, aki akkor yorki püspök volt, írt egy levelet, melyben sok mindenre kitért. Ebben intette, hogy ne hanyagolja el kötelességét a rendszeres vizitáció és prédikáció terén. Azt tanácsolta neki, hívjon össze zsinatot és készítse elő a túlságosan nagy egyházmegye fölosztását. Rámutatott arra, hogy már sok kolostor van az országban. Sok közülük csak nevében kolostor, mert gazdag emberek csak azért alapították őket, hogy elnyerjék azokat a privilégiumokat, amelyeket azok a birtokok élveztek, amelyek istentiszteleti célokat szolgáltak. Arra is fölhívta a püspök figyelmét, hogy a nép fokozódó mértékben elhanyagolja a szentségek vételét. Szorgalmazta, hogy prédikáljon a mindennapi áldozás gyakorlatáról, amint az a kontinensen és a római egyházban szokásos.

Amikor Béda ezt a levelet írta, már beteg volt. Életének utolsó napján még a János-evangélium fordításával foglalkozott. Amikor a szerzetesek könyörgő körmenetben a templomba vonultak -- másnap Áldozócsütörtök vigíliája volt -- Béda cellájában maradt, mert az utolsó fejezeten dolgozott. Este, mivel érezte végének közeledtét, a kolostor papjait cellájába hívta. Szétosztotta köztük csekélyke személyes holmiját: pár szem borsot, néhány kéztörlőt, kevés tömjént. Azután kivitték cellája elé a folyosóra. Innen láthatta helyét a kóruson. Áldozócsütörtökön halt meg, 735-ben.

Bédát Jarrow-ban temették el. A 14. században maradványait a durhami székesegyházban Cuthbert csontjai mellé helyezték. Később Béda koporsóját a székesegyház nyugati felében lévő Galilea-kápolnába vitték. Sírja ma is itt látható.

1899-ben XIII. Leó pápa Béda ünnepét az egész Egyházra kiterjesztette, és egyháztanítónak nyilvánította őt. Igazán illő cím annak a férfinak, akiről földije, Szent Bonifác azt mondta, hogy ,,az Egyház fényessége, amelyet maga a Szentlélek gyújtott''.

Ünnepét 1899-ben vették föl a római naptárba, május 27-re. 1969-ben áthelyezték május 25-re.


Béda Venerabilisról, akit Newman ,,a bencés rend virágának'' nevezett, legjobban saját művei vagy tanítványainak följegyzései vallanak. Mindenesetre ennek a kolostori tudósnak az életében nem a külső események voltak előtérben, sokkal inkább mindenre kiterjedő szellemének gondolatai.

Ő maga ezt írja életéről: ,,A kolostor birtokán születtem, és amikor hét éves voltam, családom először főtisztelendő Benedek apátra, majd később Ceolfrith apátra bízott nevelés és kiképzés céljából. Egész további életemet ebben a kolostorban töltöttem el. Teljesen a Szentírás tanulmányozásának adtam magam, miközben a regula szabályai szerint éltem és nap mint nap részt vettem a karban az officiumon. Különös örömöm mindig a tanulás, a tanítás és az írás volt.''

Béda szívébe is némi betekintést nyerünk, amikor Ethelberttel, Anglia első keresztény királyával kapcsolatban kiemeli, hogy az embereket úgy kell megnyerni az égnek, hogy közben nem szabad erőszakot alkalmazni; vagy hogy a szakadárokat meggyőzni kell és nem kényszeríteni; vagy hogy Walstan szerzetes a gyóntatószékben oly jóságos volt, hogy az emberek Anglia minden részéből hozzá tódultak. Nem ilyennek kellett neki magának is lennie?

Az Énekek énekéhez írt magyarázatában Béda a zsinagóga vágyakozását Krisztus ifjú Egyházával állítja szembe. Olyan gondolat ez, amelyet később a gótikus székesegyházak portáljain kőfigurákban értelmeztek és ábrázoltak.

Amikor Béda az eleven történelmet írja, a múlt a jelen számára is jelentőséget nyer. Így tudósít a tiszteletreméltó krónikás arról az emlékezetes óráról, amikor Edwin, Northumberland királya, tanácsosaival a kereszténység mellett döntött:

Amikor az első hithirdetők az országba jöttek, Edwin összehívta bölcseinek gyülekezetét, és megkérdezte őket, mit tartanak az új tanításról. Akkor fölállt egy tanácsos, és ezt mondta: ,,Királyom, törzsfőiddel és embereiddel télidőben lakománál ülsz. Középütt a tűzhelyen lángol a tűz és meleg a terem. Odakint azonban dühöng a szélvihar hideggel, esővel és hóval. Akkor betéved egy veréb, és beszáll a terembe. Az egyik ajtón berepül, a másikon ki. Abban a pár pillanatban, amíg bent van, nem éri a tél zordsága, de mihelyt eltűnik szemed elől, visszatér a sötét télbe. Úgy tűnik nekem, hasonló ehhez az ember élete. Nem tudjuk, mi előzi meg, azt sem tudjuk, mi jön utána. Ha ez az új tanítás biztosat mond felőle, megérdemli, hogy kövessük.''

Béda halála, amiről tanítványa, Cuthbert számol be, elénk tárja mindazt, ami életét eltöltötte: ,,Tizennégy nappal húsvét előtt borzalmas légzési nehézséggel küzdött. Közben ismét meggyógyult. Igen boldog és vidám volt, és minden órát megköszönt a Mindenhatónak. Nekünk, tanítványainak, még mindig naponta tartott előadásokat. Napjának többi részében zsoltárokat énekelt. Éjszakáját, azt a rövid időt leszámítva, amelyet alvásnak szentelt, elragadtatásban és hálaimában töltötte. Amint fölébredt, dolgozott, mint máskor. Nem mulasztotta el, hogy Istennek fölemelt kézzel hálát adjon. A Szentírás sok helyét énekelte, egyes verseket angolul is, azzal a megfontolással, hogy nem lehet a halálra eléggé fölkészülni. Azután tovább fordította Szent János evangéliumát. Lábai már dagadtak, mégis derűs lélekkel diktált, és ismételten azt mondta: ťÍrjátok gyorsan, amit mondok, mert nem tudom, meddig tartok még ki, és Teremtőm nem hív- e hamarosan magához.Ť Úgy tetszett nekünk, hogy pontosan ismeri halálának idejét. Egyikünk azt mondta neki: ťKedves mesterünk, csak egy fejezet hiányzik már. Ki tudsz még addig tartani?Ť Ezt válaszolta: ťIgen, fogjátok tollatokat, és írjatok gyorsan, siessetek.Ť Három órakor így szólt hozzám: ťFuss, és hívd ide papjainkat, hogy egy pár apró ajándékot adjak nekik a ládámból.Ť Miután fölindultan megtettem, mindegyikükhöz szólt, magát nekik ajánlotta, és nyomatékosan kérte; hogy imádkozzanak és misézzenek érte. Így töltötte a napját derűsen estig, amikor a fentebb említett ifjú azt mondta neki: ťKedves mester, még egy mondatotŤ Így válaszolt rá: ťÍrjátok gyorsan!Ť. Nemsokára azt mondta az ifjú: ťMost már be van fejezve.Ť Így válaszolt: ťIgazat mondtál. Consummatum est (bevégeztetett). Vedd kezedbe a fejemet. Szeretném látni régi gyóntatószékemet, hogy úgy kiáltsak Atyámhoz.Ť És cellájának padlóján ülve énekelni kezdett: ťDicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek.Ť Alighogy kimondta ťés a SzentléleknekŤ, kilehelte lelkét, és bement az örök mennyországba.''


Istenünk, ki Szent Béda áldozópapot arra választottad, hogy tudományával megvilágítsa Egyházadat, kérünk, add meg híveidnek, hogy az ő bölcsessége az igaz útra vezessen, érdemei pedig segítsenek minket!

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Az élet igéje, Fokoláre

Az élet IGÉJE 2020. május „Ti már tiszták vagytok az ige által,amelyet mondtam nektek.” (Jn 15,3)

Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
01

„Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet mondtam nektek.” (Jn 15,3)

Az apostolokkal elköltött utolsó vacsora végeztével Jézus fölkelt és elindult az Olajfák hegyére. Vele volt a tizenegy: Iskarióti Júdás akkor már elment, és nemsokára elárulta.

Tragikus és egyben ünnepélyes ez a pillanat. Jézus hosszú búcsúbeszédet mond, fontos dolgokat akar közölni övéivel, amelyeket soha nem szabad elfelejteniük.

Apostolai zsidók, ismerik az Írásokat, ezért nagyon közel áll hozzájuk a kép, amelyet felidéz: a szőlőtőke, amely a szent szövegekben a zsidó népet jelenti, amelyet Isten gondoz, mert Ő a figyelmes és hozzáértő gazda. Itt most Jézus saját magáról beszél, önmagát nevezi szőlővesszőnek, amely eljuttatja az Atya szeretetének éltető nedvét a tanítványaihoz. Nekik ugyanis mindenekelőtt arra kell ügyelniük, hogy egyek maradjanak vele.

 

„Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet mondtam nektek.”

Az egyik útja annak, hogy egyek maradjunk Jézussal az, hogy befogadjuk az igéjét. Ez lehetővé teszi, hogy Isten belépjen a szívünkbe és „tisztává” tegye: tisztává az önzéstől, és alkalmassá arra, hogy bőséges és jó gyümölcsöt teremjen.

Az Atya szeret bennünket, és jobban tudja nálunk, mi tesz könnyeddé és szabaddá bennünket, hogy ragaszkodásaink és negatív ítéleteink fölösleges terhe nélkül élhessünk; anélkül, hogy a magunk hasznát hajhásznánk, mindent és mindenkit ellenőrzésünk alatt akarnánk tartani. A szívünkben azonban olyan pozitív törekvések és tervek is vannak, amelyek elfoglalhatják Isten helyét, és meggyengítik nagylelkű odaadásunkat az evangéliumi élet iránt. Ezért Isten a körülmények által közbelép, fájdalmas tapasztalatokat is megenged, és ezekből mindig Ő tekint ránk nagy szeretettel.

Az evangélium az öröm teljességét ígéri, mint bő termést azoknak, akik hagyják, hogy elárassza őket Isten szeretete[1]. Rendkívüli örömöt ígér, amely a könnyek közt is virágzik, és túlcsordul a szívben, és megöntözi a talajt maga körül. Ez a feltámadás elővételezése.

 

„Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet mondtam nektek.”

A megélt ige segít kilépni önmagunkból, hogy szeretettel a testvéreink felé forduljunk, kezdve a legközelebbieken: a városunkban, a családban és az élet más területein. Ez a barátság pozitív kapcsolatok egész hálóját képes kiépíteni, mert a kölcsönös szeretet parancsának megvalósítására törekszik, és így a testvériséget építi.

Chiara Lubich, János evangéliumának e mondatáról elmélkedve így ír: „Hogyan éljünk hát, hogy mi is kiérdemeljük Jézus dicséretét? Úgy, hogy váltsuk életre Isten minden szavát, hogy táplálkozzunk belőle pillanatról pillanatra, állandóan újraevangelizálva egész létünket. S mindezt azért, hogy ily módon ugyanazok a gondolataink és érzéseink legyenek, mint Jézusnak, hogy Ő élhessen általunk a világban, hogy így a társadalomnak, amely gyakran beleragad a rosszba és a bűnbe, megmutassuk azt az isteni tisztaságot és áttetszőséget, amelyet az evangélium kínál.

Ebben a hónapban továbbá – ha lehetséges (azaz ha mások is osztják ezt a szándékunkat) – különösképpen azt az igét igyekezzünk megvalósítani, amely a kölcsönös szeretet parancsáról szól. Szent János evangélista […] összefüggést lát Krisztus szava és az új parancs között. Szerinte csak a kölcsönös szeretetben élhetjük úgy az igét, hogy megnyilvánuljanak hatásai: a megtisztulás, a megszentelődés, a bűntelenség, a bő termés, a közellét Istenhez. Az elszigetelt egyén képtelen sokáig ellenállni a világ csábításainak, a kölcsönös szeretetben azonban megtalálja azt az egészséges környezetet, amely képes megvédeni hiteles keresztény létét.” [2]

 

Letizia Magri

 

[1] vö. Jn 15,11

[2] C. Lubich, Az élet igéje 1982. május

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Megszentelt tér - Evangélium, Ima és párbeszéd

Megszentelt tér Evangélium, ima és párbeszédHúsvét 7. hete – hétfő

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

Isten jelenléte

Minél inkább Istenre hagyatkozunk,
annál inkább érezzük Isten jelenlétét.
Nap mint nap közelebb vonz
Isten szerető szíve.

Szabadság

Szent Ignác szerint egy vastag, alaktalan fatörzs
sosem hinné el, hogy csodálatra méltó
szobor válhatna belőle,
és sosem adná meg magát a szobrász vésőjének,
aki a maga zsenialitásával látja benne a mesterművet.
Isten kegyelmét kérem, hogy hagyjam magam szerető Teremtőm keze által formálódni.

Szerető figyelmesség

Jézusom, Te mindig szeretettel voltál a gyermekekhez, mikor a földön közöttünk jártál.
Taníts meg, hogy gyermeki bizalommal forduljak Feléd.
Abban a biztos tudatban akarok élni, hogy sohasem hagysz el engem.

Isten igéje

Jn 16, 29-33

Erre a tanítványok megjegyezték: „Most már nyíltan beszélsz, nem képekben. Így világossá vált előttünk, hogy mindent tudsz, s nincs szükséged rá, hogy valaki is kérdezzen. Ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél.” Jézus így felelt: „Most hiszitek? Eljön az óra, s már itt is van, amikor szétszéledtek, ki-ki megy a maga útjára, s magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. Azért mondtam el ezeket nektek, hogy békességet találjatok bennem. A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot.”

Gondolatok a mai olvasmányhoz

  • Jézus két ajándékot akar ránk hagyni: a békét és a bátorságot. A békét, mely abból a tudatból táplálkozik, hogy Ő mindig velünk lesz. A bátorság pedig abból, hogy tudjuk, ha az evangélium fényében élünk, akkor Isten ereje átragyog emberi gyengeségeinken (2Kor 12, 9).
  • Életem mely területén van most szükség békére és bátorságra?

Párbeszéd

A beszéd óriási ajándék.
Bárcsak kedvesen élnék vele!
Bárcsak vigyáznék, hogy ne ejtsek ki durva és sebző szavakat, és hogy ne haragból szóljak!

Befejezés

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben, most és mindenkor, és mindörökkön örökké.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Magasság és Mélység - Barsi Balázs-Telek Péter Pál

Magasság és Mélység Urunk mennybemenetele

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
24

ApCsel 1,1-11

(...) Amikor együtt étkezett velük, meghagyta nekik, hogy ne távozzanak el Jeruzsálemből, hanem várjanak az Atya ígéretére: ,,Azt hallottátok tőlem, hogy János csak vízzel keresztelt, ti azonban néhány nap múlva Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni.” Erre az egybegyűltek megkérdezték tőle: ,,Uram, talán most állítod helyre Izrael országát?” Ő azonban azt mondta nekik: ,,Nem a ti dolgotok, hogy ismerjétek az időket és a korszakokat, amelyeket az Atya saját tetszése szerint határozott meg. A Szentlélek eljövetele pedig erővel tölt majd el benneteket, hogy tanúságot tegyetek rólam Jeruzsálemben és egész Júdeában, Szamariában, egészen a föld határáig.” (...) Miután ezeket mondta, a szemük láttára felemelkedett, és felhő takarta el a szemük elől. S miközben nézték őt, amint az égbe ment, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában. Így szóltak: „Galileai férfiak, miért álltok és néztek az égre? Ez a Jézus, aki felvétetett mellőletek, úgy jön el ismét, ahogy az égbe felmenni láttátok.”

 

Ef 1,17-23

Urunk, Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt. Világosítsa meg lelki szemeteket, hogy tudjátok, milyen reményre hívott meg titeket, milyen gazdag dicsőséges öröksége a szentek számára, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, akik hiszünk. (...)

 

Mt 28,16-20

A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. (...) Jézus odament és azt mondta nekik: ,,Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön. Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!”

 

Az Atya mindent a Fiúért, a Fiúban és a Fiú által teremtett, ezért ami szemében tetszésre talál, annak örök jövője is van őbenne. Amit ő látott és amiben gyönyörködött: a galileai tavasz színei, a napfelkelte és napnyugta a Genezáreti-tavon, az ég madarai és a mezők liliomai; amit kezével megtapintott: az ácspad, a szerszámok; ahol született és ahol felnőtt: a betlehemi barlang és a názáreti ház; s amit meg is siratott: Jeruzsálem városa és a templom nem lehetnek egészen az enyészeté, hanem a Lélek erejében örökké megmaradnak. És ott lesznek vele a boldog örökkévalóságban mindazok, akiket szeretett: édesanyja és apostolai mellett barátja, Lázár, a betegek, akiket meggyógyított, a gyermekek, akiket ölébe vett... Krisztus a világ minden országát és gazdagságát magával vihette a mennybe, mert nem volt egyetlen érzése, gondolata, szándéka sem, amely az Atyáéval ellenkezett volna. Magával vihet minket is, akiknek üdvösségéért leszállott a mennyből, akiket szent vérével megmosott a bűntől, és akiket kiváltott a halál fogságából.

 

Most már csak az a kérdés: Akarunk-e vele a mennybe emelkedni? Ha akarjuk, hogy magával vigyen oda, ahol ő van, akkor úgy is kell élnünk, mint ő: hogy életünk, döntéseink, cselekedeteink, emberi kapcsolataink örökkévalósíthatók legyenek. Mert bizony a legédesebb és legbensőségesebb emberi szeretet sem menthető át az örökkévalóságba, ha Isten törvényein, vagyis az ő szeretetén, az egyetlen igazi és örök valóságon kívül van.

 

Mennybe ment Urunk, Jézus Krisztus, a mai napon azt ünnepeljük, hogy Benned, a feltámadott és Isten dicsőségébe érkezett Isten Fiában van jövője a világnak, van jövője az emberiségnek, van jövője a mi személyes életünknek. Add, kérünk, kegyelmedet, hogy elvessünk mindent, ami összeegyeztethetetlen a Te szereteteddel, és vállaljunk mindent, amit szereteted megkíván tőlünk, s így egész életünk folyamatos mennybemenetel legyen, mely itt és most is történik velünk.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Regnum Christi - Evangélium, Ima és elhatározás

Regnum Christi Isten az erősségemHúsvét hetedik hete – hétfő

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

Evangélium:
Jn 16, 29-33
Erre a tanítványok megjegyezték: "Most már nyíltan beszélsz, nem képekben. Így világossá vált előttünk, hogy mindent tudsz, s nincs szükséged rá, hogy valaki is kérdezzen. Ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél." Jézus így felelt: "Most hiszitek? Eljön az óra, s már itt is van, amikor szétszéledtek, ki-ki megy a maga útjára, s magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. Azért mondtam el ezeket nektek, hogy békességet találjatok bennem. A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot."

Bevezető ima: Uram, Te mindent tudsz, azt is, hogy mennyire szeretlek, és akarok növekedni a szeretetben. Ma minden gondolatomat, szavamat és cselekedetemet a kezedbe teszem, hogy átalakítsd őket. A Te akaratodat fogom tenni, mert tudom, hogy napom minden percében bátorságot adsz ahhoz, hogy kitartsak melletted.

Kérés: Én Uram, én Istenem, növeld hitemet! Add kegyelmed, hogy bízzak jelenlétedben, és meghódítsam a világot szereteteddel!

Elmélkedés:
1. Ne féljetek! A tanítványok párbeszéde Jézussal a nagycsütörtöki utolsó vacsora helyszínén zajlik. Jézus több éven keresztül tanította őket, mégis csak most mondják, hogy „Most már nyíltan beszélsz”. Az igazság az, hogy Jézus üzenete általában nyílt volt, de a tanítványok nem akartak olyan dolgokat meghallani vagy megérteni, amelyek számukra terhet jelentettek volna. Amikor figyelmeztette őket közelgő szenvedéséről és haláláról, a Szentírás azt mondja: „De megkérdezni mégsem merték.” (Lk 9, 45). Az áldozatvállalástól való félelem gyakran elhomályosítja a Krisztus tanításáról alkotott képünket. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy Jézus mindent tud, tehát ismeri a félelmünket is, amely az önfeláldozás útjáról eltérít. De az erő, amelyet az Ő szeretete közvetít, erősebb a félelmünknél.

2. Igaz hit. „Eljöttem az Atyától, a világba jöttem, de most itt hagyom a világot, és visszatérek az Atyához." (Jn 16, 28). Jézus ezen szavai meggyőzték a tanítványait, hogy Ő mindent tud. Jézus közelebbi megismerése egy nagy lépés volt előre, a tudás mégsem volt elég. Nemsokára elárulják az Urat cselekedeteikkel: „Eljön az óra, s már itt is van, amikor szétszéledtek, ki-ki megy a maga útjára, s magamra hagytok.” Amikor látták Urukat visszautasítva és szenvedőn, a hitük megingott, mert nem volt teljes. Az Istenbe vetett igaz hit több egy helyes felfogásnál. Az igazi hit kihívás elé állít, hogy ne csak ismerjük, hanem szeressük is Jézust cselekedeteinkkel.

3. Vihar utáni csend. Mindenki szereti a győztest, de nem mindig látjuk azokat az akadályokat, melyeket le kellett küzdenie a győzelem elnyeréséhez. Jézus azonban mindig egyenesen beszél velünk: „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” (Jn 12, 24). A mai evangéliumban nagyon tisztán kifejezésre juttatja, hogy az Ő követése sok gonddal jár együtt. Nem mindenki fog megérteni bennünket, amikor a Szentírás tanítását követjük a mindennapokban. Néha még azt is érezhetjük, hogy senki nincs, aki támogasson bennünket. „Bízzatok!” mondja Jézus. Ő a jutalmunk. Ő, az Atya és a Szentlélek mindig velünk vannak. Ők adják a békét, melyet a hűséges küzdelem után elnyerünk.

Beszélgetés Krisztussal: Hiszek benned, Uram. Annyira szerettél, hogy az életedet adtad a bűneim megváltásáért. A szereteted ad bátorságot a nehézségek idején. Segíts mindig hűségesnek lennem hozzád!

Elhatározás: Ma a magány vagy unalom perceit Jézus jelenlétében a hit cselekedeteivel fogom megtölteni.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi e-vangelium evangelium365

Evangélium, elmélkedés imádságUrunk mennybemenetele

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
24

Evangélium

Abban az időben: A tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: „Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!”  
Mt 28,16-20

Elmélkedés

Egyetlen ajtó 
A mester egyszer egy nagy terembe vitte tanítványát, amelyen hét ajtó volt. Ezt mondta neki: „Ha a hét ajtó közül valamelyiken átlépsz, megtalálod életed örömét és boldogságát.” Ezzel magára hagyta őt. A tanítvány nem tudta, hogy melyik ajtót válassza. Alaposan szemügyre vette valamennyi ajtót sorban. Próbált rajtuk valamilyen jelet vagy feliratot keresni, de egyiken sem talált. Aztán különbségeket keresett, melyik szélesebb vagy keskenyebb, magasabb vagy alacsonyabb, melyiknek más a színe, de ezek a különbségek nem vitték előre. Hiába tanulmányozta órákig az ajtókat, nem tudott választani. Amikor visszatért a mestere, el is mondta neki őszintén, hogy nem tudja eldönteni, melyik ajtó vezet a boldogsághoz. A mester ezt felelte: „Nem mondtam, hogy csak az egyik ajtó vezet a boldogsághoz! Azt mondtam neked, hogy ha valamelyiken átlépsz, megtalálod életed örömét és boldogságát. Bármelyiken átléphetsz, de ezt a lépést meg kell tenned.” 
Ezzel a kis tanító történettel arra szeretnék rámutatni, hogy sokszor félreértjük és leszűkítjük Jézus szavait, aki megmondja nekünk, hogy miként juthatunk a mennybe. Sokszor lekicsinyítjük annak jelentőségét, hogy ő földi küldetésének teljesítése után felment a mennybe. Jézus mennybemenetelének ugyanis csak az egyik mondanivalója az, hogy megdicsőülten tért vissza a mennyei Atyához, aki elküldte őt a világba. Az eseménynek van egy másik üzenete is. Mégpedig az, hogy meghívást kapunk a mennybe és Jézus mutatja meg nekünk az oda vezető utat. Miközben tekintetünkkel az égbe emelkedő Jézust figyeljük, felébred szívünkben a vágy, hogy mi is eljussunk a mennyországba. 
Az apostolok és a tanítványok számára csodálatos volt az a 40 napos időszak, ami az Úr feltámadásától mennybemeneteléig eltelt. Ez idő alatt számos alkalommal megjelent nekik. Amikor Jézus szenvedése és halála előtt megérkezik Jeruzsálembe, akkor már bizonyára a végső célra irányult a figyelme, az égre, a mennyre. Tudta, hogy az oda vezető út állomásai a szenvedés és a kereszt, s ezeket az állomásokat nem lehet megkerülni. Ismerte a mennyei Atya akaratát, aki engedelmességet várt tőle, s később a feltámadásban ezt a feltétlen engedelmességet, az önfeláldozást jutalmazta meg. A Golgota hegyén az ég felé magasodó kereszt már Jézus égbe vezető útját mutatja. Keresztény életünk számára lényeges, hogy mi is akkor juthatunk a mennybe, ha minden nap meghozzuk a magunk kis áldozatát, amit Isten kér tőlünk. Akkor juthatunk az üdvösségre, ha hűségesek maradunk Isten akaratához és készek vagyunk minden nap engedelmeskedni neki. Akkor juthatunk az örök életre, ha készek vagyunk megváltoztatni saját terveinket és elképzeléseinket és nap mint nap megtesszük lépéseinket Jézus útján. 
Jézus meghív minket a mennybe. Ez a meghívás olyan, mintha ő, a mi Mesterünk bevezetne minket, az ő tanítványait egy terembe, amelyen nem hét, hanem csak egyetlen ajtó van. Azt mondja nekünk, hogy ha átlépünk ezen az ajtón, akkor megtaláljuk életünk teljességét, a tökéletes boldogságot. Aztán távozik, magunkra hagy minket. De ezen az ajtón keresztül távozik, sőt, még nyitva is hagyja. Hát nem ostobaság volna részünkről, ha leülnénk és tétovázva gondolkodnánk, hogy most mit tegyünk? Jézus ugyanis nem egy megoldhatatlan rejtvényt ad nekünk és nem egy találós kérdést tesz fel, hanem a szemünk láttára átlép ezen az ajtón. Legyen bátorságunk átlépni az ajtón, kövessük őt a mennybe! 
© Horváth István Sándor


Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Földi küldetésed teljesítése után visszatértél Atyádhoz a mennybe. Tőle jöttél és most hozzá térsz vissza. A mennybemenetel számodra megdicsőülést jelent. Te minden embert a mennybe hívsz és megmutatod nekünk az üdvösségre vezető utat. Segíts, hogy szüntelenül vágyakozzunk az üdvösségre és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy halálunk és feltámadásunk után elnyerjük azt! Mutass nekünk utat a menny felé! Vezess minket az örök életre! 




https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200524.mp3

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Böjte Csaba napi evangélium

Böjte Csaba napi evangéliumSzentmise

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
13

https://youtu.be/O37tSF4G6LY

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi útravaló

Napi ÚTRAVALÓHúsvét 7. hete – hétfő

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25
Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Heti IGE, bátorító üzenet

Heti IGE bátorító üzenet Ezért tehát amíg időnk van tegyünk jót mindenkivelMindenkiben lehetőség rejlik!

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
21

Mindenkiben lehetőség rejlik!

„Ezért tehát, amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel.” (Galata 6:10)

Láttad már, ahogy egy mozdony odatolat egy szerelvényhez, összekapcsolják vele, és aztán együtt haladnak előre? Ha segíteni akarsz másokon, ugyanarra a vágányra kell kerülnöd, ahol ők állnak, össze kell kapcsolódnod velük, és segítened kell nekik az előrehaladásban. Ahhoz, hogy ezt meg tudd tenni, két szabályt be kell tartanod:

1) Sose vegyél senkit természetesnek! Tip O’Neill, az Egyesült Államok Képviselőházának korábbi elnöke mondta el, hogy a választások idején egy idős szomszédja így szólította meg: „Megint önre szavaztam ma, bár nem kért meg rá.” O’Neill meglepetten így válaszolt: „De hiszen egész életemben ismertem önt, Mrs. O’Brien. Én szoktam kivinni a kukáját, és én nyírom a füvet önnél. Nem gondoltam, hogy kérnem kell.” Az idős hölgy anyai hangon így válaszolt: „Mindig jólesik, ha megkérik az embert!”

2) Hidd el, hogy mindenkiben rejlik lehetőség! Teréz anya mondta: „Nem kell rendkívülieknek lennünk. Én meg tudom tenni, amit te nem tudsz, te meg tudod tenni, amit én nem tudok, és együtt nagyszerű dolgokra vagyunk képesek.” Lehet, hogy nem tudsz mindenkinek segíteni, de valakinek tudsz. A Szentírásban Andrást leginkább arról ismerjük, hogy bemutatta testvérét, Pétert Jézusnak. Péter aztán tömegeket vitt Jézushoz. Az új Jeruzsálem városfalának tizenkét alapkövén ott olvashatod majd a tizenkét apostol nevét (ld. Jelenések 21:14). András neve is ott lesz. Miért? Mert hitte, hogy mindenkiben ott rejlik a lehetőség hatalmas dolgok véghezvitelére, ha megismeri Jézust.

 

"A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: www.maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az alapítvány honlapján, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33." Mai Ige elmélkedések angol nyelven itt.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Ignáci Szikrák

Ignáci szikrák

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

A gonosz léleknek az a szokása, hogy inkább házon kívül intézi az ügyeit, mint otthon. Isten ezzel szemben inkább belül, mintsem kívül dolgozza ki és finomítja az embert.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Szent Ágoston vallomások

Szent Ágoston vallomások A büszkeség kísértései

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

Mivel nekünk, akik a társadalomban valamilyen hivatalt viselünk, tekintélyre is szükségünk van, meg az emberek szeretetére is, igaz boldogságunk ellensége folyton agyarkodik, mindenüvé kelepcéket rak örökös uszításaival.

Számít rá, hogy mohó kapkodásunk egy óvatlan pillanatban tőrbe ejt bennünket. Arra számít, hogy elszakaszkodunk az Igazságtól, s a közvélemény ingatag talajára helyezve át életünk örömét, immár nem azt akarjuk, hogy a nép érted és miattad, hanem hogy helyetted szeressen és tiszteljen bennünket. Akiket a Sátán így a maga képére alakít, azokat meg is akarja tartani, nem ugyan a szeretet egyezségében, hanem kárhozata megosztására, hogy sötét és dermedt szívű szolgái legyenek. Neki szolgáljanak, aki Isten fényességétől elrugaszkodva északon ütötte föl trónusát, s pokoli útjain torz utánzásodra törekszik.

Mi azonban Uram, íme, gyöngéd nyájad vagyunk, légy te a mi gazdánk. Terjeszd ki szár- nyaidat, hadd meneküljünk oda. Légy dicsőségünk; miattad szeressenek, miattad tiszteljenek közöttünk mindenkit.

Jaj, aki emberdicséretet keres, mikor te korholod, - nem talál embervédelmet, mikor ítéleted alá veszed, sem menekvést, mikor elkárhoztatod. Mert „nem dicsekedhetik a bűnös lelke kívánságaiban, sem a gonosz nem áldhatja magát” (Zsolt 10,3), hanem az ember dicsőségének alapja mindig valamely adományod.

Aki pedig jobban örül a dicséretnek, mint magának a dicséretét alapozó adománynak, az ugyan megkapja a dicséretet, de avval együtt a korholásodat is. S bizony magasztalója jobb ember, mint ő maga, akit amaz magasztal. Mert annak Isten ajándéka tetszett meg ember- társában, ennek meg jobban tetszett az ember ajándéka, mint Istené.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Kempis Tamás - Krisztus követése

Krisztus követése Harmadik könyv Isten sokféle jótéteményénekmeggondolása

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

Te tudod, kinek milyen ajándék válik hasznára, és hogy miért kap az kevesebbet, ez többet, nem nekünk, hanem neked kell eldöntened, mert előtted világosan kirajzolódik minden érdem.

Ezért Uram, Istenem, nagy jótéteménynek tartom azt is, hogy nem sok olyasféle ajándékkal rendelkezem, amit odakint a világban s az emberek között dicséret és dicsőség vesz körül, mert ha megfontolom szegénységemet és alacsony állapotomat, nemcsak hogy nehezemre nem esnek, szomorúságot vagy csüggedést nem okoznak, hanem inkább vigasztalásomra, és nagy örömömre szolgálnak, hiszen te, Istenem, a szegényeket, az alacsony sorban lévőket és a világ előtt megvetetteket választottad házad népéül, családod tagjaiul.

Ott vannak mindjárt az apostolaid, akiket az egész földkerekség fejedelmeivé tettél.

Mégis sértődöttség nélkül jártak-keltek a világban olyan alázatosan és olyan nyílt szívvel minden ravaszkodás vagy hátsó szándék nélkül, hogy egyenest örültek annak, ha gyalázzák őket a te nevedért, és amitől a világ elriad, azt ők nagy kedvvel fogadták.

Azért tehát a téged szerető és jótéteményeidet ismerő embert semmi más úgy meg nem örvendeztetheti, mint ha akaratod és örök végzésed tetszése benne beteljesül, csak ebben találhat megelégedést és vigasztalást, hogy olyan szíves-örömest kívánjon legkisebb lenni, mint ahogyan más azt óhajtaná, hogy legnagyobb legyen, és olyan békével, oly elégedetten foglalja el az utolsó helyet, akárcsak a legelsőt, olyan jó kedvvel maradjon lenézett, megvetett, hírnév nélkül való, mint mások arra törekszenek, hogy tisztességük, rangjuk növekedjék.

Mert úgy van rendjén, hogy mindent megelőzzön a te akaratod és a te tisztességednek kedvelése, s hogy abban nagyobb vigasztalást, több tetszést leljünk, mint bármi ajándékban, amelyben részünk volt, vagy részünk lehet.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Barsi Balázs Szentbeszédek

Barsi Balázs SzentbeszédekHúsvét 6. vasárnapja

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
17

 

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Pál Feri vasárnapi beszédek

Pál Feri vasárnapi beszédekJn 14,15-21 - Húsvét 6. vasárnapja

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
17

 

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Martos Balázs atya elmélkedése

Martos Balázs elmélkedése Énekeljetek bölcsességgel!Urunk mennybemenetele ünnepére

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
21

Mennybemenetel ünnepén a 47. zsoltárt imádkozzuk. A zsoltár különös módon segít az ünnep tartalmát, üzenetét megérteni és megélni. Hiszen a „mennybemenetel” fizikai, sőt térbeli kép, amely valami mást, éppen a fizikai és térbeli valóságból való kilépést, abszolút fölemelkedést fejez ki. Márpedig az imádság is ebben a kettősségben él, ebben segít eligazodnunk: „befelé” figyelünk, miközben „felülről” várunk segítséget; szavakat mondunk, miközben a szavakon túlra figyelünk. Mint mikor az ajtót nézem, nyílik-e már, és nagyon várom, aki majd belép. A zsoltárt három módon olvashatjuk: előbb ősi izraelita jelentését kutatva, azután a Jézust ünneplő egyház hagyományát, végül mai, nekünk szóló mondandóját fürkészve.

A 47. zsoltár Istent ünnepli, aki Izrael és a világ királya. Ünnepi hangulat járja át, amelynek nem is adja más okát, mint éppen Isten nagyságát és dicsőségét. Csupa ujjongás, csupa örvendezés, meghívás és felszólítás, még a nemzetek felé, a nem zsidó népek felé is: „Tapsoljatok nemzetek, mindnyájan!” Izraelt teszi ugyan helytartóvá, Isten egyetemes uralma a zsoltár látásmódja szerint a választott népen át valósul meg, s ennek ábrázolása nem mentes a földi tapasztalat erőszakos emlékeitől sem: „Alánk vetette a népeket, a lábunk alá a nemzeteket.” De mégsem ez a lényeg, az imádság nem válik az erőszak ünnepévé, sokkal inkább Isten nagyságában gyönyörködik, illetve Izraelt is olyan jelzőkkel illeti, amelyek nyitottak. „Jákob ékessége” valószínűleg az ígéret földje, az Izraelnek adott föld, ugyanakkor a zsoltár végén Ábrahám is szóba kerül, akinek Isten azt ígérte, sok nép atyja lesz, és benne nyer áldást a föld minden népe (vö. Ter 12,3). A szöveg a maga módján utat enged az egyetemes perspektívának. Minél inkább Istenhez találunk, annál jobban megnyílik a világunk mások felé is. A szomszédos 46. és 48. zsoltár egyébként két olyan ének, amelyek Isten hajlékát, a jeruzsálemi templomot, illetve magát a szent várost, „a nagy király városát” dicsérik, Isten lakóhelyét. A 47. zsoltár ennek a hármasnak a középpontja: ez az égben, a két másik ima a földön találja meg Isten trónszékét, azt a különleges helyet, ahol ő elérhető.

A zsoltár keresztény olvasata már nemcsak Isten egyetemes királyságát hirdeti, és nem is valamiféle földi, templomi ünnep liturgiáját követi, hanem arra a tényre emlékeztet, hogy Isten Jézus Krisztust emelte magához, őt ültette jobbjára, vagyis őt avatta be emberségében is az isteni dicsőségbe. Nekünk persze nagyon korlátozott fogalmaink vannak a dicsőségről. Az a benyomásunk, hogy a földi dicsőség mulandó, véges, sőt, olykor erkölcsileg is megkérdőjelezhető. Amikor Jézus Krisztus felmagasztalásáról, megdicsőüléséről, mennybemeneteléről van szó, arról, hogy Isten jobbján ül, a tisztelet helyén, ahol részt vesz a világ feletti uralomban és irgalmas ítéletben, akkor éppen arra gondolunk, hogy őt Isten a szenvedése után és ennek jutalmául immár kiemelte a földi szenvedés és baj világából, s közben mégis itt hagyta nekünk, az ő Lelke által, teret és időt meghaladó, mégis személyes, irgalmas és mindenható valóságában. A templomi zsoltár liturgiájának egykor valóságosan is zúgó, ujjongó hangjai – „fölment az Úr harsonaszóval”; „tapsoljatok, nemzetek” – paradox módon Jézus csendes odaadásában, a feltámadás hajnali titkában, Isten titokzatos és mindig új eljövetelében valósultak meg, valósulnak meg ma is.

Mit mond most mindez nekünk? „Éneklésre” hív, mégpedig „bölcsességgel” (8. vers). Bizonyára bölcs lesz, aki megérti, mi a fent és a lent, a magasság és a mélység, ki az, aki a világot szeretettel győzte le, és most erőszak helyett irgalommal kormányozza azt. Igen, bölcs, aki várja a folyton érkezőt, és odafigyel mindazokra, akikben ennek a felmagasztalt Úrnak jelenlétét hiszi, sejti, szereti.

 

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Dr. Frajka Félix atya homiliái

Félix atyaUrunk mennybemenetele

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
23

Bevezetés

Urunk Jézus Krisztus mennybemenetele ünnepének evangéliumában az esemény tömör leírása mellett hallani fogjuk az Úr végakaratát. „Menjetek el az egész világra, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet”

A földi létből eltávozó szeretteink végakaratát szentnek, megmásíthatatlannak és teljesítendőnek tartjuk. Az apostolok is Urunk Jézus Krisztus mennybemenetelekor elhangzott végakaratát: Ma nekünk szólnak Urunk Jézus Krisztus említett szavai. Mennyire tartjuk mi ezeket szentnek és beteljesítendőnek? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

Kirié Litánia

Jézus Krisztus! Ébreszd fel bennünk a készséget végakaratod teljesítésére. Uram, irgalmazz!

Jézus Krisztus! Add, hogy végakaratodat teljesítsük és családunkban minden családtag megkeresztelt legyen. Krisztus kegyelmezz!

Jézus Krisztus! Add, hogy Szentlelked segítségével minden honfitársunk megismerje a tanításodat és a szerint éljen. Uram irgalmazz!

Evangélium után

„Menjetek!”

Életünk gyakori és fájdalmas eseménye a búcsúzkodás. Kézszorí-tásunk, ölelésünk, könnyeink kísérik a távozót. Fájdalmas dolog az elválás, mert minden ellenkező vélemény ellenére, vannak számunkra pótolhatatlan emberek. Barátok, hitvesek, akik – Juhász Gyulától vett szavakkal - "bársony szemükkel simogattak vagy selymét adták ránk finom szavaknak." Ezt tette Jézus isa leghűbb barát, és nem csoda, ha fájó volt távozása.

Vannak Jézus Krisztusnak olyan szavai, mondatai, amelyek szokatlan éntudatról, valódi minden-tudó és mindenható isteni éntudatról tanúskodnak. Ilyenek: Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.

Ugyanígy egyházáról is: "Te Péter vagy, azaz szikla és én erre a sziklára építem egyházamat és a pokol kapui sem vesznek erőt rajta."

Vagy a mai evangéliumban: Én kaptam minden hatalmat égen és földön. Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! S én veletek vagyok mindennap a világ végéig."

Szavainak igaz volta, beteljesülése mellett ott van 2000 év története. Követői soha sem kételkedtek azokban, hanem betűszerint vették. Teljesítendő legszebb feladatuknak tekintették, a mennybe távozó Krisztus szavait. Es elindultak örömmel, először vissza Jeruzsálembe, majd a Szentlélek vétele után, a világ négy tája felé.

Ez a Krisztusi parancs hajtotta őket. Menjetek!

És ők mentek és mentek és hirdették minden népnek és nemzetnek az evangéliumot, a megváltás örömhírét… és mássá lett a Föld. Megújult s jelenvalóvá lett mindenütt az emberiség életében, szinte megtapasztalható formában az Isten országa

Sokszor megfordulhat a fejünkben az a gondolat: milyen jó lenne a mennybe távozó Jézussal tartani. Itt hagyni ezt a véres, sáros földet. De ilyenkor eszünkbe juthat az Úr Jézus többször megismételt parancsa, amelyre a mai olvasmányok is felhívják az apostolok figyelmét, arra tudniillik, hogy tegyenek tanúságot róla a föld végső határáig!

A teremtés után Isten az emberre bízta a földet. A megváltás után szintén ezt teszi. Emberekre bízza evangéliumát, nagy tervei megvalósítását.

Ki vitathatja el az egyház jogát arra, hogy hirdesse a Jézus Krisztustól rábízott tanítást, és a hitre szóló meg-hívást.

Életünk során gyakran, különösen is napjainkban, találkozunk az emberi gonoszsággal, hitványsággal. Ezek láttán könnyen elcsüggedünk, és a költővel valljuk: „az emberfaj sárkányfog-vetemény, nincsen remény!”

Nem lehet Istenre kenni az e világban tapasztalható rengeteg gonoszságot, az emberek nyomorba döntését, kínzását, s az emberi életek könyörtelen, gátlás nélküli kioltását. Nem Isten, hanem nevén nevezhető emberek csinálják azt. „Kard, ha csörren, vér, ha csobban, csak az ember vétkes abban.” – mondja a költő. És sokan ezért a káoszért az Úristent teszik felelőssé és nem a lelkiismeret nélküli kufárokat.

Jézus azt mondja Péternek: Péter, dugd a hüvelyébe kardodat. Valamennyinknek pedig, hogy aki kardot ránt, kard által vész el. Nagyobb távlatokban nézve a történelmet, Isten mindig rendbe teszi a történelmet.

Mindenki látja és tapasztalja, hogy e világ hatalmasai nem azért fáradoznak, hogy szűnjék meg a nyomor, hogy mindenkinek legyen meg a mindennapi kenyere. Ez a világ nem azért fáradozik, hogy jöjjön el az Isten országa. Ezért, ennek az Országnak az eljöveteléért már imádkozni is elfelejt.

Ezért mondja mennybemenetele előtt az Úr minden idők Őt követőinek: Menjetek el az egész világra, hogy eltűnjön ez a gonosz világ és eljöjjön az Isten országa.

Ez a menjetek! Nem fizikai értelemben, de nekünk is szól, akik azt szeretnénk, hogy ne a kegyetlen, embertelen Mammon országa, épüljön körülöttünk, hanem Isten országa. És ebbe az építésbe mi is sokféleképp kapcsolódhatunk bele.

Jó tudnunk és erősen hinnünk azt, hogy ennek a szebb, istenibb világnak a megvalósulásáért történő tevékenységünkben velünk van az Úr. Én veletek vagyok a világ végéig, mondja az Úr.

Ámen.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Sebestyén Péter - Kincs mélyre ásva

Sebestyén Péter - Kincs mélyre ásva Jézus főpapi imájaHÚSVÉT 7. VASÁRNAPJA

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
21

1. Fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt szoktak lenni.
(ApCsel 1,12–14)

Jézus negyven napon át megjelent tanítványainak, együtt evett velük, tanította őket, hogy meggyőzze a feltámadás valóságáról. Arra kérte őket, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, amíg a Szentlélek el nem jön. Mennybemenetele után az apostolok és Mária Jeruzsálemben maradtak és imádkoztak. A Szentlélek nem „sült galamb”. Eljöveteléért, bennünk lakásáért imádkoznunk kell. Az első tanítványok – akik három éven keresztül Jézus mellett voltak, és szemükkel látták föltámadása után – a Szentlélek eljövetele nélkül még mindig bizonytalanok maradtak. Nem voltak tisztában Jézus megváltói művével, feladatukkal, szerepükkel. Nemcsak a nagy döntések idején, hanem nap nap után, egyénileg és közösségként is kérnünk kell a Szentlélek kiáradását. Hogy megértesse velünk, mi a feladatunk Isten országának nagy „projektjében”.

 

2. Ne lepődjetek meg a fájdalmakon, amelyek… értek benneteket, mintha valami hallatlan dolog esett volna veletek. (1Pt 4,13–16)

A szenvedés az önismeret legjobb iskolája. Főleg akkor, ha bűneink következményei miatt szenvedünk. De akkor is, amikor a szenvedés áldozatot, próbatételt jelent azért, akit szeretünk. Sokan abban a tévedésben élnek, hogy ha jóban vannak Istennel, kiváltságosak lesznek, mentesülnek a szenvedéstől. És jaj, milyen rosszul esik, valósággal meglepődnek, amikor őket éri baj. A keresztény tudja, hogy minden szenvedésnek „köze van” Krisztus megváltó szenvedéséhez. Valamiféle büszkeséget, örömet, elégtételt, sőt biztatást is jelenthet, ha tudjuk, hogy némiképp Krisztusért szenvedünk.

 

3. Értük könyörgök, nem a világért… azokért, akiket nekem adtál… Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben. (Jn 17,1–11)

Szent János evangéliumának 17. fejezetét először egy lutheránus teológus nevezte főpapi imának még a 16. században. Az utolsó vacsorán elhangzott búcsúbeszéd záróakkordja ez. Jézus egy megrendítően mély és titokzatos imában adja át magát Istennek, az Atyának. Mint a másnapi, nagypénteki keresztáldozat örök főpapja, saját és az Atya megdicsőülését kérve isteni védnökségéről biztosítja tanítványait. A rá bízottakért, az egyházért imádkozik, amely a világban él ugyan, de nem evilági képződmény, és mintegy kontraszttársadalomként inkább Isten országának építésében érdekelt… A főpapi ima nagyvonalakban három nagy részre tagolódik. Jézus először önmagáért imádkozik, majd a jelenlevő tanítványokért, végül mindazokért, akik szavukra hinni fognak benne. Vasárnapi igeszakaszunk ebből kettőt érint.

A főpapi imában az egyház önértelmezése is benne van, és a hívő imájának mintájául is szolgál. A Fiú egylényegű az Atyával. Olyan bensőséges egység van közöttük, hogy aki a Fiút szólítja, az Atyát is szólítja. Mindez a Lélekben valósul meg. Jézus Krisztus a megtestesülés által „lemondott” isteni természetéről, de most a föltámadásban újra visszaveszi, visszakapja ezt az Atyától. Azért vette magára az emberi testet, azért tanított, azért alapította az egyházat, a szentségeket, hogy mindazoknak örök életet adjon, akik felismerték benne Isten kinyilatkoztatását. Vagyis hogy üdvözítse az embereket. Megismerni az Atyát – ahogyan ő fogalmazza meg az élet lényegét – nem száraz információ, csak egyesek értelmi beavatása, hanem részesedés az Isten szentháromságos életében. Azért imádkozik tanítványaiért, mert a világ, amelyben hirdetniük és élniük kell ezt az isteni életteljességet, hajlamosabb inkább kivetni magából, mintsem elfogadni.

A keresztények mindig is kisebbségben lesznek, és mint kovász kell belülről „megerjeszteniük” az emberi szíveket. Ehhez kapják a Szentlelket, akivel – s dacolva az ellenséges környezettel – bátran vehetik az akadályokat, megértik az összefüggéseket, és sosem lesznek kegyelem híján. Isten neve egyenlő Krisztus nevével. Isten nevében megmaradni, az ő nevében hirdetni az evangéliumot nem pusztán egy nyájas formula, hanem létigazság. Ebben az imában Jézus a saját és az egyház misztériumát mondja ki: ő mint Fiú azonos az ószövetség Jahvéjával. Isten neve annyi, mint Krisztus neve. És mivel az Atya szeretete általa áramlik belénk, ezért a főpapi ima minden lelki életet élő kereszténynek az imájává válhat.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Szilveszter Barát vasárnapi elmélkedései

Szilveszter Barát elmélkedése Úgy kell élnünk életünk örökkévalósítható lehessenÁldozócsütörtök

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
21

Szentírási részek: ApCsel 1,1-11; Mt 28, 16-20.

Ha kezünkbe vesszük az Újszövetségi Szentírást és figyelmesen tanulmányozzuk, akkor megállapíthatjuk, hogy szent Lukács evangéliumát azzal fejezi be, amivel az Egyházról szóló írását, az Apostolok Cselekedeteit kezdi (hisz mindkét könyvnek ő az írója): vagyis Jézus mennybemenetelével.
A Jézusról szóló írás éppen azért az egyetlen igazi örömhír az emberiség számára, mert Jézus a mennyből, az Atyától jött közénk a földre, és emberségünket az Atyához vitte, miközben isteni személyével mindig is az Atyánál volt.

A Szentlélek alkotta meg Mária méhében az örök Ige, Jézus testét, és a Szentlélek dicsőítette meg ugyanezt a testet, vagyis feltámasztotta, és felmagasztalta az Atya jobbjára.

Szent Lukács két könyve abban is megegyezik, hogy mindkettő a Szentlélek elküldésével kezdődik. Amint Krisztus földi teste a Szentlélektől fogantatott Mária szíve alatt, úgy Titokzatos Teste, az Egyház is a Szentlélektől fogantatott Pünkösd napján, és benne teljesedik ki az utolsó napon. Ebből azonban az is következik, hogy az Egyház, amelyet mi megkeresztelt emberek alkotunk, az Egyház is oda fog fölemelkedni, ahol már a Fő, Krisztus van emberi természetével: a mennybe, az Atya jobbjára.
Igazából ebből a hitből forrásozik a mai ünnepi szentmise bevezető könyörgésének kérése: „Mindenható Istenünk, hadd ujjongjunk szent örömmel és hadd vigadjunk gyermeki hálaadással, mert szent Fiadnak, Krisztusnak mennybemenetele a mi fölemelkedésünk: ahová ugyanis a Fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház, reménységben.”

Ahhoz, hogy jobban megérthessük Krisztus mennybemenetelének lényegét, gondolnunk kell arra, ami ennek ellenpólusa, arra, amit a Hiszekegyben így fogalmazunk meg „Szála alá poklokra”. Jézusnak a nagyszombati poklokra szállása és a föltámadása utáni negyvenedik napon történt mennybemenetele az egyetlen üdvösségtörténeti eseménynek a két szélső, legtávolabb eső pontja.

Van a halálban valami, ami nem is halál – valójában ettől félünk, s talán most a járványos, karanténos időszakban még félelmetesebbé vált – a bűnbe esett ember magánya, egyedülléte, életének értelmetlensége, egyfajta élőhalott állapot, ami Krisztus halála előtt se a mennyországhoz, se a pokolhoz nem tartozott, hiszen mindkettő még zárva volt, ezt nevezték az alvilágnak. Ide szállt le a jó Pásztor, beteljesítve a zsoltáros szavait: „Ha leszállnék az alvilágba, jelen vagy ott is”(138.zs.).

Így aztán nincs többé az emberi életnek olyan helyzete, amelyben az Isten jelen ne lenne. Nem csak a földi élet poklaiban, hanem a halál utáni sötétségben, a magányban is velünk van.
Amikor Krisztus alászáll az alvilágba, azért teszi, hogy kiemelje a bűnös embert léte értelmetlenségéből. Oda ment tehát Krisztus, ahová a bűnös ember zuhant. Ez nem a megsemmisülés, annál is mélyebb, annál is rosszabb, fájdalmasabb. Ez az értelmetlen lét, az örökre magára maradt ember létezése. Ezek után lett Krisztus, a valóságos Isten és valóságos ember, a mi égbe vezető ajtónk, az Atyához vezető utunk, és a mi üdvösségünk, vagy, ahogy Ő maga mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam” (Jn 14,6).

A mai napon, Áldozócsütörtökön, a szomszédos Kézdialmás és  szülőfalum Nyárádremete búcsús ünnepén, a nagyszombati alászállásnak az ellentétére tekintünk, vagyis Krisztus mennybemenetelére. Ezt a Hiszekegy így fogalmazza meg: „Fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján”.
E kijelentés nem Jézus Krisztus isteni személyére vonatkozik, hiszen a második isteni személy mindig is a mennybe volt, hanem emberi testére és lelkére. Erre mondja Szt. János apostol: senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből jött le: az Emberfia (Jn.3,13).

A mennybemenetel tudomására adja az emberiségnek azt a titkot, hogy a mi testünknek is lesz örökké-valósított formája, hogy Isten felveszi emberségünket az Ő dicsőségébe, sőt a megdicsőülés valamiképpen kiterjed a világmindenségre is.
Mindez annak köszönhető, hogy a második isteni személy egykor emberi testet, emberi természetet vett magára. De teste, amit értünk vett föl, nem jelmez, nem népviselet, amit azért öltött magára, hogy ismerőseinek bemutassa, hanem ezáltal velünk, emberekkel egylényegű lett, amint istenségében egylényegű Atyjával. Vagyis örökre ember is lett. Tehát nem a műkedvelő átmeneti rajongásának szintjén ember, hanem az isteni szeretet valóságában, amely végleges, örökkévaló és soha le nem törölhető bélyeggel jelöl meg mindent, amit magáévá tesz.
Tehát a második isteni személy nemcsak emberré lett, hanem ember is marad egy örökkévalóságon át. Ez azt jelenti, hogy az Úristennek van feltámadott arca, van feltámadott szíve, teste.
S mindez nem az Atyaistenért történt, Ő érte Krisztus Isten maradt, hanem „érettünk, a mi üdvösségünkért” testesült meg, lett emberré, hogy „emberarcú” örökkévalóságunk legyen.

Krisztus mindent magával vihetett a mennybe, mert nem volt egyetlen érzése, gondolata, szándéka sem, amely az Atyáéval ellenkezett volna. Minket is magával vihet, akiknek üdvösségéért leszállott a mennyből a földre, akiket szent vérével megmosott a bűntől, és kiváltott a halál fogságából. Magával vihette Galilea, Júdea szépséges tájait, mert az Atya iránti szeretetében látta őket. Semmit sem látott nélküle, tőle függetlenül.

Most már az embereken, rajtunk múlik, hogy mit választunk: akarunk-e Vele a mennybe emelkedni? Ha igen, akkor az égbe szálló Krisztus tanítása és példája szerint ne a mulandó földi dolgokat keressük, hanem inkább az örökkévalókat. Ha igen, akkor, úgy kell élnünk, hogy életünk: emberi kapcsolataink, döntéseink, szavaink, cselekedeteink örökké-valósíthatóak legyenek.

Vigyázzunk, mert a legédesebb és legbensőségesebb emberi szeretet sem menthető át az örökkévalóságba, ha az az Isten törvényein, vagyis az ő szeretetén, az egyetlen igazi és örök valóságon kívül volt.

A mennybemenetel itt és most történik velünk, amikor nap, mint nap elvetünk mindent magunktól, ami összeegyeztethetetlen Krisztus törvényével, tanításával, szeretetével, és vállalunk mindent, amit szeretete megkíván tőlünk, ami Isten nagyobb dicsőségét, embertársaink javát és lelkünk üdvét szolgálja.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Kiss Ulrich naplója

Kiss Ulrich naplója A gömbnek hol a vége?Urunk mennybemenetele

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
23

Abban az időben: a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: „Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!” Mt 28, 16-20

 

Nekik hol a Világ vége?

Mottó: „És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!” – Nemde, szokatlanul hangzik ez az ígéret, a búcsú pillanatában? De még nagyobb a látszólagos ellentmondás, ha azt halljuk, hogy Jézus elküldi őket: „menjetek el!” Szétválik útjuk. Az Úr megy atyjához, a tanítványok a “világ végére.” Mindenhova, hisz különben hogyan tennék tanítvánnyá az összes nemzetet? S hogyan akar akkor velük maradni? Mindenütt? A világ végéig? Ami nála mást jelent, mint a tanítványoknak: térben és időben is érvényes állítás! S a világ végtelen!

És íme, Jézus nem is ígéretet tesz, hiszen nem azt mondja nekik, hogy velük lesz, majd, a jövőben, hanem már velük is van: “én veletek vagyok mindennap a világ végéig!” Kijelentő mondat ez: Amikor kimondja, már meg is valósul(t) a jövő. A tanítványok, és velük mi is, a mai tanítványok, kezdjük sejteni, hogy miközben mi a történelemben igyekszünk végrehajtani az Ő parancsait, Ő túl van ezen a történelmen, az örök jelenben. Most és mindörökké. 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Dr. Tempfli Imre atya Stuttgarti katolikusok

Imre atya StuttgartbólUrunk mennybemenetelének ünnepére

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
21

Urunk mennybemenetele

Szent Kereszt fölmagasztalásának ünnepén az egyik falu lakói kimennek imádkozni a határban lévő Kálvária-kereszthez. Térdenállva imádkoznak a hatalmas feszület előtt, és egyszerre csak a sebek élénk pirosra áldoznak, buzogni kezd belőlük a vér, megelevenedik az élettelen szobor és Krisztus lelép a keresztről. Mindenki örül, mindenki boldog. Diadalmenetben kísérik be Krisztust a faluba, egyenes a főtérre. Ott megköszönik neki, hogy eljött közéjük, és rábízzák egyetemlegesen a falu irányítását. Megígérik, hogy mindenben parancsok szerint fognak élni, és megtartják törvényeit. Aki ezt megszegné, azt a falu fogja megbüntetni. Véget ér az ünnepség, hazamennek az emberek. Az Úr Jézus pedig végigjár a faluban, és sok mindent lát, sok mindent szóvá tesz. Benéz a kocsmába, és amikor hallja hogyan beszélnek ott, beszól: „Isten nevét hiába ne vedd!” Benéz a kórházba, és amikor látja, hogy anyák kényelmük miatt gyermekéleteket dobnak el, odakiáltja nekik: „Ne ölj!” Benéz a bárba és a tánclokálba, és amikor látja az arcpirító viselkedést, így szól: „Ne paráználkodj!” Elmegy a bíróságra is, amikor hallja a hazugságokat, figyelmeztet: „Hamis tanúságot ne szólj felebarátod ellen!” Pár nap múlva már összesúgnak az emberek. Végül is követeket küldenek hozzá: „Úr Jézus, amióta köztünk vagy, nem érezzük jól magunkat. Menj vissza a határba a keresztfára. Mi pedig megígérjük cserében, hogy minden nagy ünnepen elmegyünk keresztedhez, virágot is viszünk neked, imádkozunk is hozzád, de azt nem engedjük, hogy Te a mi életünkbe beleszólj!”

Ez Szabó Lőrinc elbeszélése. Azt mondod, mellbevágó? Igazad van!

1. Bennem azonban egy másik érdekes kérdést is fölvet: Miért kellett Jézus Urunknak közülünk egyáltalán elmennie? Milyen más lenne az életünk, ha nem hagyott volna itt bennünket… A világ egészen másképp nézhetne ki. Képzeljétek csak el: Jézus mindenkinek megmondaná, hogy mit tesz jól és mit rosszul. Például megjelenne a miniszterek kabinet-ülésein, az asztalra csapna, ha kell, szemükbe vágná, hogy mit tesznek rosszul, vagy csak saját maguk érdekeinek a védelmében. Aztán gondoskodna, hogy a világon béke és igazságosság lenne, ha kell egy egész angyalsereggel. Sőt, Egyházának gyeplőjét is kézbe venné most, ebben a kritikus járvány idején, amikor annyian és annyian kifogásolják az állami hatalommal túlzottan együttműködő szolgáinak a magatartásáért… Hát nem jó lenne? Igen is, meg nem is!

2. Ez ugyanis olyan lenne, mint amikor szüleink eljöttek velünk az első osztályba, hogy találjuk meg az iskolát, ne féljünk az új körülmények között, vagy megszabták, hogy mikor és hol szabad játszani, este mikor jöjjünk haza, kivel találkozzunk és kivel barátkozzunk…

Talán valóban jó lenne, ha olykor-olykor valaki ebben vagy abban a dologban levenné rólunk a döntés, a felelősség terhét. Viszont a másik percben arra gondolunk: milyen jó, hogy szüleink is szárnyra bocsátottak bennünket, így kezünkbe vehettük életünket.

Isten is ezt akarta akkor, amikor Jézus Urunkat a mennybe fölvette. Azt szerette volna, ha sorsunkat és életünket a magunk kezébe vesszük. Jézus Urunk mennybemenetelének az ünnepe a mi felnőtté válásunk és felelősségvállalásunk ünnepe. Isten annyira megbízik bennünk, hogy ránk bízza a világ sorsát, és bízik abban, hogy azt az Ő szellemében tudjuk intézni.

3. Tudatában vagyunk-e annak, hogy ez a megbízatás ma időszerűbb mint máskor? Hányan megszólják az Egyházat: többet kellene tennie a fiatalok érdekében, többet kellene fáradoznia az idősebbekért, jobban utána kellene járnia a távol maradóknak. De forduljon csak valaki hozzájuk segítségért, vagy jótanácsért, máris megkapja a választ: „Ez nem az én feladatom! Ez a pápára, a püspökre, a papra tartozik! Azért fizetjük őket!”

Sajnos, az égre bámuló tanítványok magatartása minden idők keresztényeire jellemző. A mai olvasmányban megjelenő angyal kérdése azonban hozzájuk is szól: „Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel?” (ApCsel 1,11). Nem hallottátok Jézus szavait? „Legyetek tanúim egészen a föld végső határáig!”

A megdicsőült és mennybemenő Jézus a mi kezünkbe tette le megkezdett művének, az Egyháznak a sorsát. Ezen túl nekünk kell az Egyházat, az Egyházközséget építenünk. Ez a feladat mindnyájunk közös ügye. Az égre bámuló, megdermedt és mozdulatlan Olajfák-hegyi férfiak viselkedését fel kell, hogy váltsa a nagykorúvá lett, öntudatos, apostoli buzgósággal telített férfiasan tevékenykedő, és bátor keresztények magatartása.

Ilyen keresztény nőket és férfiakat adjon nekünk minél bővebben a mennybemenő Jézus Szentlelke, akik nem csak imádkoznak Jézus Urunkhoz, nem csak virágot visznek a keresztjéhez, hanem az Ő szellemében élnek – és munkálkodnak! Ezt kívánja Egyházközségünk minden részegyházközségének,

lelkipásztori szeretettel,

Imre atya

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Dr. Benyik György - Igézők

Dr. Benyik György IGÉZŐK Urunk mennybemenetele Mt 28,16–20„...tegyétek tanítványommá mind a népeket”

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
24

„...tegyétek tanítványommá mind a népeket”

Az evangéliumok Jézusnak két tanítványi köréről tudnak. A tizenkét tanítványról, amelyeket hagyományosan apostoloknak nevezünk, illetve a 72 tanítványról, akik a Mester barátainak, követőinek tágabb körét alkották. Kétségtelen, hogy a hagyományos tanítványi állapotnak a Tizenkettő köre felelt meg legjobban, hiszen ezek a rabbinövendékekhez hasonlóan együtt éltek, laktak és jártak Jézussal, vagyis élete minden részletének tanúi voltak.

Ettől függetlenül Jézus számtalanszor beszél tanítványairól. Tanítványain nem csupán a már említett két kört értette, hanem azokat is, akik feltámadása után válnak tanítványaivá. Erre utal például a próféta kijelentése: „Nem nagyobb a tanítvány mesterénél” (Mt 10,24; Lk 6,40). Ezzel már azt is jelezte, hogy hasonló sors, vagyis üldöztetés és meg nem értés is vár tanítványaira.

De a köréje gyűlteknek így fogalmazta meg a missziós parancsot: „...tegyétek tanítványommá mind a népeket!” Tanítványai zárt közösséget alkottak, és tanúságot tettek Mesterükről a feltámadás után. Tanúságtétel által ez a csoport adja tovább a hitet, Jézus tanítását a megtérésről, az Isten országáról és az ellenségszeretetről. Régi latin mondás szerint „Fides ex auditu”, azaz a „hit hallásból” ered. A hit tanítását nem írott formából, hanem személyes közvetítés által veszik át az utódok.

Ma a hírközlő eszközök korában sokan azt gondolják, elegendő ezeregyszer elismételni egy nevet vagy tanítást, és az automatikusan belekerül a köztudatba. Érdekes, hogy amilyen gyorsan megtanulunk egy ilyen fogalmat, olyan gyorsan el is felejtjük. Senki nem tudja már megmondani, hogy korábban ki milyen miniszteri pontot töltött be, esetenként még a miniszterelnökök nevét is elfelejtjük, nagy hangon hirdetett programjukról nem is beszélve.

Hasonlóan viszonyulunk az eszmékhez. De azokat az embereket, akikhez igazán közünk volt, és azokat az eszméket, amelyeket szeretteinktől – általunk megbecsült emberektől – szívtunk magunkba, soha nem felejtjük el. Éppen ezért a jó eszmékért személyesen vagyunk felelősek.Az igazi tanítvány, aki merészkedik a Mestere nyomába lépni, előbb-utóbb tanítóvá válik. Nietzschenek teljesen igaza van, hogy: „Rosszul háláljuk meg tanítónk munkáját, ha mindig csak tanítványok maradunk.” Ehhez még azt is hozzátenném, hogy aki mindig csak tanítvány marad, az nem is volt igazán az, hanem csak méltatlanul és terméketlenül hallgatott és látott mestereket, de semmit sem tanult tőlük. Talán éppen a legfontosabbat nem tanulta meg, hogy miként kell életpéldával tanítványokat szerezni.

A „kételkedő egyesek” imája

Jézusunk, hozzád kiált szavunk! Lábad előtt hever kételyekkel teli szívünk: hogy lehetséges az, hogy itt áll előttünk a feltámadott, aki egyedül volt képes győzedelmeskedni a halálon? Isteni hatalmadtól megszédülünk, Uram, nem vagyunk méltóak hozzád, hitünk nem áll kőszikla alapokon. Mi a mi küldetésünk? Hogyan tanítsuk az embereket, mikor mi magunk is tanulásra szorulunk? Kegyelmedre van szükségünk, mely eloszlatja tévelygéseinket. Kegyelmed nélkül nem tudunk olyan példát mutatni, mely kedves az emberek előtt. Állandó jelenléted hiányában magunk is elbukunk, és velünk együtt mindazok, akiket ránk bíztál. Ezért kérjük és köszönjük, hogy ígéretet adtál: velünk leszel minden nap a világ végéig! Amen.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Keresztény tanösvény

Keresztény tanösvényXXXII. Hét: 2. Ima párbeszéd a Végtelennel

Reggeli ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
19

https://youtu.be/1Zwn_OfqFmg

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Az Ige mellett - Steinbach József írásai

Az Ige Mellett ODAMENT EGY LEPRÁS, LEBORULVA IMÁDTA ŐT(MÁTÉ 8,1–13

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
24

(1) „…ODAMENT EGY LEPRÁS, LEBORULVA IMÁDTA ŐT…” (MÁTÉ 8,1–13)

JÉZUS MEGGYÓGYÍT EGY LEPRÁST.

– 1. Minden betegség „leprássá” tesz, abban az értelemben, hogy a betegség kizár az emberek közösségéből, akárcsak abban az időben a leprásokat. Bárki voltál addig, egyszerre csak így neveznek: a beteg neve, kórelőzményei, zárójelentése. Susmognak, beteg vagy… Rákérdeznek, mi a bajod. Ugyanakkor egyre inkább leírnak. Akin elhatalmasodik a betegség, az nem tud dolgozni, pénzt keresni, megélni, miközben a betegség is rengeteg pénzbe kerül. A betegség teljesen tönkretehet minden addigit… A beteget ápolni kell, teherré lesz. A beteget a szeme előtt sajnálgatják, de igazából alig valakiket érdekel a beteg sorsa (1).

– 2. A betegséget Isten felhasználja gyermekei életében. A betegség alázatossá tesz, megtanít igazán leborulni Isten előtt, megtanít imádni, imádkozni, és mindent elengedve, csak az Úr kegyelmébe és erejébe kapaszkodni. A betegség rádöbbent arra, hogy mennyi nyomorúságunk van, a testi betegségen túl; mennyi tisztátalanság szennye rakódott az életünkre, amit az „egészséges rohanásban és tülekedésben” észre sem vettünk. A betegség megtanít az Úr akaratára hagyatkozni (2).

– 3. A betegség gyógyításában áldott eszközök az orvosok. Uram, adj hívő orvosokat nekünk a nyomorúságban, akik az Úr Jézus Krisztus kinyújtott kezei felénk. Egy ponton túl már semmi más nem számít, csak az Ő megváltó szeretetének érintése, aki magához ölel, az üdvösségre. Ez az igazi gyógyulás. Jézus Krisztus akarja ezt a gyógyulást (3).

– 4. Amíg még „ide” gyógyulhatunk meg, addig még érvényesek a földi szabályok, törvények, a „rend” kedvéért; akármilyen töredékesek is azok. Jézus a gyógyult embert elküldi a paphoz, aki a törvény szerint megállapítja a tisztulását, majd a gyógyult embernek be kell mutatni az előírt hálaáldozatot, a mózesi törvény szerint (4). Mások számára is „bizonyság” ez: Isten gyógyító hatalmáról. Bizonyosságunk van arra nézve, hogy a töredékest felváltja az emberi értelemmel felfoghatatlanul tökéletes (1Korinthus 13,10).

1Mózes 24,1–27

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi Ige és gondolat - Katona Béla tollából

Napi Ige és Gondolat Vigasztalgatott, vagy megvigasztalt ember vagyok?KONFIRMÁCIÓ VASÁRNAPJA

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
24

Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának; mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. (Róma 14, 7-8).

A Heidelbergi Káté első kérdése így hangzik: „mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod?" Kétféle vigasztalás van, az egyik ideig való, a másik örök. Kétféle ember van: az egyik, akit vigasztalgatnak, vagy vigasztalgatja magát itallal, droggal, egyebekkel, és van, aki Istentől megvigasztalt.

Amikor valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk, egy vizsga, egy felvételi, egy álom, egy nyaralás, egy orvosi kezelés és sorolhatnám, vigasztalásra van szükségünk. Konfirmáció vasárnapja van, most üresek a templomaink. Konfirmáció vasárnapját se így terveztük.  Megvigasztaljuk magunkat azzal, hogy később bepótoljuk ezt az alkalmat. Szinte mindenre van válaszunk, amikor vigasztalni kell. Minden emberi vigasztalásban van valami ideig való, van valami határ. Nincs olyan emberi vigasztalás, ami minden helyzetben érvényes. Minden vigasztalás helyzetfüggő és ideig való. Egy haldoklónak hiába ígéred meg, hogy felemeled a fizetését, nem fogja őt vigasztalni. Ember embert csak vigasztalgatni tud. A Heidelbergi Káté első kérdése egyetlen vigasztalásról beszél, ami minden időben érvényes. Most ezekben a nehéz időkben is érvényes ez a vigasztalás. Mi is ez? Egy vallomás, ami úgy hangzik, hogy „sem életemben, sem halálomban nem a magamé vagyok".  Ez a mondat a megvigasztalt ember vallomása. Vallhatom, hogy valaki nagyobb az, akié lehetek! Jézus véréért lehetek az Istené! Lehetek annak a tulajdona, aki nagyobb az élet minden kihívásánál és a halálnál is! Lehetek annak a Jézusnak a tulajdona, aki a halálon is győztes Úr! Aki életével fizetett bűneimért, vérével vásárolt ki a bűn és a Sátán hatalmából. Ezért egyetlen, minden helyzetben megálló, örök vigasztalásom, hogy bűneim miatt bocsánatot nyerve egész életemet hálából Neki szentelhetem. Ezért mostantól mind életemben mind halálomban Övé vagyok és egyetlen vágyam háromszor szent neve dicsőségére élni. Konfirmált Testvérem, vagy aki most konfirmálnál, Téged hívlak, gyere és mondjad Te is, valljad Te is az apostollal és velem együtt: „akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk". Bárcsak lennénk mindnyájan ilyen Krisztustól meghatározott, Neki élő emberek! (Székely Zsolt Ferenc, Hencida).

*****************************************************

Imádság:

Uram, Te tudod, hogy eddig mennyire voltam önmagamnak élő! Te tudod, eddig mennyi mindent és mindenkit magamnak akartam! Te tudod, mennyire rólam szólt az életem. Segíts engem abban, hogy ezután a Te megváltott gyermekedként éljek, egyre inkább legyél Te Ura életemnek, segíts, én is vallhassam: „akár élek, akár halok, a tied vagyok". Ámen.

 

***************************************************************

A nap gondolata:

Urunk, „magadért teremtettél bennünket és nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik benned." (Augustinus)

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi ige, evangélikus Útmutató szerint

Napi igeOrbán, valamint Gergely, Gergõ, Gerõ napja

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak. (Zsolt 5,4)

Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért… (Ef 6,18)

Olvasmányok: Ez 11,14–20 és 1Tim 6,11–16

 

Lelki útravaló a mai napra

Gyönyörű népdal cseng a fülemben: „Én fölkelék jó reggel hajnalba’, / én fölkelék jó reggel hajnalba’. / Kimosdódám minden büneimből, / Kimosdódám minden büneimből. / Kimenék én ajtóm elejébe, / kimenék én ajtóm elejébe. / Föltekinték nagy magas mennyégbe, / föltekinték nagy magas mennyégbe.”

Így is el lehet kezdeni egy napot: Istennel találkozva, szavát olvasva, imádkozva. Úgy, hogy nem a vágyaim vezérelnek, nem az számít, amit én akarok, hanem Istenre hangolódom. A kezébe adom poros, elhangolódott hangszeremet: testemet és lelkemet. Az összes aggodalmamat, félelmemet, nehéz érzésemet és terhemet. Ő majd megtisztítja és felhangolja. Aztán elkérem tőle mai napi feladatomat, és az erőt, amely az elvégzéséhez szükséges. Így tisztábban szólhatnak szavaim, és tisztább lehet dolgaim kicsengése. Elé hozom a szenteket is, vagyis minden testvéremet a hitben, akik attól szentek, hogy Istenhez tartoznak. És elé hozom azokat is, akik még nem szentek, mert még nem az övéi.

Milyen lenne minden napot így kezdeni? Milyen lenne mindennap Isten kezében hangszernek lenni? Azt a szólamot, azt a dallamot játszani, amelyre ő teremtett? Részt venni Isten zenekarának játékában? Legyen ez a nap az, amelyen elkezdhetem megtapasztalni!

*

Istenem, te teremtettél engem. Te adtad testem, lelkem, mindenem. Te álmodtad meg küldetésemet.
Add, hogy ma és mindennap rád hangolódjam, azt játsszam, amit te szeretnél, és úgy, ahogyan neked tetsző. Ámen.



Szerző: Lázárné Tóth Szilvia

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Vatikáni Hírek

VATICAN NEWS magyar műsoraVASÁRNAP

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
24

 

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Bíró László tábori püspök - Hívom a családokat!

Bíró László tábori püspök Hívom a családokat!2020. május

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
01

HÍVOM A CSALÁDOKAT, HÁZASPÁROKAT, JEGYESEKET ÉS SZERELMESEKET, A CSALÁDOKAT SZERETŐ SZERZETES- ÉS PAPTESTVÉREKET, ÉS MINDENKIT, AKI A CSALÁD ÉS AZ ÉLET MELLETT ÁLL!

Már túl voltak ezüstlakodalmukon. Gyerekeik is kirepültek már, egyedül lakják a sok éven át épült-szépült családi házat. A szomszédság úgy tartotta, hogy nagyon rendes emberek, sokat dolgoznak, meg is van a betevő falatjuk. Néha társaság jön össze náluk, időnként ők is el-elmennek, de alapjában csendben élnek. Vasárnaponként ott vannak a templomban, de nincsenek ott senkivel szorosabb kapcsolatban. A szomszédok maguknak élő embereknek tartották őket, akik igyekeznek elkerülni a konfliktusnak még az esélyét is, ezért kerülik a velük való érintkezést. Egy este a férj a szokottnál később jött haza munkahelyéről. Bocsáss meg – mondta feleségének –, odabent névnapozás volt. Érdekes – válaszolta a feleség –, nálunk is. Nálatok milyen nevű kollégákat köszöntöttek? Nem kollégákat köszöntöttünk – hangzott a felelet –, hanem több kolléganőt, nálunk ugyanis több Ágnes is van. Érdekes – vette át a szót a feleség –, nálunk csak egy Ágnes van, de az én vagyok. De már nem ez az első eset, hogy a névnapomról csak a munkahelyemen emlékeznek meg. Nem, ne is szabadkozz, jól van ez így. Nyugodtan élünk, nincs szükségünk ilyen gyerekes formalitásokra. A névnap meg születésnap épp olyan nap, mint a többi. Az a fontos, hogy napjaink gondoktól és izgalmaktól mentesen teljenek.   [...]

Válságban vagyunk. Nem csak egyik, vagy másik megyénkben, nem csak a mi országunkban, hanem az egész világon, mindegyik földrészen tombol egy látszólag megállíthatatlan járvány. A hatóságok és hivatalok óvintézkedéseket vezetnének be, de minduntalan az érvényes jogszabályokba ütköznek, úgy látszik, hogy mai társadalmunkban valami nincs rendben, meg kellene újítani a világot. Ez nem egészen új feladat, már Szent Ágoston is megkérdezte, amikor a 96. Zsoltárról elmélkedett, hogy mit jelent az, hogy "Énekeljetek az Úrnak új éneket, énekeljetek az Úrnak minden földek!” Új dalszövegeket kell írni? Vagy új dallamokat kell kitalálni? Azt mondja, hogy új éneket az tud énekelni, aki kész maga megújulni. Önmagában a formák megújítása nem újít meg semmit. A megújult ember tud újítóan hatni a régi formák között is, megújulásunk sikere nem az új formákon múlik, hanem azon, hogy meg tud-e újulni a szívünk. Ha gyökeres megújulást akarunk, akkor nem valami revolúciót kell csapnunk, hanem egész valónkat egyszerre kell megújítanunk. Hiába próbálnánk egy-egy hibánkat leküzdeni –, senkiben sem laknak különféle személyek, egy gőgős, egy hazudós, egy lusta –, az sem elég, ha megváltoztatjuk viselkedésünket. A szívünket kell megújítanunk. Új éneket akkor fogunk tudni énekelni, ha növekszünk az Isten iránti szeretetben és az Ő akaratának engedelmeskedünk.

Korunkban gyakoriak a sokakat érintő változások. Változik gazdasági, politikai, kulturális, vallási életünk, változnak a lehetőségek, a formák és struktúrák. Hogyan látjátok az általatok átélt változásokat, jó vagy rossz irányú változások voltak ezek? Volt-e olyan változás, amelyet befolyásolni tudtatatok, vagy amely szándékotokkal ellenkezett?

Mindnyájunknak meg kell újulni, akármilyen családban szocializálódtunk, a jövő érdekében pedig a családokat és a házasságokat is meg kell újítanunk. A világot megújító házasságban a szerelem kölcsönös, szép, tiszta, erővel rendelkező és soha el nem múló, a házastársak egysége gyümölcsöző és napról napra szilárdabb. A házasságot szüntelenül ápolni, gondozni kell, meg kell tisztítani az önzéstől, a telhetetlenségtől, az öncélúságtól, és le kell metszeni az egységet fenyegető vadhajtásokat. Az ilyen házasságok erőforrása a házasság szentsége. A házasság szentsége egy szüntelen létrejövő szentség. A házaspár szüntelenül a szentség-kiszolgáltatás állapotában van, szüntelenül él a kegyelem-közvetítés lehetőségével. A megújulás a házasság szentségében az Istennel és a házastárssal való egység újra és újra való akarása és vállalása, hogy Jézus Krisztus ígérete szerint (l. Mt 28,20) Ő valóban együtt legyen a házaspárral. Így amikor munkájuk vagy bármi más miatt nem lehetnek egymás mellett, Benne, és Általa külön-külön is együtt lehessenek, hogy gondjaikat megfelezze, szeretetüket megsokszorozza, hogy minden élesebb szót Ő fogjon fel, hogy minden emberi indulatot Ő csitítson el, hogy újra és újra Benne találják meg egymást.

A keresztény házasságban a szeretetnek természetfölöttivé kell válnia. A pusztán emberi szeretet egy ideig növekszik, aztán hanyatlani kezd, amint feloszlik az a bizonyos „rózsaszín köd.” A keresztény házasságban – túl az emberi szereteten – természetfölötti módon szeretik egymást. A természetfeletti szeretet mindig Jézust látja a másikban, tehát Istenben szeret. A természetfölötti szeretet elsőként szeret, akkor is mer szeretni, mikor a másik ridegen elutasító. A természetfölötti szeretet az isteni szeretetnek a tükre, Isten pedig kezdeményező szeretettel szeret, mindig előbb szeret. Ennek vagyunk a tükre. A természetes szeretet a "do-des" (adok-kapok) alapján áll, az mindig elvár. A természetfeletti szeretet – éppen azért, mert megelőző –, mindig ad, nem vár el igazából a másiktól semmit sem, legfeljebb azt, hogy ő is törekedjen természetfeletti szeretettel szeretni, és így megindulhasson a szeretet körforgása.

Idézzetek fel rokoni, baráti, ismerősi körből olyan házasságokat, amelyek állandó megújulás hiányában lassan elsekélyesedtek. Közösségetek hogyan tud az ilyen házaspároknak segíteni?

A válságban mindenki érzi, hogy baj van, nem jól mennek a dolgok és nem jó így élni, de legtöbben másokat okolnak: miért így és miért nem úgy teszi a dolgát, miért hagyják, hogy lopjon, csaljon, harácsoljon és hazudjon. Sokan azt is kimondják, ez így nem mehet tovább, változásra van szükség. Kevesen jutnak el azonban odáig, hogy ráébredjenek: nekem is volna miben javulnom, jobban kellene figyelnem másokra, nem csak engem sújt a válság. Aki pedig őszintén felsóhajt: Hála Istennek, én még egész jól megvagyok! – az már kezdi érteni, hogy viszonylagos jól-létét Istennek köszönheti, mert Isten szereti őt, de ő nem, vagy nem jól válaszol erre a szeretetre. Csak ha valóban átéli, hogy milyen messze van még attól a szeretettől, ahogy Isten szereti őt, akkor lép a megújulás útjára. Így van ez a házassági krízisben is. Amikor valakinek kezd fájni az, hogy nem szeret annyira, mint amennyire a másik szereti őt, akkor már úton van házassága megújítása felé. A kulcskérdés a szeretet Isten és ember, valamint az ember és ember között. (l. Mt 22, 37-39)

A keresztény házaspár nem csupán „befogadja” Krisztus szeretetét, amikor „üdvözített” közösséggé válik, hanem arra is meghívást kap, hogy „továbbadja” testvéreinek Krisztus szeretetét és így „üdvözítő” közösséggé alakuljon. Így válik a keresztény család az Egyház természetfölötti termékenységének gyümölcseként és bizonyságaként családegyházzá. (l. FC 49) A keresztény hitvestársak – úgy is, mint szülők – a saját útjukat járva hűséges szeretettel támogatják egymást életük végéig a kegyelemben, és az Istentől szeretettel elfogadott gyermekeket a keresztény tanításra és az evangéliumi erények gyakorlására vezetik. Így adnak példát mindenkinek a fáradhatatlan és nagylelkű szeretetre, így építik a szeretetteljes testvériséget, s így lesznek tanúi és munkatársai az Anyaszentegyház termékenységének, annak a szeretetnek jeleiként és részeseiként, mellyel Krisztus szerette menyasszonyát és adta önmagát érte. (vö. LG 41)

A családi imádság témája maga a családi élet, Isten gyermekeinek az Ő hívó szavára adott válasza: az örömök és bánatok, a remények és szomorúságok, a születések és születésnapok, a szülők házasságkötési évfordulói, a búcsúzások, távollétek és megérkezések, súlyos és döntő elhatározások, betegségek és egyéb hasonló események mind Isten szeretetéről tanúskodva hatnak a család életére. Ezeknek az eseményeknek alkalmat kell adniuk a hálaadásra, a könyörgésre, a bizalommal teljes ráhagyatkozásra, amellyel a család közös mennyei Atyjára bízza magát. A keresztény család mint családegyház csak úgy tudja érvényre juttatni méltóságát és betölteni feladatát, ha szüntelenül élvezi Isten segítségét, amelyet alázatos és hívő imádságban kér. (FC 59)

Hogyan tudtok a válság miatt megbolydult életben otthon családegyházként működni, evangelizálni, gyermekeitekben a hitet erősíteni, családi imaéleteteket megújítani?

Most már negyedik hete a férj is és a feleség is otthon dolgozik, a külvilággal csak telefonon, televízión, vagy az internet segítségével érintkeznek. Az egyik vasárnap, amikor a misét a televízión végignézték, a feleség hosszú csend után megszólalt. Kérlek, ne nevess ki, de életemben először éreztem ilyet, hogy Jézus itt van velünk. Zárt ajtókon át bejött ide, a nappaliba, ahol csak mi ketten vagyunk, és azt mondta nekünk: Ne féljetek! Érdekes – vette át a szót a férj –, engem valami egész különleges öröm kerített hatalmába. Milyen jó nekünk, hogy mi ketten itt és most hármasban lehetünk! Idézzük fel közös múltunk sok örömét, élvezzük, hogy együtt lehetünk, és merjük Istenre bízni a jövőt! De jó, most van időnk beszélgetni együtt imádkozni gyerekeinkért, rokonainkért, barátainkért, elhunyt szeretteinkért és egymásért! Mondd: Szeretsz? Szeretlek! – válaszolta könnyei között a feleség.

 

Bíró László tábori püspök            
az MKPK Családbizottságának elnöke   
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Csíksomlyói Mária köszöntő

Csíksomlyói MÁRIA köszöntőHúsvét 7. hete – hétfő

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
25

https://youtu.be/9FguW91-flQ

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Urbán Erik ofm elmélkedések

Urbán Erik ofm elmélkedésekHÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA

Reggeli ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
26

https://youtu.be/KRNsIdnDp7A

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Valami nagyon szépet Istenért

Valami nagyon szépet ISTENÉRT" Íme jövök Istenem hogy akaratodat megtegyem."

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
23

Mi az Isten akarata az én életemben? Hogyan tudom hogy amit teszek,ahogy teszem az az Isten akarata is. Nyugatalnul keressük és vágyunk rá, hogy ezt valóban megtaláljuk. Valóban kedves- e az Istennek ez a szolgálat, élet,tevékenység? Miből tudom meg?
Vajon 
Reka Fodor doktornő Isten akaratát teszi Afrikában,amikor ott végez missziós munkát? Igen!!!! Millió ezer%!!!! Isten munka társa, én elneveztem " Teréz anyának,Magyarország Teréz anyája!" Miért? Mert szívében valami nagyon szépet akart adni Istennek!! Olyan elhatározás született lelkében,aminek nem tudott ellenállni. Mit kap? Isten akaratát téve? Formáló lelket!!!! Amit ott tapasztal munkája során,azt nem lehet emberi szavakkal kifejezni. Milyen ott az élet? Mi a fontos? Mit tanul naponta ez a mi hősünk? Amit itt nem! Olyant ami naponta minden nehézség ellenére erőt ad! Istenben kapaszkodik és Isten munkatársa! Mondaná... én csak teszem a dolgom...O igen! Minden hozzá hasonló szolgáló ezt mondaná! De ...igen!" Íme jövök Istenem, hogy akaratodat megtegyem!"
Megkeresni minden nap,mit kíván tőlem a jóságos Isten.Megfogja mutatni!!

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Kormos Gyula - Oremus Egyetemes könyörgések

Egyetemes könyörgések (Mt 28,16-20)Urunk mennybemenetele

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
24

Bevezető

A katekizmusban tanultuk, hogy Isten mindenhol jelen van. Ezt az igazságot a Miatyánk úgy fogalmazza meg, hogy „amint a mennyben, úgy a földön is.” A mai ünnep ezt az igazságot annak hangsúlyozásával tárja elénk, hogy Isten jelenléte a világban határtalan. Az Ő országa, az Ő léte éppoly fontos az ember földi életében, mint az égiek életében. Jézus valóságos Isten, de emberré lett, magára vette emberi sorsunkat, a halált is. Majd feltámadott egy új életre, és negyven nap után felment a mennybe. Ma Isten mintegy felszólít minket, hogy földi életünkben ne korlátozzuk munkálkodását.

Hívek könyörgése

Testvéreim! Forduljunk bizalommal a Dicsőség Királyához, aki ma győztesen felment a mennybe, és ott helyet készít számunkra!

1. Dicsőség Királya! Segítsd mindazokat, akik nevedet tisztelik, hogy egységre találjanak a hitben.

2. Adj erőt és bátorságot az államférfiaknak, hogy felelősségük tudatában mindig igazságosan hozzák meg döntéseiket.

3. Urunk! Te megdicsőülve mentél a mennybe. Add, hogy lélekben már most veled legyünk.

4. Könyörgünk hozzád egyházközségünkért. Add, hogy egykor mindnyájan együtt lehessünk veled dicsőséges országodban.

Jóságos Istenünk, a tiéd minden az egész világon. Benned élünk, mozgunk és vagyunk. Jöjjön el a Te országod a mennyben és a földön, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Tihanyi Bencés Apátság prédikációi

Tihanyi Bencés Apátság “Maradj velünk...” (Lk 24,29)GONDOLATOK - HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJÁRA

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
26

Úton, fáradtan, csüggedten, reménytelenül… Együtt voltak az Úrral, hallgatták, örültek, lelkesedtek. A szemük láttára következett be a pusztulás, a véres megsemmisülés.
“Azt reméltük pedig, hogy ő meg fogja váltani Izraelt” - mondják, úton hazafelé, vissza Emmauszba a hozzájuk csatlakozó útitársnak. (Lk 24.21) Ők maguk nem tudnak segíteni önmagukon. De odafigyelnek és hallgatnak, fölfigyelnek, amikor az útitárs az írásokat magyarázza.
Közben odaérnek útjuk végére, Emmauszba, Jeruzsálemtől nem messzire. A továbbmenni készülő útitársat kérlelik: “Maradj velünk, mert esteledik, és a nap már lemenőben van.” (Lk 24,29) A reményteleneknek nem jó egyedül. Legyen velük valaki!
A vacsoraasztal kenyerét a vendég megáldja és megtöri, majd szétosztja közöttük. Ekkor döbbennek rá, ki van velük: aki közösséget vállalt vándorlásukkal, aki önként útitársuk lett, - aki az Életet - saját testét törette meg már értük a kereszten. Ekkor újjárendeződik belső világukban a szilánkokra tört valóság. Ekkor döbbennek rá, hogy nem a fáradtságé, a csüggedtségé, nem a reménytelenségé a végső szó. Rádöbbennek: Jézus él! Mert együtt voltak, és megtapasztalták, hogy nem hagyta magukra őket. És most az eddigi reménytelenség helyére a szárnyaló hit lépett. Bátran sietnek vissza Jeruzsálembe a többiekhez, és örömmel hirdetik: Krisztus él!
Hogy reménytelenségünkből valóban hívőkké váljunk, saját erőnkből nem lehetséges. Ajándék, adomány, kegyelem a hit. Nem mi találunk őrá, hanem az Úr maga csatlakozik hozzánk, hogy útitársunk legyen. Sokszor nem ismerjük fel. Ő azonban akkor is velünk van.
„Az Úr legyen veletek!” – halljuk minden alkalommal, amikor körülvesszük az oltárt, az Úr asztalát. Mi magunk pedig kérjük, ma is kérjük az Úrtól: Maradj velünk! Velünk, akik az úton járunk. Akik úgy érezzük, hogy egyedül vagyunk. Velünk, akik érezzük, hogy már lemenőben a Nap. Még nem áldozott le, de a delelőn már nagyon is túl van. Múlik az idő, egyre inkább érezzük a múlandóságot, a saját életünk múlandóságát. Fölfakad belőlünk is a kérés, miként az emmauszi tanítványokból: Maradj velünk, akik hallottunk rólad, akik ismerünk téged, akik tanítványaidnak mondjuk magunkat. Egyedül járva az úton csak a pusztulásra és a halálra gondolunk. De ha csatlakozol hozzánk, szavaid nyomán föllángol a szívünk. Maradj velünk, és asztalodról te add nekünk a kenyeret: az Élet Kenyerét! Mert életet adni nincs hatalma másnak.
(K.R.)

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
IMA üzenőfal

Szeretnéd átalakítani a világot az ima és cselekvés útján?Menjetek el tehát tegyetek tanítványá minden népet

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
24
Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
A Szív Útja

A Szív Útja gyakorlati módszerei

Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

Ápr
09

Gyakran a leginkább rászoruló emberek azok, akik a szemünk előtt vannak. Ha Jézus szívével akarunk élni, akkor úgy kell látni egymást, mint testvérek és nővérek, akik ugyanazzal az Isten által kapott méltósággal születtek.

 

Miután elmélkedtünk a „ Szív Útja ” szellemiségének kilenc lépésén, a következő lépés az, hogy megvalósítsuk azt az életünkben, megkeresve azokat a módszereket, amelyek segítségével hitünket cselekvésre válthatjuk.

Az alábbiakban öt gyakorlati módszert találunk arra, hogy megfontoljuk életünkbe való beépítését, hogy ezt a spirituális utat a fejből a szívbe vezessük.

1. Olvassuk naponta az evangéliumot

Annak érdekében, hogy teljes mértékben együttműködhessünk Krisztus küldetésében, elõször meg kell értenünk, mi ez a küldetés, és ennél is fontosabb, ki az a Jézus. Az evangélium napi olvasása nagyszerű segítséget nyújt arra, hogy megismerjük Jézus személyét, és lehetőséget ad arra, hogy kövessük őt.

2. Imádkozzunk minden nap egy felajánló imádságot

Ha egy jobb napot kezdünk, akkor sokkal könnyebb sikert elérni bármilyen jó munkánkban, amelyet végezni akarunk. A napi felajánlás imádsága megszenteli minden nap kezdetét és a naunkat felajánljuk a mennyei Atyánknak. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a szeretõ Atya pillantása alá helyezzük magunkat, és emlékezzünk az emberiség előtt álló kihívásokra, amelyeket a Szentatya havonta elénk állít. (Ferenc pápa imaszándéka)

3. Keressük meg a szenvedés elősegítésének lehetőségeit a helyi közösségben

Gyakran a leginkább rászorulók szemünk előtt vannak. Ha együtt akarunk élni Jézus szívével, testvéreinknek kell látnunk egymást, akik ugyanolyan Isten által adott méltósággal születtek. Ahogy kalkuttai Szent Teréz egyszer mondta: „Maradj ott, ahol vagy. Találjuk meg saját "kalkuttánkat". Keressük meg a betegeket, a szenvedéseket és a magányokat ott, ahol vagyunk - saját otthonunkban és a családjainkban, a munkahelyeken és az iskolában. A világ minden tájáról megtalálhatjuk Kalkuttát, ha van látásunk. Bárhová is megyünk, olyan embereket találunk, akik nemkívánatosak, szeretetlenek, gondozásra szorulnak, a társadalom által elutasítottak - teljesen elfelejtve, teljesen egyedül maradva.”

4. Válaszoljunk a Szentatya imaszándékára, a másokkal való együttműködéssel

Az ima mellett a pápa arra kér minket, hogy találjunk új és kreatív módszereket az emberiség előtt álló kihívások leküzdésére. Ezt nem lehet elszigetelten elvégezni, és szükség van a laikusok, a papok és a vallások közötti egészséges együttműködésre. Még ennél is inkább a keresztények és a nem keresztények segítségére van szükség, együtt dolgozva a világot sújtó problémák megoldása érdekében.

5. Növekedjünk mélyebben, a Jézus iránti szeretetben

A „Szív útja” életünkbe történő bevezetésének ezen gyakorlati módjai alapvetően Jézus Krisztus mély és tartós szeretetében gyökereznek. Ez azt jelenti, hogy felszólítottak arra, hogy mindennap imádságban beszélgessünk vele, és engedjük, hogy belépjen a szívünk ajtajába. Szeretettel táplálkozva képesek vagyunk kilépni ajtónkon, és mindenkivel találkozhatunk az Ő nevében.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."